Helyreállítja egymással diplomáciai kapcsolatait Irán és Szaúd-Arábia, a két külügyminiszter nemsokára személyesen is egyeztet - jelentette az iráni állami televízió. A két ország 2016-ban szakította meg egymással kapcsolatait. Többek között egy nagyon komoly regionális hatalmi versengés is zajlik, de akkor a közvetlen kiváltó ok az volt, hogy Szaúd-Arábiában kivégeztek egy vezető síita vallástudóst, amire válaszként Teheránban egy tömeg megrohamozta a szaúdi nagykövetséget, aminek hatására megszakították a kapcsolatokat.

Voltak más feszültségek is, például a mekkai zarándoklat idején többször történt incidens. Egy alkalommal tömeghisztéria tört ki és több száz ember meghalt, köztük 400 iráni is, ami miatt Irán a szaúdi hatóságokat vádolta.

A két ország közötti enyhülés egyik első jele az volt, hogy két éve ismét megjelentek az iráni zarándokok Mekkában. Mostanra jutott el a folyamat oda, hogy a diplomáciai kapcsolatokat is újraindítják.

"Ez nagyon nagy változást jelent, hiszen a Perzsa-öböl térsége az az egész világ számára jelentős, lévén itt található a világ olajkészletének 60, földgázkészletének 35 százaléka.

Senki számára nem közömbös, hogy ez ezeket az energiahordozókat lehet-e biztonságosan és folyamatosan szállítani, kijuttatni a világtengerekre. Nagy barátkozásra nem lehet számítani, inkább egyfajta biztonságosabb együttélést alakítanak ki" - mutatott rá N. Rózsa Erzsébet egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő.

Mindemellett nyílt titok, hogy az Egyesült Államok keményen dolgozott azon, hogy a 2020-ban Izrael és négy arab állam között megindított normalizáció folyamatába, az Ábrahám-megállapodásokba további arab államokat vonjanak be. A következő partner - mondhatni, "nagy durranás" - Szaúd-Arábia lett volna, de a csatlakozása a mai napig nem következett be. A cél az lett volna, hogy az egyezményekkel - az izraeli kapcsolatok normalizálásán kívül - létrejöjjön egy Irán-ellenes blokk. Ám ez a szaúdiak és irániak közeledésével a szakértő szerint egy időre legalábbis mindenképpen lekerül a napirendről, vagy legalábbis a távolabbi jövőbe tolódik.

A közeledés hírét Pekingben jelentették be, ott zajlott a tárgyalássorozat utolsó fordulója (Bagdadban és Ománban az elmúlt 2 évben eddig 5 ilyen fordulóra kerül sor Irán és Szaúd-Arábia között, amelyekben kifejezetten egyfajta kiegyezés, az egymás mellett élés megalapozása volt a cél).

"Ez most olyan színben tünteti fel Kínát, mintha új szerepben jelenne meg a Közel-Keleten: ő a békés, a jó szándékú, az el nem kötelezett, pártatlan közvetítő, miközben az Egyesült Államokkal kapcsolatban a legtöbb közel-keleti forrás elmondja, hogy a pártatlanságával kapcsolatban rengeteg kérdőjel merült fel. Az Egyesült Államok és a Fehér Ház óvatosan, de üdvözölte ezt a megállapodást, közölve, hogy bármi, ami a Perzsa-öböl biztonságát elősegít, pozitív dolog. Az nyilván egy másik kérdés lesz, hogy az amerikai-kínai viszonyra nézve mit fog ez jelenteni, hiszen miközben az arab országok mindegyike egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Kínával, a biztonsága garanciáját az Egyesült Államoktól szeretné megkapni" - magyarázta N. Rózsa Erzsébet.

Eddig úgy tűnt, hogy Kína politikai kérdésekben nem avatkozik a térségbe, mindenkivel jóban van, egymással komoly feszültségben álló szereplőkkel is. A szakértő szerint

világpolitikai jelentősége is lesz az Egyesült Államok hosszabb távú reakciójának

arra, hogy miközben a térség országai mégiscsak diktátumnak veszik az amerikai demokrácia-terjesztést és például az emberi jogok kérdésének napirenden tartását, aközben itt van egy olyan szereplő, amely pártatlan, nem kérdezősködik emberi jogokról és nem akar demokráciát terjeszteni.

(A nyitóképen: Ali Samháni, az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetője, Vang Ji kínai államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottsága Főhivatalának igazgatója és Muszaid al-Aiban, Szaúd-Arábia nemzetbiztonsági tanácsadója dokumentumot cserél, miután megállapodást írtak alá Pekingben 2023. március 10-én. Irán és Szaúd-Arábia a találkozót követően bejelentette, hogy helyreállítja diplomáciai kapcsolatait, a két ország külügyminiszterei személyesen is egyeztetnek, és a döntés értelmében Teherán és Rijád két hónapon belül újranyitja nagykövetségeit is.)