eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Menekültválság Németországban: azonnali csúcsértekezletet követelnek a tartományi vezetők

Tovább növekszik a Németországba érkező menekültek száma. Számos város, illetve település most riadót fújt, és Olaf Scholz kancellártól rendkívüli csúcstalálkozót követel. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor rendkívüli nehézségekbe ütközik az elutasított menedékkérők hazatoloncolása is. A közelmúltban kinevezett menekültügyi biztos szerint a kormány alábecsülte a probléma súlyát.

A tartományok felelőssége a védelemre és menedékre szoruló emberek befogadása, illetve elszállásolása – fogalmazott a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hendrik Wüst.

A településeknek azonban rendkívüli és gyors berlini kormányzati támogatásra van szükségük annak érdekében, hogy a menekülteknek továbbra is segíteni tudjanak – hangsúlyozta a kereszténydemokrata CDU politikusa.

Ezért a tartományi miniszterelnökök csúcstalálkozót sürgetnek a kancellárral, mégpedig amilyen gyorsan csak lehet

– tette hozzá.

Hasonlóan foglalt állást a második legnagyobb tartomány, Alsó-Szászország szociáldemokrata kormányfője. Stephan Weil közölte azt is, hogy még a remélt mielőbbi csúcstalálkozó előtt a tartományi vezetők a jövő héten tanácskozást tartanak egy közös stratégia kidolgozása érdekében, amelyet a kancellár elé kívánnak terjeszteni.

Az elmúlt hónapokban, illetve hetekben a menekültek növekvő száma miatt egyre feszültebbé vált a helyzet a németországi településeken. Hivatalos adatok szerint az elmúlt évben, de különösen az Oroszország által indított háború óta Ukrajnából több mint egymillió menedékkérő érkezett Németországba. Ezenkívül meghaladta a kétszázezret az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Törökországból, valamint Irakból és Iránból érkezők száma.

A tartományi kormányfők már hetekkel ezelőtt levélben kértek segítséget Nancy Faeser belügyminisztertől, hangsúlyozva, hogy a menekültek elszállásolása mellett integrációjuk is rendkívüli kihívást jelent. A kormány által néhány héttel ezelőtt kinevezett menekültügyi biztos ezzel egyidőben egy interjúban úgy értékelte, hogy

a hárompárti koalíciós kormány alábecsülte a probléma súlyát.

A szabad demokrata Joachim Stamp ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy ez egyben egész Európára is jellemző. A biztos szerint a legfontosabb feladat most a bevándorlás jobb, illetve hatékonyabb kezelése, és a maga részéről mindenekelőtt ebben kíván közreműködni. Úgy vélekedett, hogy mind a koronavírus-járvány, mind az Ukrajna elleni orosz háború rendkívüli módon bénította a probléma kezelését.

A politika éveken keresztül késlekedett ezzel – jelentette ki, hozzátéve, hogy több projekt is született, de többségük a gyakorlatban egyáltalán nem vált be.

A németországi helyzetet illetően utalt arra is, hogy a migrációt illetően különböző minisztériumok különféle megközelítéseket alkalmaztak. Így például a belügyminisztérium a visszatoloncolásokra összpontosított, míg a fejlesztési segélyek minisztériuma ezzel szemben a mindenkori támogatásra – jelentette ki. Ebből kiindulva fontosnak nevezte a különböző kezdeményezések összehangolását. Szerinte egyrészt a legális migráció erősítésére, másrészt az illegális bevándorlás korlátozására van szükség.

Eu utóbbival kapcsolatban utalt a visszatoloncolások megfelelő kezelésének szükségességére is. Ennek időszerűséget megerősíti az a sajtóértesülés is, amely szerint

az esetek kétharmadában sikertelen volt az elutasított menedékkérők hazatelepítése Németországból.

A Welt am Sonntag számolt be arról, hogy 2022-ben 12 945 hazatelepítést hajtottak végre, és 23 337 esetben zárult eredménytelenül a művelet. Ez utóbbi leggyakoribb oka az volt, hogy a hazatelepítendő embereket nem találták meg a lakóhelyükön, a tartományi szervek nem tudták elszállítani az illetőt a kijelölt repülőtérre. De gyakran fordult elő az is, hogy az elutasított menedékkérők hazájának hatóságai tagadták meg a visszafogadást.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×