eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Menekültválság Németországban: azonnali csúcsértekezletet követelnek a tartományi vezetők

Tovább növekszik a Németországba érkező menekültek száma. Számos város, illetve település most riadót fújt, és Olaf Scholz kancellártól rendkívüli csúcstalálkozót követel. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor rendkívüli nehézségekbe ütközik az elutasított menedékkérők hazatoloncolása is. A közelmúltban kinevezett menekültügyi biztos szerint a kormány alábecsülte a probléma súlyát.

A tartományok felelőssége a védelemre és menedékre szoruló emberek befogadása, illetve elszállásolása – fogalmazott a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hendrik Wüst.

A településeknek azonban rendkívüli és gyors berlini kormányzati támogatásra van szükségük annak érdekében, hogy a menekülteknek továbbra is segíteni tudjanak – hangsúlyozta a kereszténydemokrata CDU politikusa.

Ezért a tartományi miniszterelnökök csúcstalálkozót sürgetnek a kancellárral, mégpedig amilyen gyorsan csak lehet

– tette hozzá.

Hasonlóan foglalt állást a második legnagyobb tartomány, Alsó-Szászország szociáldemokrata kormányfője. Stephan Weil közölte azt is, hogy még a remélt mielőbbi csúcstalálkozó előtt a tartományi vezetők a jövő héten tanácskozást tartanak egy közös stratégia kidolgozása érdekében, amelyet a kancellár elé kívánnak terjeszteni.

Az elmúlt hónapokban, illetve hetekben a menekültek növekvő száma miatt egyre feszültebbé vált a helyzet a németországi településeken. Hivatalos adatok szerint az elmúlt évben, de különösen az Oroszország által indított háború óta Ukrajnából több mint egymillió menedékkérő érkezett Németországba. Ezenkívül meghaladta a kétszázezret az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Törökországból, valamint Irakból és Iránból érkezők száma.

A tartományi kormányfők már hetekkel ezelőtt levélben kértek segítséget Nancy Faeser belügyminisztertől, hangsúlyozva, hogy a menekültek elszállásolása mellett integrációjuk is rendkívüli kihívást jelent. A kormány által néhány héttel ezelőtt kinevezett menekültügyi biztos ezzel egyidőben egy interjúban úgy értékelte, hogy

a hárompárti koalíciós kormány alábecsülte a probléma súlyát.

A szabad demokrata Joachim Stamp ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy ez egyben egész Európára is jellemző. A biztos szerint a legfontosabb feladat most a bevándorlás jobb, illetve hatékonyabb kezelése, és a maga részéről mindenekelőtt ebben kíván közreműködni. Úgy vélekedett, hogy mind a koronavírus-járvány, mind az Ukrajna elleni orosz háború rendkívüli módon bénította a probléma kezelését.

A politika éveken keresztül késlekedett ezzel – jelentette ki, hozzátéve, hogy több projekt is született, de többségük a gyakorlatban egyáltalán nem vált be.

A németországi helyzetet illetően utalt arra is, hogy a migrációt illetően különböző minisztériumok különféle megközelítéseket alkalmaztak. Így például a belügyminisztérium a visszatoloncolásokra összpontosított, míg a fejlesztési segélyek minisztériuma ezzel szemben a mindenkori támogatásra – jelentette ki. Ebből kiindulva fontosnak nevezte a különböző kezdeményezések összehangolását. Szerinte egyrészt a legális migráció erősítésére, másrészt az illegális bevándorlás korlátozására van szükség.

Eu utóbbival kapcsolatban utalt a visszatoloncolások megfelelő kezelésének szükségességére is. Ennek időszerűséget megerősíti az a sajtóértesülés is, amely szerint

az esetek kétharmadában sikertelen volt az elutasított menedékkérők hazatelepítése Németországból.

A Welt am Sonntag számolt be arról, hogy 2022-ben 12 945 hazatelepítést hajtottak végre, és 23 337 esetben zárult eredménytelenül a művelet. Ez utóbbi leggyakoribb oka az volt, hogy a hazatelepítendő embereket nem találták meg a lakóhelyükön, a tartományi szervek nem tudták elszállítani az illetőt a kijelölt repülőtérre. De gyakran fordult elő az is, hogy az elutasított menedékkérők hazájának hatóságai tagadták meg a visszafogadást.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×