Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világ országainak nagy többsége ilyen-vagy olyan módon, de támogatja Ukrajnát. Nagy különbség van ugyanakkor a támogatás formái között. A többség ugyanis inkább csak humanitárius vagy pénzügyi segélyt nyújt.

Ám a legnagyobb támogatók ezt még hadfelszerelések és fegyverek küldésével is megfejelik. Az összes szponzorország közül messze kiemelkedik az Egyesült Államok, amely egymaga nagyobb mennyiségű fegyvert adott eddig, mint a többiek együttvéve.

Washington már 2015-től nyújtott katonai támogatást Ukrajnának. Barack Obama elnöksége idején még csak ukrán katonákat képeztek ki az Egyesült Államokban, Donald Trump viszont már szintet lépett, és az ő elnöksége idején érkeztek az első FGM-148 Javelin páncéltörő rakéták (210 darab) Ukrajnába. Ekkor kapott az ukrán haditengerészet is 16 darab Mark VI járőrhajót.

Joe Biden hivatalba lépése után tovább bővültek az USA fegyverszállításai, bár az orosz inváziót megelőzően csak néhány tíz millió dolláros tételről volt szó. Aztán a háború kitörésének másnapján rögtön egy 350 milliós csomagot hagytak jóvá Washingtonban, amelyet pár héttel később egy újabb, 200 milliós tétel követett. Ebben egyebek mellett 2600 darab FGM-148 Javelin tankelhárító rakéta, 600 darab FIM-92 Stinger vállról indítható, légvédelmi rakéta, tovább három járőrhajó és sajátos módon 5 darab, orosz gyártmányú Mi-17-es helikopter szerepelt. Több száz kézifegyver, egy millió darab kézigránát és 70 páncélozott terepjáró autó is része volt a csomagnak.

Tavaly március 16-án jelentette be az USA, hogy minden korábbinál nagyobb mennyiségű fegyvert fog szállítani Ukrajnának. Az összesen 800 millió dolláros csomagban sok minden mellett 2000 darab FGM-148 Javelin és 6000 darab AT-4 páncéltörő rendszer szerepelt. Ekkor kaptak az ukránok először 100 darabot a Switchblade öngyilkos drónokból. A pénzből jutott még ötezer gépkarabélyra és hozzájuk húsz millió darab töltényre is. Ugyancsak küldtek még az amerikaiak huszonötezer darab rohamsisakot és ugyanennyi lövedékálló mellényt.

Alig egy hónapra rá újabb 800 millió dolláros fegyverszállítást hagyott jóvá a Fehér Ház. Ebben volt 18 darab M777 messzehordó ágyú, 11 darab Mi-17-es helikopter, kétszáz páncélozott csapatszállító jármű és olyan radarok, amikkel be lehet mérni az orosz tüzérség állásait.

Még szinte meg sem száradt a tinta az április 13-i engedélyen, amikor ismét 800 millió dollárnyi fegyver szállítását hagyta jóvá Biden elnök. Így kaphattak az ukránok 72 darab M777 nehéztüzérségi eszközt, hozzájuk ugyanennyi vontató járművet és 12 darab Phoenix Ghost öngyilkos drónt.

Május első felében egy 100 milliós tételt engedélyezett Washington, amelyben 18 darab nagy kaliberű ágyú és azok vontatói, valamint tüzérségi felderítő radarok és rengeteg pótalkatrész szerepelt.

Aztán júniusban jött a nagy áttörés: Biden elnök hosszas halogatás után hozzájárult az M142 HIMARS rakéta sorozatvetők szállításához. Elsőre négy ilyen rendszer érkezett Ukrajnába, 1000 darab FGM-148 Javelin rakéta és 6000 darab más fajta páncéltörő fegyver kíséretében. Ugyancsak kaptak az ukrán még négy Mi-17-es helikoptert és 15 ezer darab gránátot a 155 milliméteres tarackágyúkhoz.

Még ugyanebben a hónapban további négy HIMARS sorozat vetőt kapott az ukrán hadsereg, a hozzájuk való rakétákkal valamint 36 ezer darab 155 mm-s tüzérségi gránáttal együtt. Ezek mellett több ezer gépkarabély, pisztoly, az ezekhez való lőszer és pótalkatrész volt a csomagban.

Július elsejétől újabb rakéták érkeztek a HIMARS sorozatvetőkhöz és két darab NASAMS légvédelmi rendszer. Az ukrán tüzérséget ezúttal 150 ezer darab 155 mm-es gránáttal és négy további felderítő radarral erősítették meg. Ebben a hónapban két tételben négy-négy HIMARS indítót vehettek át az ukránok, valamint precíziós tüzérségi gránátokat is kaptak. A hónap végén az USA elnöke egy újabb, ezúttal 270 millió dolláros segélyszállítmányt hagyott jóvá. Négy HIMARS rakétasorozatvető, 36 ezer darab 105 mm-es tüzérségi gránát és majdnem 600 Phoenix Ghost öngyilkos drón volt a szállítólevélen.

Augusztus elsején egy 550 milliós csomaghoz járult hozzá Joe Biden, amit egy héttel később egy másik ugyanilyen értékű követett. Több tízezernyi tüzérségi lőszer, 1000 FGM-148 Javelin rakéta és rengeteg más páncéltörő fegyver volt a listán. Ezúttal érkezett 50 darab páncélozott mentőautó is jelentős mennyiségű egészségügyi felszerelés társaságában.

Még e hónap végén küldött az USA további rakétákat a HIMARS sorozatvetőkhöz, 50 darab páncélozott terepjáró autót, több ezer harckocsi elhárító fegyvert és éjjellátó készüléket.

Ezt követően jelentette be Biden elnök a minden korábbinál hatalmasabb 2,98 milliárd dolláros keretet,

amelyből Ukrajna fegyvereket vásárolhatott. Egyebek között légvédelmi és tüzérségi rendszereket, lőszert, drón elhárító fegyvereket. Ezeket már nem az amerikai hadsereg készleteiből szállítják, hanem közvetlenül a gyárakból kapják majd az oroszokkal harcoló csapatok.

A szeptembertől decemberig terjedő időszakban havonta három-három, újabb segély csomagot engedélyezett a Fehér Ház, míg decemberben egyet. Januárban újabb áttörés történt: a hónap elején bejelentették: a Bradley lövészpáncélosok és a Styker harcjárművek mellé, 31 darab M1-Abrams harckocsik szállításához is hozzájárult a washingtoni vezetés.

Az USA-t az Európai Unió követi, amelynek államai hatalmas pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget nyújtanak. De ha az országokat egyenként hasonlítjuk össze, akkor az unió valamennyi tagján túltesz a nemrég kilépett Nagy-Britannia. A britek az amerikaiak után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítói. De London nemcsak hadianyaggal, hanem kiképzéssel és felderítési adatokkal is segíti az ukrán hadsereget. Eddig már több ezer NLAW kézi páncéltörő rakétát, páncélozott járműveket, Starstreak légvédelmi rendszereket szállított. Legutóbb pedig egy századnyi (14 darab) Challenger 2-es páncélost ígért Ukrajnának.

Számokban mindez azt jelenti, hogy a világ 46 országából összesen 108,8 milliárd eurónyi segítség érkezett eddig Ukrajnába. Ebből 51,8 milliárd értékűt az Európai Unió országai, 47,8 milliárdnyit pedig az Egyesült Államok küldött. A többit jórészt Nagy-Britannia, Kanada és Norvégia adta.

Jelentős mennyiség fegyvert szállított már Franciaország is, bár a pontos mennyiséget sem Párizs, sem Kijev nem árulja el. A csomagban egyebek között Crotale és Mistral típusú légvédelmi rendszerek, 18 darab CEASAR önjáró löveg, vontatott tarackok (15 darab 155 milliméteres), 80 darab különféle páncélozott jármű és ismeretlen mennyiségű MILAN, illetve FGM-148 Javelin páncéltörő rakéta is szerepel. A legnagyobb feltűnést azonban kétségtelenül az AMX-10 RC felderítő/tűztámogató járművek keltették, amelyek akár harckocsik ellenében is megállják a helyüket.

Érdekesen alakult a másik uniós nagyhatalom, Németország szerepe. Berlinben politikai paradigmaváltásra volt szükség ahhoz, hogy a németek is társuljanak az Ukrajnát segítő nemzetekhez. Kezdetben ugyanis a politikai vezetés határozottan ellenezte fegyverek szállítását. ezért csak nem halált okozó eszközöket adtak az ukránoknak. Bár ezekből is elképesztő mennyiséget. Százrezer számra küldtek téli ruházatot, 14 ezer darab hálószsákot és több mint négyszázezer adag ugyneveztt MRE-t, vagyis katonai élelmiszer csomagot. Aztán a német közvélemény és persze a NATO szövetségesek nyomására egyre több német fegyver és lőszer is érkezett Ukrajnába. Küldtek például öt darab MARS II rakéta-sorozatvetőt, amely alapvetően megegyezik az amerikai M270-es A1-es verziójával, tűzvezető rendszere azonban az európai haderők igényei szerint alakították ki.

Az ukrán légvédelemet 30 darab Gepard önjáró gépágyúval, a tüzérséget pedig 14 darab PzH2000 Panzerhaubitze önjáró löveggel erősítették. Ez utóbbiakat a hollandokkal közösen szállították. Mindezeken túl a volt NDK készleteiből rengeteg szovjet eredetű fegyert és lőszert kapott Ukrajna. Sőt még pótalkatrészeket is küldtek a németek a MiG-29-es vadászgépekhez. A segélyküldemények listája rettenetesen hosszú, és szinte valamennyi fegyvernemet érinti. Végül Olaf Scholz kancellár belement abba is, hogy országa korszerű harckocsikat szállítson, sőt ahhoz ugyancsak hozzájárult, hogy a többi, német eredetű Leopard 2-es tankot használó ország is küldjön ezekből a páncélosokból.

Európában a legvehemensebben a britek mellett talán a lengyelek és a balti államok támogatták eddig az ukránokat. Hozzájuk nemrég zárkóztak fel a finnek is, akik ugyancsak bejelentették, hogy átadnak egy századnyi Leopard 2 tankot. A többi felajánlással együtt így hamarosan létre is jöhet legalább egy, tisztán Leopard 2-es harckocsikból álló páncélos zászlóalj.

Lengyelország korábban rengeteg szovjet eredetű fegyvert, köztük tankokat, lövészpáncélosokat és légvédelmi fegyvereket küldött már az ukránoknak. Összesen 260 darabot a T-72-es harckocsi különböző változataiból és negyvenet a BMP-1 szovjet lövészpáncélos Lengyelországban gyártott, BWP-1 jelű szériájából. A 2S1 Gvozgyika szovjet licenc alapján gyártott lengyel megfelelőjéből, a 2S1 Goździksből több mint húszat, az ennél sokkal modernebb, már a 155 mm-es NATO-lőszert tüzelő AHS Krabból pedig 73-at küldtek az ukránoknak. Ezt húsznál is több BM-21 Grad exszovjet sorozatvetővel toldották még meg a lengyelek. Jelentős mennyiségű légvédelmi rendszert (szovjet S-125 Nyeva és 9k33 Osza), illetve a saját tervezésű PPZR Piorun vállról indítható légelhárító rakétát (160 darab) adtak át. De ugyancsak az ukrán légvédelmet erősítendő, 100 darab R-73-as légi harc rakétát szállítottak. Hivatalos közlések szerint "nagy mennyiségű" 122 mm-es tüzérségi gránátot, illetve a T-72-es tankok ágyújához való lőszert, és 42 ezer rohamsisakot is postáztak.

Csehország 118 darab különféle változatú T-72-es tankot és száznál is több BMP-1, illetve PbV-501 lövészpáncélost küldött már. Emellett meg nem nevezett számú 2S1 Gvozgyika önjáró löveget, D-20 vontatott tarackot, különböző rakéta-sorozatvetőket is átadtak az ukránoknak. Ezenkívül 4 darab Mi-24-es harci helikopter, tízezer páncéltörő rakéta, valamint több ezer gépkarabély került Ukrajnába Csehországból. Sőt a csehek még azt is vállalták, hogy újraindítják a szovjet eredetű, 152 mm-es tüzérségi gránátok gyártását, mert az ukrán hadseregben még mindig nagy számban meglévő exszovjet ágyúk ezt a lőszert tüzelik.

Meg kell még említeni északi szomszédunk, Szlovákia segítségét is. Tízmillió liter benzint és 2,6 millió liternyi kerozint szállított. Átadott az ukránoknak 12 ezer darab 122 mm-es tüzérségi gránátot, valamint négy és fél millió euró értékű légelhárító és páncéltörő fegyvert. A legjelentősebb adomány azonban az Sz-300 légvédelmi rakéta rendszer volt, amelyekért cserébe az Egyesült Államok Patriot-ütegeket szállít. A szlovákok küldtek még négy darab Mi-17-es és egy Mi-2-es helikoptert is. Az ukrán nehéztüzérségnek több ezer Grad sorozatvetőhöz való rakétát adtak a szlovákok, és küldtek még nyolcat a saját fejlesztésű, de már NATO-lőszert tüzelő 155 mm-es SpGH Zuzana 2 önjáró lövegből.

Horvátország tizenhat és fél millió euró értékű fegyvert, például húszezernyi M70-es gépkarabélyt, valamint 15 darab M-46 tábori ágyút küldött.

Szlovénia ugyancsak M70-es gépkarabélyokat, valamint 28 darab régebbi M-55S tankot (a T-55-ös jugoszláv változata), valamint 35 darab BVP M80A szállított már.

Románia hivatalosan csak nem halált okozó felszereléseket volt hajlandó szállítani. Kétezer lövedékálló mellényt és ugyanennyi sisakot küldtek, valamint üzemanyagot, élelmiszert és egészségügyi felszerelést, összesen három millió euró értékben.

Bulgária szintén elzárkózott hivatalosan a fegyverszállítástól, de titokban Romániával együtt tüzérségi gránátokat és üzemanyagot küldött Ukrajnába.

Érdekes képet mutat, ha a támogatás nagyságát az adott ország GDP-hez arányítjuk.

Ez alapján a legtöbb támogatást a három balti állam és Lengyelország nyújtja, a nemzeti össztermékük durván egy százaléka körüli összeggel. Utánuk Szlovákia és a Csehország következik 0,4 százalékkal, majd egy hosszú sor azokból az EU-s tagállamokból, amelyek a GDP-jük 0,3 százalékának megfelelő nagyságú segítséget nyújtanak.

Ebben az összevetésben Magyarország nem is áll olyan rosszul, hiszen az adományok értéke a GDP 0,3 százalékának felel meg. Ez pedig pont akkora, mint amekkora összegű támogatást Nagy-Britannia nyújt. Csakhogy a brit GDP több mint 17-szer nagyobb, mint a magyar.

Magyarország következetesen tartózkodik attól, hogy emberi élet kioltására alkalmas eszközöket (fegyvereket, lőszert) küldjön az oroszokkal harcoló ukránoknak. A kormány csak úgynevezett humanitárius segítséget hajlandó nyújtani, ami többnyire ruhákat, élelmiszert, kórházi felszereléseket és üzemanyagot jelent.

A kormányok hivatalos segélyein túl rengeteg független, civil szervezet is támogatja Ukrajnát. Ezek a saját bevételeikből, illetve célzott adomány gyűjtésekből vásárolnak a mindennapi élethez szükséges holmikat, élelemet, vagy gyógyszereket. De küldtek már mentőautókat, tűzoltó járműveket is, illetve újabban áramfejlesztőket, amelyek azért fontosak, mert az oroszok módszeresen pusztítják az ukrán erőműveket és az áramellátó hálózatot.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a háború kezdete óta már 17,7 millió ukrán volt kénytelen menekülni.

Közülük nagyjából nyolcmillióan külföldre, többnyire az EU országaiba mentek. Az ő ellátásuk, a gyerekek oktatása, további, komoly kiadásokat jelent a befogadó országoknak.