Meglehetősen őszintén és személyes hangon nyilatkozott újabb hat évre, már második elnöki ciklusára történő parlamenti eskütétele előtt Alexander Van der Bellen, Ausztria régi-új államfője. Az újságírók kérdezték őt a korábbi hivatali ideje alatt regnáló kancellárokkal való kapcsolatáról, továbbá a mindenkori kormánnyal szembeni elvárásairól.

Alexander Van der Bellen nem rejtette véka alá, hogy a politikai életből kivonuló és üzleti tevékenységre váltó Sebastian Kurzcal voltak nézeteltérései. "De nem szabad túl érzékenyeknek lennünk, a nézeteltérések hozzátartoznak a politikához" – fogalmazott.

A tavaly december óta hivatalban lévő, Kurzhoz hasonlóan szintén konzervatív néppárti (ÖVP) Karl Nehammer kancellárral "nagyon jó munkakapcsolat" alakult ki – jelentette ki Van der Bellen, aki egyidejűleg pozitívan értékelte a jelenlegi, az ÖVP-ből és a Zöld Pártból álló kormánykoalíció válságkezelő munkáját.

Az államfő szerint a kormány "nem volt tétlen", és ezzel magyarázható, hogy nem következett be az a katasztrófa, amitől az emberek az ukrajnai orosz háború miatt rettegtek. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy

a kormánynak nem sikerült megfelelő módon kommunikálni számos olyan intézkedést, amely az általános drágulás következményeinek enyhülését célozta.

Az ORF osztrák közszolgálati televízióban kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a maga részéről nem támogatna egy Európa-ellenes pártot, amelyik nem ítéli el Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját.

Hivatali esküjét nem csak az alkotmányra teszi le, de kötelezi lelkiismerete is – jelentette ki.

A kérdés a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a legnépszerűbbnek számító, radikális jobboldali Osztrák Szabadságpártra (FPÖ), illetve annak elnökére, Herbert Kicklre vonatkozott. Kickl korábbi, egykori belügyminiszteri tevékenységét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy ezzel kapcsolatban őt kérdezzék. Mindehhez ugyanakkor hozzátette, hogy

az alkotmány "szigorúan véve" nem tartalmazza, hogy a legtöbb szavazattal rendelkező pártnak kell kormányalakítási megbízást kapnia.

Azt ugyanakkor igen, hogy a kancellárt a szövetségi elnök nevezi ki, mégpedig "legszemélyesebb döntése" alapján. Ehhez az államfőnek nincs szüksége semmilyen javaslatra, ez egyike azoknak az egészen kevés területeknek, amelyeket illetően az államfő szabadon dönthet – tette hozzá.

Ugyancsak kérdésre válaszolva elismerte, hogy

Ausztria korrupciós problémákkal küszködik.

Utalt ugyanakkor arra, hogy ezek leküzdése érdekében nem csupán torvényalkotásra van szükség, de "a magatartás megváltoztatására" is.

A korábbi zöld párti politikus teljes támogatásáról biztosította a klímaválság elleni küzdelmet. Ebből a célból nemcsak további intézkedéseket sürgetett, hanem védelmébe is vette az ezért különböző, sokak által elítélt eszközökkel küzdő klímaaktivistákat. Bírálta azokat, akik a klímaaktivistákat klímaterroristáknak nevezte, és támogatásáról biztosította azt a törekvést is, hogy az autópályákon óránként 100 kilométeres sebességkorlátozást vezessenek be.