Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Leopárd 2 tank. Ukraine Battle Map
Nyitókép: Ukraine Battle Map

Tálas Péter: az ukránok előbb-utóbb kapnak nyugati tankokat

Németországban 54 ország képviselői egyeztettek arról, hogy milyen fegyverekkel támogassák Ukrajnát az Oroszország ellen vívott háborúban. A részletekről Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője beszélt az InfoRádiónak.

A Nyugat részéről nagyon jelentős felajánlások születtek, mégis a legtöbb hír arról szól, hogy Németország küld-e tankokat, vagy sem - mondta Tálas Péter. A harckocsik ugyanis a támadásokhoz és a területvédelemhez is fontosak.

Azt is elmondta, hogy az ukránok nagy ellentámadásra készülnek, de erre egyelőre még nincsenek felkészülve. Még az Egyesült Államok is azt javasolta, hogy ne indítsák meg a hadműveletet, és inkább az infrastruktúra védelmére összpontosítsanak.

A nagy ellentámadáshoz szükséges harckocsikat Németország miatt nem kaphatják meg az ukránok

- folytatta a szakértő. A legtöbb elemző úgy látja, hogy Berlin késlekedésének több oka is van. Egyrészt a német kancellár nem szeret kényszer hatására dönteni. Másrészt meg kell győznie a saját párttársait és a közvéleményt a lépés helyességéről. Márpedig a német társadalom egyelőre eléggé megosztott ebben a kérdésben. A felmérések azt mutatják, hogy 43 százalék támogatná, 41 százalék viszont ellenezné, ha tankokat is küldenének Ukrajnába.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője mindenképpen fontosnak tartja, hogy a britek már döntöttek és bejelentették, hogy korszerű harckocsikat szállítanak Ukrajnának. Így Németország is előbb vagy utóbb, de adni fog tankokat - közölte Tálas Péter.

Azt is megemlítette, hogy Berlin vonakodása jelentősen frusztrálta azokat kelet-közép-európai országokat, amelyek készek lennének páncélosokkal is támogatni Ukrajnát. Lengyelország igyekszik is sürgetni Németország döntését. Az is igaz viszont - tette hozzá a szakértő -, hogy

az Egyesült Államok sem akar egyelőre adni a saját harckocsijaiból.

Ennek több oka is lehet Tálas Péter szerint. Egyrészt az amerikaiak félnek, hogy az oroszok kezére kerülhetnek titkos haditechnikai fejlesztések, másrészt az amerikai M1 Abrams tankok kezelésének elsajátítása valóban hosszabb időt venne igénybe.

A szakértő úgy látja: az elmúlt években egy folyamatnak lehetünk tanúi. Nagyon egyszerű hadianyagok szállításával kezdődött és most már ott tartunk, hogy korszerű tankokról folyik a vita. Nagyon sokan úgy gondolják, a kérdés igazából már csak az, hogy milyen tankokat és mikor küldjön a Nyugat. Tálas Péter azt nyilatkozta, hogyha amerikai M1 Abramst nem is, de Leopardokat előbb-utóbb kapnak majd az ukránok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×