Infostart.hu
eur:
379.36
usd:
319.44
bux:
129447.89
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Fehéroroszország, 2017. szeptember 18.A Vajar katonai hírügynökség által közreadott kép egy álcázott, Sz-300PSZ légvédelmi rakétarendszerről a Zapad (Nyugat) 2017 elnevezésű orosz-fehérorosz hadgyakorlaton egy meg nem nevezett fehéroroszországi helyszínen 2017. szeptember 16-án. A szeptember 14. és  20. megrendezett, védelmi és terrorelhárító hadgyakorlaton 12 700 katona és 680 harcjármű, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt, Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában. (MTI/EPA/Vajar katonai hírügynökség)
Nyitókép: (MTI/EPA/Vajar katonai hírügynökség)

Itt a bizonyíték, vészesen fogynak az oroszok fegyverei

Mind több jel mutat arra is, hogy a hiányzó készletek pótlása mind nagyobb nehézségeket okoz.

"A hadjárat előtt az amatőrök a stratégián vitatkoznak, miközben a profik a hadtápot szervezik." Ezt a régi angol katona bölcsességet bizonyára nem ismerte Vlagyimir Putyin, amikor úgy döntött, hogy háborút indít Ukrajna ellen. Bár az is lehet, az orosz elnök és tábornokai egyszerűen csak elszámították magukat, és nem gondolták, hogy a harcok ennyire elhúzódhatnak.

Mindenesetre egyre több jel utal arra, hogy Oroszország fegyverkészletei vészesen fogynak. A BBC egyik legutóbbi elemzése szerint az oroszok már légvédelmi rakétákkal kénytelenek földi célpontokat támadni, mert nincs elég erre alkalmas precíziós fegyverük. A közösségi médiában is mind több olyan fénykép és videó jelenik meg, amelyen orosz eredetű légvédelmi rakéták maradványai láthatók ukrán épületek romjai között.

A képen látható Sz-300-as rakétát eredetileg légi célok ellen tervezték, mégis egy harkivi házat lőttek szét vele. Igaz, a roncsokról nehéz megállapítani, hogy vajon a rakétát az oroszok lőtték-e ki, vagy pedig az ukrán légvédelem. Mondta is a BBC-nek Jevgenyij Popov orosz parlamenti képviselő, hogy a lakóházakat és játszótereket pusztító Sz-300-asokat biztosan az ukrán légvédelem indította orosz repülők ellen és a rombolást a földre visszahulló roncsok okozták.

Kétségtelen, hogy történt ilyen is már az ukrajnai háborúban. De Ian Williams, a washingtoni Center for Strategic and International Studies kutatóközpont szakértője szerint egyrészt az utóbbi időben túl sok ilyen eset történik. Másrészt a légvédelmi rakétákat nem a városok központjában szokták elhelyezni, hanem a lakott területeken kívül, ügyelve arra, hogy ha légi célokat találnak el velük, akkor a roncsok lehetőleg ne essenek emberekre vagy lakóházak közé.

A BBC már említett kutatása is azt látszik igazolni, hogy az oroszok eredetileg légvédelmi célra gyártott rakétákat lőnek földi célpontokra. Sőt, a Kremencsukban lévő bevásárlóközpontra egy kifejezetten hajók elleni rakétával mértek csapást, húsz ember halálát okozva ezzel.

Az eredetileg más célra tervezett fegyverek "átprogramozása" egyértelmű jele annak, hogy Oroszországnak egyre kevesebb fegyvere van. A háború első tizenegy napjában még mintegy hatszáz rakétát és robotrepülőgépet indítottak ukrán célpontok ellen. Aztán ez a mennyiség alaposan megcsappant. Bár a Krím-félszigetre vezető híd elleni merénylet után újabb rakétazápor zúdult az ukránokra, de ebben már jócskán voltak "átprogramozott" fegyverek is.

"Biztosra veszem, fogytán vannak a készleteik és végiggondolták, hogy vajon tudnak-e olyan mennyiségben újabb precíziós fegyvereket gyártani, mint ahogy fogy. Aztán rájöttek, hogy nem, és a legegyszerűbb, ha más feladatra gyártott rakétákat, robotrepülőgépeket vetnek be szárazföldi célpontok ellen" – vélekedett Louise Jones, a Londonban működő McKenzie Intelligence Services munkatársa.

Ezt a megállapítást támasztja alá a brit titkosszolgálat vezetőjének, Sir Jeremy Flemmingnek a kijelentése is.

"Az orosz harctéri parancsnokoktól szerzett információk alapján megállapítottuk, hogy kimerülőben vannak a lőszer- és fegyvertartalékaik"

– mondta. Nem csoda, hogy Oroszország újabban Észak-Koreától vásárol lőszert, Irántól pedig drónokat.

A BBC ukrajnai tudósítója, Jonathan Beale az ostromlott Bahmutban beszélt az ukrán erők egyik parancsnokával. Szerhij Cserevatyi ezredes stílusosan egy olyan roncstelepen nyilatkozott a brit újságírónak, ahol kilőtt orosz harckocsikat, páncélos járműveket halmoztak fel. Az ezredes elmondta, hogy újabban T-62-es harckocsikat vetnek be az oroszok, mert a modernebb páncélosaik jórészt elfogytak. Ezt a tankot a múlt század hatvanas éveiben állították hadrendbe a szovjet fegyveres erőknél, és bár akkor nagyon korszerűnek számított, mostanra végletesen elavult.

Moszkvában nemrég jelentették be, hogy több száz ilyen T-62-est korszerűsítenek. Nyilván azért mert nagy tömegben áll rendelkezésre és gyorsabb levakarni róluk a rozsdát, mint új, korszerű tankokat gyártani.

Úgy tűnik, az oroszok már mindennel harcolnak, amijük csak van.

(Címképünkön egy Sz-300PSZ légvédelmi rakétarendszer indítójárműve 2017-es "Zapad" elnevezésű, orosz-fehérorosz közös hadgyakorlaton)

Címlapról ajánljuk
Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Szerdán az ázsiai tőzsdék mérsékelten emelkedtek, az ausztrál piac vezette az emelkedést főként vállalati gyorsjelentések által hajtott ralinak köszönhetően. Az európai részvénypiacok ma stagnálással nyitottak, majd délutánra vegyes kép alakult ki. Délután a vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatok érkeztek az USA-ból, amire kezdetben felpattantak a tőzsdék, viszont később elolvadt az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×