eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Fehéroroszország, 2017. szeptember 18.A Vajar katonai hírügynökség által közreadott kép egy álcázott, Sz-300PSZ légvédelmi rakétarendszerről a Zapad (Nyugat) 2017 elnevezésű orosz-fehérorosz hadgyakorlaton egy meg nem nevezett fehéroroszországi helyszínen 2017. szeptember 16-án. A szeptember 14. és  20. megrendezett, védelmi és terrorelhárító hadgyakorlaton 12 700 katona és 680 harcjármű, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt, Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában. (MTI/EPA/Vajar katonai hírügynökség)
Nyitókép: (MTI/EPA/Vajar katonai hírügynökség)

Itt a bizonyíték, vészesen fogynak az oroszok fegyverei

Mind több jel mutat arra is, hogy a hiányzó készletek pótlása mind nagyobb nehézségeket okoz.

"A hadjárat előtt az amatőrök a stratégián vitatkoznak, miközben a profik a hadtápot szervezik." Ezt a régi angol katona bölcsességet bizonyára nem ismerte Vlagyimir Putyin, amikor úgy döntött, hogy háborút indít Ukrajna ellen. Bár az is lehet, az orosz elnök és tábornokai egyszerűen csak elszámították magukat, és nem gondolták, hogy a harcok ennyire elhúzódhatnak.

Mindenesetre egyre több jel utal arra, hogy Oroszország fegyverkészletei vészesen fogynak. A BBC egyik legutóbbi elemzése szerint az oroszok már légvédelmi rakétákkal kénytelenek földi célpontokat támadni, mert nincs elég erre alkalmas precíziós fegyverük. A közösségi médiában is mind több olyan fénykép és videó jelenik meg, amelyen orosz eredetű légvédelmi rakéták maradványai láthatók ukrán épületek romjai között.

A képen látható Sz-300-as rakétát eredetileg légi célok ellen tervezték, mégis egy harkivi házat lőttek szét vele. Igaz, a roncsokról nehéz megállapítani, hogy vajon a rakétát az oroszok lőtték-e ki, vagy pedig az ukrán légvédelem. Mondta is a BBC-nek Jevgenyij Popov orosz parlamenti képviselő, hogy a lakóházakat és játszótereket pusztító Sz-300-asokat biztosan az ukrán légvédelem indította orosz repülők ellen és a rombolást a földre visszahulló roncsok okozták.

Kétségtelen, hogy történt ilyen is már az ukrajnai háborúban. De Ian Williams, a washingtoni Center for Strategic and International Studies kutatóközpont szakértője szerint egyrészt az utóbbi időben túl sok ilyen eset történik. Másrészt a légvédelmi rakétákat nem a városok központjában szokták elhelyezni, hanem a lakott területeken kívül, ügyelve arra, hogy ha légi célokat találnak el velük, akkor a roncsok lehetőleg ne essenek emberekre vagy lakóházak közé.

A BBC már említett kutatása is azt látszik igazolni, hogy az oroszok eredetileg légvédelmi célra gyártott rakétákat lőnek földi célpontokra. Sőt, a Kremencsukban lévő bevásárlóközpontra egy kifejezetten hajók elleni rakétával mértek csapást, húsz ember halálát okozva ezzel.

Az eredetileg más célra tervezett fegyverek "átprogramozása" egyértelmű jele annak, hogy Oroszországnak egyre kevesebb fegyvere van. A háború első tizenegy napjában még mintegy hatszáz rakétát és robotrepülőgépet indítottak ukrán célpontok ellen. Aztán ez a mennyiség alaposan megcsappant. Bár a Krím-félszigetre vezető híd elleni merénylet után újabb rakétazápor zúdult az ukránokra, de ebben már jócskán voltak "átprogramozott" fegyverek is.

"Biztosra veszem, fogytán vannak a készleteik és végiggondolták, hogy vajon tudnak-e olyan mennyiségben újabb precíziós fegyvereket gyártani, mint ahogy fogy. Aztán rájöttek, hogy nem, és a legegyszerűbb, ha más feladatra gyártott rakétákat, robotrepülőgépeket vetnek be szárazföldi célpontok ellen" – vélekedett Louise Jones, a Londonban működő McKenzie Intelligence Services munkatársa.

Ezt a megállapítást támasztja alá a brit titkosszolgálat vezetőjének, Sir Jeremy Flemmingnek a kijelentése is.

"Az orosz harctéri parancsnokoktól szerzett információk alapján megállapítottuk, hogy kimerülőben vannak a lőszer- és fegyvertartalékaik"

– mondta. Nem csoda, hogy Oroszország újabban Észak-Koreától vásárol lőszert, Irántól pedig drónokat.

A BBC ukrajnai tudósítója, Jonathan Beale az ostromlott Bahmutban beszélt az ukrán erők egyik parancsnokával. Szerhij Cserevatyi ezredes stílusosan egy olyan roncstelepen nyilatkozott a brit újságírónak, ahol kilőtt orosz harckocsikat, páncélos járműveket halmoztak fel. Az ezredes elmondta, hogy újabban T-62-es harckocsikat vetnek be az oroszok, mert a modernebb páncélosaik jórészt elfogytak. Ezt a tankot a múlt század hatvanas éveiben állították hadrendbe a szovjet fegyveres erőknél, és bár akkor nagyon korszerűnek számított, mostanra végletesen elavult.

Moszkvában nemrég jelentették be, hogy több száz ilyen T-62-est korszerűsítenek. Nyilván azért mert nagy tömegben áll rendelkezésre és gyorsabb levakarni róluk a rozsdát, mint új, korszerű tankokat gyártani.

Úgy tűnik, az oroszok már mindennel harcolnak, amijük csak van.

(Címképünkön egy Sz-300PSZ légvédelmi rakétarendszer indítójárműve 2017-es "Zapad" elnevezésű, orosz-fehérorosz közös hadgyakorlaton)

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×