Infostart.hu
eur:
365
usd:
309.78
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
Liz Truss új brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidenciára, a Downing Street 10-be érkezik 2022. szeptember 6-án. II. Erzsébet brit királynő ezen a napon, Boris Johnson miniszterelnök távozása után hivatalosan megbízta Trusst, a Konzervatív Párt új vezetőjét a kormányalakítással. A 47 éves Truss az Egyesült Királyság 56. miniszterelnöke, egyben a harmadik női kormányfő Margaret Thatcher és Theresa May után.
Nyitókép: MTI/EPA/Stuart Brock

Gálik Zoltán: példátlan válságot örökölt Liz Truss – vízióval kell előállnia

Hatalmas gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie Nagy-Britannia új miniszterelnökének – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A műsorban arról is szó esett, noha az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, mégis nagyban függ annak energiapolitikájától.

Gálik Zoltán szerint Liz Truss olyan gazdasági válságot örököl, ami példátlan az elmúlt nemcsak években, évtizedekben, hanem akár évszázados visszatekintésben is, kivéve a háborús helyzeteket. Az Egyesült Királyság nagyon rossz helyzetben van mind a gazdasági növekedési adatok, mind a gazdasági egyensúlyi adatok tekintetében, ráadásul az energiaárak emelkedése is példátlan, ami sokak számára megélhetési válságot okozhat, egy nagyon széles réteg elszegényedéséhez vezethet – emelte ki a Corvinus docense.

Az új brit miniszterelnöknek ráadásul nemcsak ezt kell megoldania. Meg kell küzdenie Skócia függetlenségi törekvéseivel, de az egészségügyi rendszer is problémákkal küzd, nem utolsó sorban pedig az ukrajnai válsággal is szembe kell néznie Liz Trussnak.

A legsürgetőbb az infláció és az energiaválság kérdése lehet. Miután az Egyesült Királyságban hihetetlenül megnőttek az energiaárak, Liz Truss várhatóan a napokban bejelenti majd az új energiacsomagját – tette hozzá Gálik Zoltán.

Nagy-Britanniában a felső határ, amelyet az energiaipari szabályozó hatóság, az Ofgem negyedévente állapít meg, jelenleg rekordmagasságú, évi 1971 font háztartásonként, de ezt következő kiigazításkor feljebb fogják vinni, és az 5000 fontot is meghaladhatja jövő év elejére, amit az emberek nem fognak tudni kifizetni és óriási elszegényedéshez vezethet. A szakértő meglátása szerint az új miniszterelnöknek nagyon összetett programot kell majd meghirdetnie, "egy vízióval kell előállnia, amit egy nagyon erős stratégiával kell majd összekapcsolnia, amit elfogadnak az emberek".

A másik nagyon fontos feladata, hogy ne csak az egyéneket, ne csak a családokat, hanem a vállalkozásokat is támogassa valamilyen mértékben – tette hozzá az egyetemi docens. Így szerinte a csomag, ami Liz Truss be fog jelenteni, valószínűleg maximalizálni fogja az energiaárakat, illetve segíteni fogja a kis- és középvállalkozásokat, amihez rengeteg pénzre lesz szükség. A nagy kérdés, hogy ezt honnan és hogyan lehet előteremteni, hiszen a brit költségvetési egyensúly is fölborult – körülbelül 10-13 százalék között van a GDP-arámyos hiány –, ami hatalmas kiadásokat jelent és az államadósság további növekedéséhez vezethet. Gálik Zoltán jelezte,

az Egyesült Királyság államadóssága 85, más számítások szerint már 90 százalék fölött is van, ami nagyon gyorsan 100 százalékra emelkedhet.

Miközben ráadásul adót is akarnak csökkenteni.

Gálik Zoltán úgy véli, hogy Liz Truss a kínálat oldali közgazdaságnak, a monetarizmusnak az eszközeivel próbál majd operálni, noha sokan azt mondják, ez nem lesz elég. Végeredményében mindenhez hozzá kell majd nyúlnia.

Arra a kérdésre, hogy milyen konzervatív gazdaságpolitikai megoldás férhet bele, amikor az energiár egy piaci kérdés – és nem a politika szokta befolyásolni –, a szakértő azt válaszolta, hogy az egyik megoldás az árstop bejelentése lehetne, de ebben az esetben a nagykereskedelmi árat kell befagyasztani, kompenzálva majd azokat a cégeket, amelyek emiatt veszteséget fognak termelni.

„Nem kell fukarkodni majd a jelzőkkel, a stratégiákkal, mert tényleg az 1933-as gazdasági világválság szintjén jelentkező problémákat kell megoldania,

és ez hosszú évtizedekig meghatározhatja majd a brit gazdaság helyzetét” – fogalmazott Gálik Zoltán.

Mint mondta, természetesen a brit kormányban sem láthatják, hogy a mostani nemzetközi helyzet csak átmeneti, vagy most már mindig ilyen „rossz idők” lesznek. Példaként említette az ukrajnai konfliktust, ami napról napra változik, de az egyértelmű hogy rövid távon, hónapokon belül nem fog megoldódni, inkább években mérhető majd az, mire a piacok megnyugodhatnak.

Ráadásul az Európai Unió kulcsfontosságú szereplő, annak ellenére, hogy a britek kiléptek – emelte ki. Az EU a saját energetikapolitikája átalakításán dolgozik, ami akár közös beszerzéseket is jelentene, ami a hagyományos utak felváltását, az orosz gáztól való függőség diverzifikációját jelenti, ami a világpiaci árat is fogja mozgatni az elkövetkezendő időkben. Tehát ezeknek a hatásoknak az Egyesült Királyság ki lesz téve úgy is, hogy nem EU-tag – magyarázta Gálik Zoltán.

Címlapról ajánljuk
„Nem csak az a kérdés, hogy ki  mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.

Ezek most a piac és az új kormányzat mézeshetei, utána jönnek a kihívások

A piacok üdvözlik, hogy a leendő magyar kormány haza akarja hozni az uniós pénzeket és hogy célként fogalmazta meg az euró bevezetését – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Madár István, a Portfolio vezető elemzője azt mondta, a választások előtt és után is jelen volt a magyar tőke- és devizapiacon a befektetői „Tisza-bet.”
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti, a BUX index a választási utáni héten már két alkalommal is történelmi csúcsot döntött, mára azonban már délelőtt megérkezett a korrekció, ami később jelentős esésbe csapott át. Ez azután történt, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezérrel tárgyal ma, és elvárja, hogy a cég ne fizessen osztalékot az MCC-nek. A kifizetést egyébként a cég közgyűlése áprilisban már jóváhagyta, így a friss követelés első ránézésre jogilag nehezen kivitelezhetőnek tűnik, és sokkal inkább politikai üzenetként értelmezhető. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×