eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Füst gomolyog a helyszín fölött 2022. augusztus 16-án, miután egy diverzánsakció következtében felrobbant egy orosz katonai lőszerraktár az Ukrajnától Oroszországhoz elcsatolt Krímben, a Dzsankoj járásbeli Majszkoje falunál. Orosz források szerint súlyos sebesülés nem történt, több mint háromezer embert kiköltöztettek otthonából.
Nyitókép: MTI/AP

Bendarzsevszkij Anton: Moszkvának át kell értékelnie háborús stratégiáját

Főleg a Krímben lévő orosz bázisok elleni támadások mutatják azt, hogy Ukrajna katonailag egyre veszélyesebb Oroszország számára – mondta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője.

Néhány nappal ezelőtt robbanás történt a Krím-félszigeten, egy orosz katonai repülőtéren. Lőszerraktárak robbantak fel és vélhetően több katonai repülőgép is megsérült. E hét keddjén pedig három, ehhez hasonló eset is történt. Egy Szimferopol melletti katonai repülőtéren egy transzformátorállomás robbant fel, továbbá lőszerraktárak égtek a Krím-félszigeten órákon át – kezdte helyzetelemzését a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton szerint ugyanakkor ezeket a támadásokat nem úgy kell értékelni, mintha azokat közvetlenül orosz területek ellen követték volna el, hiszen a Krím-félsziget nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozik, bár 2014 óta Oroszország tartja megszállva és már integrálta is a területet az orosz közigazgatásba. Ellenben, ha Ukrajna ténylegesen orosz területek ellen intézne támadást, akkor Moszkva, katonai doktrínája értelmében, még akár nukleáris csapással is válaszolhatna. A szakértő úgy látja, hogy egy ilyen súlyos ellencsapáshoz a támadásnak is nagyon komolynak kellene lennie.

A Krím-félsziget viszont elsősorban a Dél-Ukrajnában lévő orosz haderő ellátása szempontjából fontos – emelte ki a posztszovjet térség kutatója. Emellett a félsziget az orosz Fekete-tengeri flotta központja is. Oroszország a Szovjetunió szétesése után is megőrizte a területen az összes katonai támaszpontját és kikötőjét. A háború kezdetével pedig csak nőtt a Krím-félsziget jelentősége Moszkva számára, mivel flottaközpont és ellátóbázis is egyszerre – emlékeztetett a szakértő.

Stratégiai szempontból Bendarzsevszkij Anton szerint inkább jelzésértékűek az ukránok támadásai, szabotázsakciói. Mert ugyan okoznak némi bosszúságot az orosz katonai vezetésnek, de azért a csapatok ellátása nem ezektől fog összeomlani. Azért tekinthetők ezek az akciók jelzésértékűnek, mert ezek a támaszpontok nem a frontvonal közelében vannak. Például a néhány napja megtámadott Szaki katonai repülőtér 200 kilométerre található az ukrán állásoktól – mondta a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton úgy véli, mindez arra utal, hogy az ukrán katonai képességek egyre nagyobbak és mind veszélyesebbé válnak az orosz ellátás szempontjából.

"Oroszországnak mindenképpen át kell értékelnie a háború menetét és azt, hogy innentől kezdve hogyan próbál védekezni a hasonló esetekkel szemben" – hangoztatta az InfoRádióban a posztszovjet térség szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×