Infostart.hu
eur:
355.22
usd:
305.09
bux:
131185.83
2026. május 27. szerda Hella
Füst gomolyog a helyszín fölött 2022. augusztus 16-án, miután egy diverzánsakció következtében felrobbant egy orosz katonai lőszerraktár az Ukrajnától Oroszországhoz elcsatolt Krímben, a Dzsankoj járásbeli Majszkoje falunál. Orosz források szerint súlyos sebesülés nem történt, több mint háromezer embert kiköltöztettek otthonából.
Nyitókép: MTI/AP

Bendarzsevszkij Anton: Moszkvának át kell értékelnie háborús stratégiáját

Főleg a Krímben lévő orosz bázisok elleni támadások mutatják azt, hogy Ukrajna katonailag egyre veszélyesebb Oroszország számára – mondta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője.

Néhány nappal ezelőtt robbanás történt a Krím-félszigeten, egy orosz katonai repülőtéren. Lőszerraktárak robbantak fel és vélhetően több katonai repülőgép is megsérült. E hét keddjén pedig három, ehhez hasonló eset is történt. Egy Szimferopol melletti katonai repülőtéren egy transzformátorállomás robbant fel, továbbá lőszerraktárak égtek a Krím-félszigeten órákon át – kezdte helyzetelemzését a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton szerint ugyanakkor ezeket a támadásokat nem úgy kell értékelni, mintha azokat közvetlenül orosz területek ellen követték volna el, hiszen a Krím-félsziget nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozik, bár 2014 óta Oroszország tartja megszállva és már integrálta is a területet az orosz közigazgatásba. Ellenben, ha Ukrajna ténylegesen orosz területek ellen intézne támadást, akkor Moszkva, katonai doktrínája értelmében, még akár nukleáris csapással is válaszolhatna. A szakértő úgy látja, hogy egy ilyen súlyos ellencsapáshoz a támadásnak is nagyon komolynak kellene lennie.

A Krím-félsziget viszont elsősorban a Dél-Ukrajnában lévő orosz haderő ellátása szempontjából fontos – emelte ki a posztszovjet térség kutatója. Emellett a félsziget az orosz Fekete-tengeri flotta központja is. Oroszország a Szovjetunió szétesése után is megőrizte a területen az összes katonai támaszpontját és kikötőjét. A háború kezdetével pedig csak nőtt a Krím-félsziget jelentősége Moszkva számára, mivel flottaközpont és ellátóbázis is egyszerre – emlékeztetett a szakértő.

Stratégiai szempontból Bendarzsevszkij Anton szerint inkább jelzésértékűek az ukránok támadásai, szabotázsakciói. Mert ugyan okoznak némi bosszúságot az orosz katonai vezetésnek, de azért a csapatok ellátása nem ezektől fog összeomlani. Azért tekinthetők ezek az akciók jelzésértékűnek, mert ezek a támaszpontok nem a frontvonal közelében vannak. Például a néhány napja megtámadott Szaki katonai repülőtér 200 kilométerre található az ukrán állásoktól – mondta a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton úgy véli, mindez arra utal, hogy az ukrán katonai képességek egyre nagyobbak és mind veszélyesebbé válnak az orosz ellátás szempontjából.

"Oroszországnak mindenképpen át kell értékelnie a háború menetét és azt, hogy innentől kezdve hogyan próbál védekezni a hasonló esetekkel szemben" – hangoztatta az InfoRádióban a posztszovjet térség szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kormányszóvivői tájékoztató: átvizsgálnak minden régi mozdonyt, visszavonnak 943 diplomata-útlevelet, azbesztügyben lakossági egészségi vizsgálat indul
cikkünk frissül!

Kormányszóvivői tájékoztató: átvizsgálnak minden régi mozdonyt, visszavonnak 943 diplomata-útlevelet, azbesztügyben lakossági egészségi vizsgálat indul

A szerdai parlamenti nappal párhuzamosan kormányszóvivő tájékoztató is zajlik a Miniszterelnökségen. Átvizsgálják a Lázár János idejében bérelt összes mozdonyt a kelenföldi tűz után. A kormány ülésezett, kormányhatározatok is születtek. Szeptember 1-ig nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzési adatokat. Visszaállítják az oktatásban dolgozók kollektív jogait, és felülvizsgálják a Klebelsberg központ teljes működését és a teljes intézményfenntartási rendszert az oktatásban. „Nem beszántani szeretnénk, csak radikálisan javítani a működést”. Tartson velünk percről percre!
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget

Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget

Miért bukkan fel annyi „rejtett” tétel a villanyszámlán az energiaár mellett? Az EnergyTalks legújabb adásban Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója közérthetően elmagyarázza, mit takarnak a rendszerhasználati díjak, miért nem „választhatók le” a hálózatról, és hogyan jelenhetnek meg akár külön számlán is. Végigveszik a jogszabály alapján kötelező, gyakran nehezen azonosítható sorokat is: a jövedéki adót, a különféle pénzeszköz tételeket, valamint a havonta változó KÁT-díjat, amely a megújulók támogatásához kapcsolódik. Kiderül az is, miért kaphatunk ugyanarra az időszakra akár több (helyesbítő, sztornó) számlát, és mikor érdemes tényleg gyanakodni. Ha szeretnéd végre tudni, pontosan mit és miért fizetsz, ez az epizód térképet ad a számla apróbetűs világához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×