eur:
393.29
usd:
367.88
bux:
66111.19
2024. április 24. szerda György
Boris Johnson miniszterelnök ellép az emelvénytől, miután bejelentette, hogy lemond a brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2022. július 7-én. A lépéssel megszűnik Johnson miniszterelnöki tisztsége is, de a kormányfő bejelentette, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali feladatait. Johnson 2019 óta állt a kormányzó Konzervatív Párt és a brit kormány élén.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Magyarics Tamás: nagy parlamenti támogatás állhat majd Boris Johnson utódja mögött

Rishi Sunak és Penny Mordaunt lehet a fő esélyes a brit kormányfői posztra, de bármelyikük fut be, érdemi változás aligha lesz a kormányzásban – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai elemző, az ELTE tanára.

Boris Johnson július elején jelentette be, hogy lemond a pártelnöki, illetve a miniszterelnöki tisztségéről is. Tulajdonképpen időt nyert a brit kormányfő, mert ugyan bejelentette a lemondását, de ebből legkorábban ősszel lehet valódi változás. Az utód keresése azonban már elindult, Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában elmagyarázta, hogy a konzervatív pártban 11 jelölt is volt a posztra, de jövő hétfőre mindössze két aspiránsra szűkül majd a lista, róluk aztán a 160 ezres brit konzervatív tagság szavaz majd. Ez a voksolás zajlik majd július-augusztus folyamán, és amikor szeptember 5-én újra összeül parlament, akkor szerinte már új vezetője lesz a konzervatív pártnak, és ennek megfelelően a kormánynak is.

A külpolitikai elemző kitért arra is, hogy ez egyelőre egy elvi lehetőség, de előtte Keir Starmer, a Munkáspárt elnöke szerdán bizalmatlansági indítványt nyújt be a Johnson-kormány ellen, és előre jelezte, bárki lesz az új miniszterelnök, ellene is bizalmatlansági indítványt fog benyújtani.

"Feltehetően mind a kettő el fog bukni, ugyanis jelen pillanatban a konzervatívoknak nyolcvanfős többségük van, plusz ott vannak az északi unionisták, és ha most tartanának választásokat, akkor eléggé kétséges, hogy a konzervatívok ezt megnyernék. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a munkáspárt 41 százalékon áll, a konzervatív párt 31 százalékon és a liberális demokraták 12-n. Ez a 10 százalékpontnyi különbség behozható adott esetben, de azért

nagyon kockázatos lenne a konzervatívoknak egy előrehozott választás"

– mondta Magyarics Tamás, és hozzátette, emiatt az új miniszterelnöknek meglesz a parlamenti támogatottsága, csak a kérdés az, hogy mennyire fog elfajulni a verseny a konzervatív párton belül.

A legesélyesebb utódjelölteket három területen is felsorolta az elemző. A bukmékereknél az első helyen Rishi Sunak volt pénzügyminiszter áll, a második helyen Penny Mordaunt, a volt védelmi miniszter, akit Boris Johnson mentett föl annak idején, és a harmadik helyen Liz Truss és Tom Tugendhat áll. A konzervatív párt szavazóinál első helyen Penny Mordaunt áll, második helyen egy nigériai hátterű konzervatív parlamenti képviselő, Kemi Badenoch, a harmadik helyen Rishi Sunak. A parlamenti képviselőknél Rishi Sunak az első, Penny Mordaunt a második és utána jön Liz Truss.

"Rishi Sunak és Penny Mordaunt az, aki mind a három helyen az első háromban van, és ami a legfontosabb, hogy a megfigyelők úgy gondolják, hogy a parlamenti képviselők által megtartott szavazásokon a kérdés az, hogy Rishi Sunakot legyőzi-e valaki. Ő áll a legjobban, 38 százalékon, de ez még a visszalépések miatt fel is borulhat" – mondta Magyarics Tamás.

Nem vár jelentős változást a következő brit kormánytól a külpolitikai szakértő. Magyarics Tamás felidézte, hogy a két fő esélyes, Sunak és Mordaunt is kezdettől fogva nagyon kemény brexitpárti, és nem valószínű, hogy például az északír kérdésben visszatáncolnának a jelenlegi álláspontról, azaz ne vinnék keresztül azt a törvényjavaslatot, ami az északír, illetve a Brit-szigetek közötti vámhatárt gyakorlatilag eltörölné. Az Európai Unió erről hallani sem akar, és

bármelyik fél enged, annak komoly politikai következményei lehetnek.

"A briteknél megígérték a konzervatívok, hogy Észak-Írországot bent tartják az Egyesült Királyságban, viszont ha az északír vámkérdés az EU szája íze szerint alakulna, akkor eléggé nagy lenne az esélye annak, hogy az északírek előbb-utóbb az írekhez csatlakoznának, és az ír sziget egyesítése megtörténne, legalábbis az unionisták ezt vizionálják. EU-oldalról pedig úgy gondolják, hogy végül is az EU az erősebb, és ha ebben a kérdésben engednek, akkor a britek előállhatnak újabb és újabb kérdéssel, ezért el akarnak kerülni egy dominóeffektust" – mondta az elemző.

Magyarics Tamás szerint nem valószínű az sem, hogy akár Sunak, akár Mordaunt, akár bárki más a skót kérdésben engedne, és a függetlenségi népszavazását elfogadná mint ügydöntő népszavazást, illetve kiírná ennek megfelelően után a brit ügydöntő népszavazást.

"Hogy hogyan fogják kezelni ezeket a kérdéseket, nagyon nehéz megmondani" – tette hozzá, és jelezte, az egyik jelölt azzal kampányol, hogy nemcsak a munkáspártot és a liberálisokat győzi le, hanem megdönti a skót nemzeti pártnak az egyeduralmát Skóciában, amit azért nem nagyon lehet elképzelni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Gigantikus bejelentést tett a NATO egyik legerősebb országa, aztán jött a pofon

Gigantikus bejelentést tett a NATO egyik legerősebb országa, aztán jött a pofon

A Sky News védelem- és biztonságpolitikai szerkesztője elemzésében arról ír, hogy az Egyesült Királyság tegnap tett, védelmi kiadások növeléséről szóló bejelentése egyáltalán nincs kőbe vésve a konzervatívok várható bukása miatt, ami bizonytalanságot szül a megkopott brit haderőben. Deborah Haynes azt is kiemeli, hogy a belengetett emelés, bár üdvözlendő, csupán a 2000-es évek végi szintre hozná fel a hadügyi keret GDP-hez mért arányát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×