Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
335.56
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nyitókép: Mischa Keijser/Getty Images

A gázpiac újabb szegletére csapna le Vlagyimir Putyin

Nem hagyná a mostani formában a cseppfolyós földgáz kereskedelmét Oroszország.

A cseppfolyósított földgáz értékesítésére nem vonatkozik a rubelben való elszámolás, de az erre való kiterjesztést is meg kell fontolni – jelentette ki hétfőn az Állami Dumában tartott beszédében a Gazprom főosztályvezető-helyettese. Az orosz Interfax és a Reuters tudósítását idézve a Portfolio azt írta, Kirill Popolusz javaslata nem meglepő azután, hogy a múlt héten lényegében kiszorította az egyik legnagyobb LNG-kitermelő projektből (Szahalin-2) a külföldieket az orosz állam.

A hírügyökség értékelése szerint nagyobb kontrollt (nyomásgyakorlást) akarnak az oroszok a vezetékes földgázt helyettesítő "menekülőtermékben" is. Ennek oka az lehet, hogy az Oroszországtól való függetlenedés céljával Európa sok országa felpörgette az LNG-szállításokat. Moszkva azzal fenyeget, hogy gázválságot robbanthat ki a gázszállítások csökkentésével vagy egyenesen megszüntetésével, és így a téli fűtési szezon előtt az európai országok nem tudnák kellőképpen feltölteni a gáztározóikat.

Bár a rubeles elszámolás voltaképpen technikai változtatás, néhány ország nem volt hajlandó alkalmazni. Most Putyin több országra is nyomást gyakorolhat ennek az LNG-kereskedelemben való bevezetésével, mert például az európaiak közül Spanyolország lényeges vevő ebben a szegmensben, illetve például Japán a saját LNG-importjának 10 százalékát a Szahalin-2 projektből biztosította (két nagy japán cég tulajdonos is volt a kitermelésben).

Oroszország a világ LNG-exportjának kb. 8 százalékát adja évi 40 milliárd köbméteres kapacitással, és a két fő LNG-termelő az említett Szahalin-2, illetve a Novatek Jamál-LNG projektje és a legtöbb vevő ázsiai, így tehát a rubelben fizetés meglebegtetése nemcsak európai, hanem ázsiai vevőkre is nyomást helyezhet.

Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×