INFORÁDIÓ
2022. augusztus 17. szerda
Jácint

ukrajna

uniós bővítés

eu-csúcs

gyévai zoltán

tagjelölt

Az ukrán és az Európai Unió zászlója egymás mellett az Európai Parlament (EP) brüsszeli épülete előtt az EP rendkívüli plenáris ülése idején 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.

Még a tagjelölti státusszal is irgalmatlan hosszú lehet az út az EU-ig

Kétnaposra tervezett brüsszeli csúcs kezdődik csütörtökön, ahol a tagállami vezetők várhatóan megvitatják majd mások mellett Ukrajna, Moldova és Georgia Európai Unión belüli jövőjét is. Az uniós bővítésről Gyévai Zoltán EU-s szakértővel beszélgettünk.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, múlt héten az Európai Bizottság azt ajánlotta a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak hogy adjon európai perspektívát és tagjelölti státuszt Ukrajnának, azzal a feltétellel, ha az ország számos fontos reformot végrehajt.

Legutóbb, néhány évvel ezelőtt a Nyugat-Balkán országai közül Albánia és Észak-Macedónia kapott tagjelölti státuszt, miközben Szerbia és Montenegró már csatlakozási tárgyalásokat folytat. Gyévai Zoltán megjegyezte, nem mellékes, hogy Észak-Macedónia tagjelölti státusz birtokában több mint tíz éve várakozik a tárgyalások megkezdésére, előbb ugyanis – a névvita miatt – Görögország, most pedig a bolgárok gátolják ezt.

Érdekességként jegyezte meg, és a mostani – Ukrajnával kapcsolatos – helyzethez történelmi léptékben is viszonyíthatónak tartja, hogy 1999-ben, annak érdekében, hogy Ciprus is felkerülhessen a tagjelöltek listájára, és megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, az Európai Unió Törökországnak is megadta a tagjelölti státust. Végül 2005-ben kezdték meg a tárgyalásokat, de

momentán a csatlakozás lehetősége távolabbinak tűnik, mint 1999-ben volt.

Az EU-s szakértő kérdésünkre megismételte, hogy a Nyugat-Balkánon tulajdonképpen Bosznia-Hercegovina és Koszovó kivételével minden ország, így Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia is a tagjelölti státusz körében van. Mint mondta, Szarajevónak tizennégy feltételt kellene teljesítenie ahhoz, hogy hivatalosan tagjelöltté váljon, míg Pristina helyzete még rosszabb, hiszen öt uniós tagállam is van, ami nem ismeri el Koszóvót független államként.

Az említett négy országhoz csatlakozhat várhatóan most Ukrajna és Moldova is.

Gyévai Zoltán arra is kitért, hogy Szerbia és Montenegró ugyan már jelenleg is csatlakozási tárgyalásokat folytat, egyelőre még nem látni, hogy ebből mikor lehet egyáltalán szerződés aláírása. Észak-Macedónia és Albánia – mások mellett – pedig sokáig abban reménykedett, hogy június végén döntés születik arról, hogy megkezdhetik a tárgyalásokat, de a bolgárok hozzáállása miatt úgy néz ki, hogy ebből nem lesz most semmi – tette hozzá a szakértő, aki szerint ez egy olyan kérdés, amit mihamarabb rendezni kellene.

A legutóbbi csalatkozó Horvátország volt, 2013-ban, Nagy-Britannia pedig azóta távozott az Európai Unióból.

Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Kapcsolódó hang

Még a tagjelölti státusszal is irgalmatlan hosszú lehet az út az EU-ig
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018