Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, múlt héten az Európai Bizottság azt ajánlotta a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak hogy adjon európai perspektívát és tagjelölti státuszt Ukrajnának, azzal a feltétellel, ha az ország számos fontos reformot végrehajt.
Legutóbb, néhány évvel ezelőtt a Nyugat-Balkán országai közül Albánia és Észak-Macedónia kapott tagjelölti státuszt, miközben Szerbia és Montenegró már csatlakozási tárgyalásokat folytat. Gyévai Zoltán megjegyezte, nem mellékes, hogy Észak-Macedónia tagjelölti státusz birtokában több mint tíz éve várakozik a tárgyalások megkezdésére, előbb ugyanis – a névvita miatt – Görögország, most pedig a bolgárok gátolják ezt.
Érdekességként jegyezte meg, és a mostani – Ukrajnával kapcsolatos – helyzethez történelmi léptékben is viszonyíthatónak tartja, hogy 1999-ben, annak érdekében, hogy Ciprus is felkerülhessen a tagjelöltek listájára, és megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, az Európai Unió Törökországnak is megadta a tagjelölti státust. Végül 2005-ben kezdték meg a tárgyalásokat, de
momentán a csatlakozás lehetősége távolabbinak tűnik, mint 1999-ben volt.
Az EU-s szakértő kérdésünkre megismételte, hogy a Nyugat-Balkánon tulajdonképpen Bosznia-Hercegovina és Koszovó kivételével minden ország, így Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia is a tagjelölti státusz körében van. Mint mondta, Szarajevónak tizennégy feltételt kellene teljesítenie ahhoz, hogy hivatalosan tagjelöltté váljon, míg Pristina helyzete még rosszabb, hiszen öt uniós tagállam is van, ami nem ismeri el Koszóvót független államként.
Az említett négy országhoz csatlakozhat várhatóan most Ukrajna és Moldova is.
Gyévai Zoltán arra is kitért, hogy Szerbia és Montenegró ugyan már jelenleg is csatlakozási tárgyalásokat folytat, egyelőre még nem látni, hogy ebből mikor lehet egyáltalán szerződés aláírása. Észak-Macedónia és Albánia – mások mellett – pedig sokáig abban reménykedett, hogy június végén döntés születik arról, hogy megkezdhetik a tárgyalásokat, de a bolgárok hozzáállása miatt úgy néz ki, hogy ebből nem lesz most semmi – tette hozzá a szakértő, aki szerint ez egy olyan kérdés, amit mihamarabb rendezni kellene.
A legutóbbi csalatkozó Horvátország volt, 2013-ban, Nagy-Britannia pedig azóta távozott az Európai Unióból.
