Emmanuel Macron elnök pártszövetsége nyerte a franciaországi nemzetgyűlési választásokat, de elvesztette az abszolút többséget alig néhány héttel az után, hogy másodszor is győzni tudott az elnökválasztáson.

A némiképp váratlan fordulatot Fejérdy Gergely szerint az okozta, hogy Macron a győztes elnökválasztás után leállította kampányát, így ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy pártja nem szerezte meg a képviselőházban a korábban várt mandátumszámot. A többség megszerzése annyira nyilvánvalónak tűnt, hogy az államfő a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint komoly kampányba nem kezdett bele sem az első, sem a második forduló előtt.

Az okok között említette, hogy Franciaországban a választók többsége rendkívüli módon ki van ábrándulva az egész politikai elitből, a politikai rendszerből, valami újat szeretne. Leginkább azok a csoportok tudnak újat felmutatni, amelyek inkább a radikálisabb irányból közelítik meg a politikát, és erre nem tudott reagálni a kormányzópárt, mert azt gondolta, hogy ha nem is lesz 350 fős többsége, de biztos meglesz a 300 mandátum. Emellett Macron elnök hosszan hezitált a kormány megalakításával, ráadásul egy technikaibb jellegű kabinet született.

"Macron elnök irányzata nem volt egyértelmű. Ahhoz, hogy meg tudja nyerni az elnökválasztást, kénytelen volt a baloldaliak felé is fordulni, így bizonyos fokig erőteljesen a szélsőjobb ellen próbált hangolni mindenkit, viszont miután megválasztották, összeállt a baloldal, innentől kezdve attól kellett nagyon félnie, hogy egy radikális baloldali csoport szerzi mag a hatalmat, ezért megváltozott a politika,

két héten belül teljesen ellenkező gondolatok születtek

a kormányzat részéről ahhoz, hogy meg tudja tartani a hatalmat, ami nyilvánvalóan rossz üzenet a választók felé" – mondta Fejérdy Gergely.

A szakértő úgy véli, ezek az apróságok adódtak össze, és okozták a választói fordulatot. A választási eredmények nyomán nincs szó arról, hogy az elnök nem fog tudni kormányozni, viszont sokkal nehezebb helyzetben van, nagyon nehéz lesz koalíciós partnert szereznie vagy egy-egy törvényhez kapcsolódóan meggyőznie valamelyik csoportot, hogy támogassa.

A jobboldal nagy dilemmája

Szűcs Anita szerint leginkább a Les Republicains, tehát a mérsékelt jobboldali párt szövetségében bízhat Macron, Nicolas Sarkozy volt elnök többször megkereste a jelenlegi államfőt, és tárgyaltak egymással. A republikánusok 64 mandátumával már el lehet érni egy kényelmes többséget. Ez viszont azt jelenti, hogy a republikánusok kormányzó pozícióba kerülnek, és az alkupozícióik révén megerősödik a helyzetük.

"Ez érdekes helyzetet fog szülni a nemzetgyűlésben Macron számára, egy óvatosabb, lavírozós politikát éppen abban a szakaszban, amikor a nagy gazdasági törvénykezdeményezések után jönnének azok az ígéretek, amelyek a klímaváltozásra, a szociális biztonságra, a társadalmi igazságosságra vonatkoznak, és nehéz elképzelni, hogy a jobbközép partnerrel hogyan lehetne ezt elfogadtatni" – mondta a szakértő, és hozzátette, vannak még töredékfrakciók, amelyekre lehet támaszkodni, de az nem tud kényelmes többséget eredményezni.

Fejérdy Gergely is úgy vélekedett, hogy

kulcspozícióban az egykori jobbközép republikánus párt van, de a legnagyobb dilemmában is,

mert ha beáll Macron mögé, még ha csak esetileg is, akkor sikeres lesz a Macron-féle politika, aminek a célja az volt, hogy a régi nagy klasszikus pártokat teljesen beszántsa. A szocialista pártot sikerült 2017-ben gyakorlatilag eltüntetni, most a jobboldal lehet soron.

"Nagy kérdés, ha ők most elvállalnak bármiféle hivatalos vagy félhivatalos együttműködést Macron elnökkel, akkor annak milyen következményei lehetnek. Itt már a 2027-es elnökválasztás tétje forog kockán. Az nagyon valószínű, hogy bizonyos témakörökben biztosan, bizonyos témakörökben viszont nem fogják támogatni" – mondta a kutató, és hozzátette, kényes és kritikus probléma lehet a költségvetés elfogadása, szerinte nem biztos, hogy sikerül Macron elnöknek meggyőznie minden egyes republikánust, ráadásul maga a republikánus párt önmagában is eléggé megosztott a kérdésben, a pártelnök, Christian Jakob egyértelműen jelezte, hogy ő ellenzékben kíván maradni.

Július 5-én a miniszterelnöknek egy általános politikai beszédet kell mondania a programjáról, és ezt a nemzetgyűlés eddig általában egy szavazással jóváhagyta, de már most nyilvánvalóvá tette például a baloldali blokk, hogy egyértelműen el fogja utasítani, sőt, bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a miniszterelnökkel szemben. Ezzel szemben a Republikánus Párt már jelezte előre, hogy nem kívánja instabil politikával kezdeni ezt a periódust. Fejérdy Gergely szerint nagyon nagy kérdés, hogy az egykori Nemzeti Front, a jelenlegi radikális jobboldali párt képviselői hogyan foglalnak majd állást.

A felvetésre, hogy a jelenlegi helyzetre nem lenne-e megoldás egy új választás, a szakértő arra figyelmeztetett, hogy a nemzetgyűlést csak jövőre oszlathatná fel az elnök, és egy új választás eredménye még bonyolultabb helyzetet is szülhetne.

Marine Le Pen új esélye

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense szerint az igazi földrengést a Nemzeti Tömörülés 89 mandátuma jelent, mert korábban a legmerészebb becslés 20 mandátumot jelzett Marine Le Pen pártjának.

"Őt is meglepte ez az eredmény. Lagymatag kampányt vitt, elment nyaralni közben. Azt mondta a szavazóinak, hogy végül is el lehet menni szavazni, de hát ez már egy lejátszott meccs, tehát nem volt az az igazi tűz benne" – mondta a szakértő, és hozzátette, a franciákat a rendszerellenesség hajtotta a Nemzeti Tömörüléshez, amely a 131 mandátumos, de széttöredezett baloldali szövetség mellett komoly erő lesz a nemzetgyűlésben, és mivel frakciót tud alapítani, így jelentősen megnő a pénzügyi támogatása, és ezzel már el lehet kezdeni úgy politizálni, hogy egyrészt azt az adósságot, amit felhalmoztak, felszámolják, másrészt meg önálló arculatot építsenek ki a jövőre.

Le Pent erősíti az is, hogy a másik radikális jobboldali szervezet, amelyet Eric Zemmour vezet, nem jutott be a parlamentbe, pedig sok korábban komoly politikai szereplője Marine Le Pen pártjának áttért ebbe a pártba, mert mindenki a Zemmour mögött látta a jövőt. Fejérdy Gergely szerint most ez azt eredményezheti, hogy Le Pen egy teljesen új garnitúrával tud nekimenni majd a 2027-es elnökválasztásnak, aminek sok előnye is van, de sok hátránya is.