INFORÁDIÓ
2022. május 18. szerda
Alexandra, Erik

ukrajna

oroszország

konfliktus

hadsereg

Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében vezeti az orosz biztonsági tanács ülését a moszkvai Kremlben 2022. január 21-én.

Küszöbön állhat az orosz invázió megindulása az ukrán elnök szerint

Infostart / MTI

Oroszország januárban több harckocsit, ágyút, egyéb fegyvereket, valamint lőszereket, köztük tüzérségi és aknavető-lövedékeket, továbbá hétezer tonna üzemanyagot szállított az általa megszállt Donyec-medencei területekre - közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken.

Ezenfelül az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszországban aktívan toboroznak zsoldosokat, akiket intenzív képzés után a Donyec-medencébe készülnek küldeni. Erre a célra "toborzóközpontok teljes hálózatát" építették ki Oroszország területén - tette hozzá a hírszerzés.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Post című amerikai lapnak adott legfrissebb interjújában - amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken - kifejtette azon véleményét, amely szerint az orosz invázió kelet-ukrajnai nagyvárosok megszállásával kezdődhet az ott élő orosz ajkú lakosság védelmének ürügyén, majd ez teljes körű háborúvá szélesedhet ki.

"Ha Oroszország úgy dönt, hogy fokozza az eszkalációt, természetesen azokon a területeken fogja ezt megtenni, ahol történelmileg olyan emberek élnek, akiknek családi kapcsolatai voltak Oroszországgal" - fejtegette az elnök. Nem zárta ki, hogy az orosz csapatok elfoglalhatják például Harkivot. "A Krím félsziget (2014-ben történt Oroszország általi) megszállása és annektálása után tudjuk, hogy ez megvalósítható és megtörténhet. Harkivban ugyanakkor több mint egymillió ember él, tehát ez nem pusztán megszállás lesz, hanem egy nagyszabású háború kezdete" - fogalmazott Zelenszkij.

Szerinte mindazonáltal Vlagyimir Putyin orosz elnöknek van esélye és lehetősége megegyezni a békés rendezésről, leülni a tárgyalóasztalhoz és kompromisszumot találni. Véleménye szerint Putyin oroszországi hívei azt akarják, hogy Ukrajna a Donyec-medence békéjéért cserébe "elfelejtse" a Krím megszállását, de - mint leszögezte - erről senki sem fog Ukrajnában megfeledkezni.

Közölte: meggyőződése, hogy Ukrajnában lehetetlen Oroszország által irányított kormányt alakítani. "Még ha meg is teszik, ez lesz a legrövidebb életű kormány, mert az emberek egyszerűen nem fogadják el. Talán Putyin úgy gondolja, hogy az ukránok többsége őt támogatja, de én azt hiszem, óriásit téved" - tette hozzá Zelenszkij.

Az elnök az interjúban bírálta a Nyugat szankciós politikáját. Sürgette, hogy már most vezessenek be hatékony szankciókat Oroszországgal szemben, és ne várjanak arra, hogy az Ukrajna határaihoz vont orosz csapatok megindítják a támadást.

Lavrov: nyílt és hasznos volt a tárgyalás Blinkennel, de írásban kérik a válaszokat

Nyíltak és hasznosak voltak a megbeszélések, és folytatódnak is, de Moszkva írásban várja a válaszokat javaslataira Washingtontól - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Genfben, miután megbeszéléseket folytatott amerikai kollégájával, Antony Blinkennel.

Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy Blinken ígéretet tett neki: az Egyesült Államok a jövő héten írásban is reagál az orosz felvetésekre.

Lavrov a tárgyalás utáni sajtóértekezleten kifejezte abbéli reményét, hogy most már megnyugodnak az indulatok Ukrajna körül, és ismét kijelentette, hogy Oroszország nem fenyegeti szomszédját.

"Nem tudom megmondani, hogy a helyes úton járunk-e, majd csak akkor, ha megkapjuk az amerikaiak válaszait" - tette hozzá az orosz diplomácia irányítója.

Antony Blinken a tárgyalások után kijelentette, hogy Moszkva "gyors, komoly és egységes" válaszra számíthat, ha lerohanja Ukrajnát.

Blinken megerősítette: Washington beleegyezett abba, hogy a jövő héten írásos választ ad Oroszországnak azután, hogy Moszkva biztonsági garanciákat követelt, közöttük azt az ígéretet, hogy Ukrajna sohasem lesz a NATO tagja. Arra azonban nem tért ki, hogy pontos és részletes választ adnak-e a moszkvai követelésekre.

Az amerikai külügyminiszter őszintének és hasznosnak nevezte a tárgyalásokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy csökkentsék az ukrán határ közelében végrehajtott orosz csapatösszevonás óta megnövekedett feszültségeket.

"Világosan fogalmazunk:

ha bármilyen orosz katonai erő átlép az ukrán határon, ezt újabb inváziónak tekintjük, amelyre az Egyesült Államok, partnereink és szövetségeseink gyors, komoly és egységes választ adnak"

- mondta genfi sajtótájékoztatóján Blinken.

Az amerikai diplomácia feje kérte Oroszországot: adja bizonyítékát, hogy Moszkva nem kívánja megtámadni szomszédját, és visszavonja az ukrán határ közelébe felvonultatott mintegy százezer orosz katonát.

A nyugati államok attól tartanak, hogy Moszkva újabb támadást tervez Ukrajna ellen, miután 2014-ben katonákat küldött a dél-ukrajnai Krímbe a félsziget bekebelezése érdekében. Oroszország tagadja, hogy ez lenne a szándéka, de közölte: kész katonai lépést végrehajtani, ha nem tesznek eleget a biztonsági követeléseinek.

Blinken közölte: a pénteki tárgyalások alatt Washington fel kívánta mérni, mennyire készült fel Moszkva egy diplomáciai megoldásra az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek megoldása érdekében.

Az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy orosz kollégájával pénteken megvitatta az iráni atomprogramról hat éve kötött nemzetközi egyezmény megmentésének a kérdését is.

Hozzátette: az atomalku az egyik példa arra, hogyan tud Washinton és Moszkva együttműködni biztonsági kérdésekben. Egyben kérte Moszkvát, használja ki az Iránra gyakorolt befolyását és a Teheránhoz fűződő kapcsolatát, hogy megértesse Iránnal a kérdés sürgős voltát.

Orosz külügy: a NATO-erőknek ki kell vonulniuk Romániából és Bulgáriából

A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása - közölte pénteken az orosz külügyminisztérium tömegtájékoztatási eszközök kérdéseire válaszoló közleményében.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.

"Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik" - állt az orosz minisztérium közleményében.

Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia.

A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van és a szövetség kitart a "nyitott ajtók" politikája mellett.

Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra.

Az orosz igények szerepeltek Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki találkozójának napirendjén.

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében vezeti az orosz biztonsági tanács ülését a moszkvai Kremlben 2022. január 21-én. MTI/EPA/Szputnyik
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018