eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök a ciprusi gazdaság kilábalását segítő helyreállítási terv bemutató rendezvényén Nicosiában 2021. július 8-án. Ursula von der Leyen egynapos látogatásra érkezett Ciprusra.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Katia Hrisztodulu

Ursula von der Leyen kiakadt az amerikai beutazási korlátozás miatt

Ursula von der Leyen bizottsági elnök arra szólította fel az Egyesült Államok hatóságát, hogy oldja fel az európai uniós polgárokat sújtó beutazási korlátozást. Joe Biden elnök közben hazai szigorításokat kénytelen támogatni.

Az Európai Bizottság elnöke a német RND című kiadványnak nyilatkozva nevezte indokolatlannak az uniós polgárok kirekesztését az amerikai beutazási könnyítésekből, és mint arról a Politico beszámol, emlékeztetett, hogy az európai uniós és az egyesült államokbeli járványhelyzet meglehetősen hasonló, nem véletlen, hogy

az EU már június közepén „zöld listára” helyezte az Európába beutazó amerikaiakat.

„Meg kell, hogy oldjuk ezt a problémát amerikai barátainkkal, ez nem tarthat hetekig” – jelentette ki Von der Leyen az interjúban.

A Politico szerint a múlt heti washingtoni bejelentés arról, hogy a Biden-adminisztráció fenntartja az EU-polgárokkal szembeni tilalmat, “nagy csalódást” keltett uniós körökben, miközben alapvetően indokolatlannak is érezték sokan. A brüsszeli kiadvány idézett uniós intézményi tisztviselőt, aki emlékeztetett, hogy miközben az európai és amerikai helyzet hasonló, a relatíve lassú kezdés után az európai oltottsági ráta ma az Európai Unióban valamivel még meg is haladja az amerikait.

A kedvezőtlen amerikai döntés főként azok után érte arcul csapásként az unió vezetőit, hogy az európai júniusi zöld jelzés hírére Antony Blinken amerikai külügyminiszter már hetekkel ezelőtt reményét fejezte ki, hogy a viszonossági döntés az amerikai oldalon szintén hamarosan megszületik, “mihelyt lehetséges”.

Néhány nappal később az amerikai belbiztonsági miniszter, Alejandro Myorkas Lisszabonban arról biztosította európai kollégáit, hogy az amerikai döntés nem sokat várat már magára. Az EU–amerikai miniszteri találkozó után még közös nyilatkozatot is kiadtak, amelyben ünnepélyesen leszögezték, hogy a felek “kölcsönös elkötelezték magukat az Egyesült Államok és az EU-tagországok közötti biztonsági utazás megújítása mellett”.

A washingtoni kormány mindezek után jelentette be július végén, hogy

a delta variáns gyors terjedése miatt fenntartják az európaiakat sújtó beutazási korlátozásokat.

Nem mellesleg, az utazásra vállalkozó amerikaiakat egyúttal arra intették, hogy ha Európába indulnak, inkább tartózkodjanak Spanyolország, Portugália és Ciprus felkeresésétől.

A Politico szerint, tekintettel arra, hogy az EU–amerikai viszony a Trump-időszakot követő “normalizálás és újjáépítés” fázisában van, bizottsági részről hosszú időn át igyekezték kerülni, hogy negatív hangú nyilatkozatokkal reagáljanak a történetekre, de a színfalak mögött komoly volt a kiábrándulás. A félhivatalos (inkább belső) indoklás a visszafogottsághoz az volt, hogy egyelőre a lényeg az, hogy a nyári szabadságok idején ismét megjelennek Európában az amerikai turisták, aminek gazdasági hozadéka az idegenforgalomban nem lebecsülendő.

Uniós tisztviselők ugyanakkor elismerik, hogy az különösen keserűen érintett az európai oldalt, hogy a július végi washingtoni bejelentést nem vezette be semmilyen előzetes háttértájékoztatás az unió felé, hanem lényegében ők is az újságból szereztek tudomást róla. Ezt főként a Myorkas nevével fémjelzett lisszaboni közös nyilatkozat után nem várták volna.

Nem vitatva az amerikai megközelítés barátságtalan jellegét, azért akadt a Politico szerint olyan európai bizottsági belső vélemény is, hogy nem vált a folyamat előnyére az sem, ahogy – e megfogalmazás szerint – a bizottsági elnök asszony júniusi bejelentése az amerikaiak beengedéséről túl hamar és előzetes egyeztetés nélkül született.

Von der Leyen ezzel feltehetően “morális nyomást” igyekezett gyakorolni Washingtonra, de az utóbbi elmaradásával az ő bejelentése mintegy “alávágott” annak, hogy az uniós oldal korlátozások meglebegtetésével válaszolhasson a késlekedő amerikai döntésre.

Az amerikai hozzáállás hátterének ismertetésekor sajtójelentések ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy a nyilván nem kizárható “nagyhatalmi arrogancia” mellett

a Biden-adminisztráció maga is vékony kötélen egyensúlyoz.

Az ország többsége még nincs beoltva, miközben otthon – és a világban, ahol globálisan csak 13 százalékos a beoltottság – viharos gyorsasággal terjed a delta variáns. (Megfigyelők szerint ilyen szempontból vált “nem tanácsolttá” a spanyol meg portugál utazás sem az amerikaiak számára.)

Mivel a társadalmi béke és a gazdaság mozgásban tartása a tét, a politikai vezetés láthatóan mind több országban a korlátozások újbóli alkalmazására kényszerül, így éppen e héten szerdán immár New York állam is úgy döntött, hogy oltási igazoláshoz köti vendéglátóipari és sportlétesítmények (sőt, egyes nagyáruházak) látogatását.

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×