eur:
393.73
usd:
365.34
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők léggömbjei London belvárosában 2018. december 10-én. Theresa May brit miniszterelnök soron kívül tartott parlamenti felszólalásában bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz  a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Indul az uniós közösségi pénzfelvétel, az első kötvénykibocsátás 10 milliárd eurós lehet

Az Európai Bizottság a napokban megkezdi a 750 milliárd eurós közösségi helyreállítási alap elindításához szükséges első pénzpiaci hitelfelvételt, miután valamennyi tagállamban lezárult a kapcsolódó szerződésmódosítás ratifikációja.

A hírt, hogy a Bizottság júniusban megkezdi a pénzpiai hitelfelvételt a brüsszeli testület költségvetési főigazgatóságának vezetője, Gert Jan Koopman jelentette be. Az EU-huszonhetek nevében kibocsájtásra kerülő közös „európai kötvény” első csomagja 10 milliárd eurót (több, mint 3500 milliárd forintot) ér majd.

A tervek szerint a nyár folyamán a Bizottság 30-40 milliárd eurónyi hitelt vesz fel, és ebből fogja majd júliusban megkezdeni a tagállami előlegek folyósítását. Ez utóbbi az egyes tagországokra jutó hányad 13 százalékáig – összesen 104 milliárd euróig – terjed majd.

Szakértők megjegyzik, hogy

a folyamat legelején lehetnek bizonyos folyósítási feszültségek,

mert ugyan a bizottsági álláspont szerint első körben csak azon országok felé kezdik meg a kifizetést, amelyek nemzeti reformprogramját a Bizottság és a tagállami EU-tanács egyaránt jóváhagyta már – erre a legelsőknél a leghamarabb július elején kerülhet sor -, ám a jelek szerint ezekből akár sok is lehet egyszerre, alkalmasint több is, mint amennyi hitelkeret kezdetben rendelkezésre áll majd.

A brit üzleti lap, a Financial Times emlékeztetett ennek kapcsán, hogy a hét elején már 21 tagállami végleges nemzeti terve a Bizottság asztalán volt, és ha csak nincs nagy minőségi különbség közöttük, akkor ezek értékelése többé-kevésbé hasonló időben zárulhat majd le. (Jelenleg még Bulgária, Csehország, Észtország, Hollandia, Málta és Románia adós a végleges reformprogrammal. A jogi előfeltételnek számító ratifikáció már náluk is lezárult.)

A Bizottság amúgy arra készül, hogy fokozatosan évi 150 milliárd euróra hozza fel az „Európai kötvények” kibocsájtását, mindaddig, amíg a 2018-as árfolyamon számolt 750 milliárdos rendkívüli alap egészét be nem gyűjtötték.

A 30 éves futamidejű kölcsön lehívására a tagországoknak – a rájuk eső hányad erejéig – 2026-ig lesz módjuk.

Emlékezetes, hogy a közvetlenül tagországokhoz kerülő, összesen 672,5 milliárd eurónyi, megakeretből 312,5 milliárd vissza nem térítendő pénzügyi támogatás lesz, a további 360 milliárd eurós rész kedvezményes kamatozású hitelként kerül majd szétosztásra. Jelenleg csupán a tagállamok alig harmada jelezte, hogy már induláskor igényt fog tartani a rájuk jutó kedvezményes hitelkeretre is, a többiek – köztük Magyarország is - egyelőre csak a vissza nem térítendő hányadot kívánják lehívni.

Mindez nem jelenti azt, hogy ezzel számukra a hitelkeret elveszett, mert megfelelő programfedezettel 2026-ig mindenki később is igénybe veheti a neki járó részt.

A művelet legnagyobb újdonsága mindenképpen az a tény, hogy

ez az első alkalom, amikor közösségi költségvetési programok finanszírozása közvetlenül közös pénzpiaci hitelfelvételen alapul.

A nettó befizető tagállamok körében igazából ez utóbbit csak hosszas politikai viták és számos beépített biztosíték kilátásba helyezésével sikerült elfogadtatni. Egyúttal minden esetben hangsúlyozzák, hogy az egész gyakorlatot hangsúlyozottan „egyszerinek” tekintik, amit egyedül a koronavírus-járvány okozta rendkívüli gazdasági helyzet tett a szemükben indokolhatóvá.

A nettó kedvezményezett országok többsége ehhez képest

egyre gyakrabban immár arról beszél, hogy közösségi költségvetési feladatok finanszírozásánál a jövőre nézve is intézményesíteni kellene

a mostani „egyszeri’ eszközt. Az elmúlt hetekben ilyen szellemben nyilatkozott a spanyol és a görög kormányfő, legújabb megszólalóként pedig az olasz nemzeti bank (Bank of Italy) kormányzója, Ignazio Visco hétfőn szintén arról beszélt, hogy a helyreállítási alap mintaként kellene, hogy szolgáljon hasonló, immár állandósított mechanizmusok intézményesítéséhez.

Visco egyúttal cáfolta, hogy mindezzel tagállami eladósodások közösségi garanciavállalását segítenék elő – más szóval "transzfer-unió" jöhetne létre, amitől az északi nettó befizetők tartanak -, mivel itt érvelése szerint a közösségi büdzsé vesz magához addicionális forrásokat, amiket aztán közösségi fejlesztési célokra fordít. Mindez szerint „igen nagy távolságra” van attól, ha közösségi hitelt közvetlenül tagállami felhasználásra engednének át. „Nemzeti kormányok hitelezése továbbra is nemzeti felelősségben marad” – mutatott rá az olasz bank feje ennek kapcsán.

Annyi bizonyos, hogy az amúgy nettó befizetőnek számító Franciaország európai ügyi államtitkár, Clement Beaune is úgy fogalmazott a hétfői „Les Echos” című gazdasági lapnak nyilatkozva, hogy megítélése szerint az a pénz, amit a Bizottság most a pénzpiacon felvesz, és ami összességében a helyreállítási alapot alkotja majd,

tekinthető egy majdani „európai uniós kincstár embriójának” is.
Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Letarolta Magyarországot a Temu, és nincs ki megállítsa

Letarolta Magyarországot a Temu, és nincs ki megállítsa

Nem sok magyar internetező lehet már, aki ne hallott volna a Temuról, a kínai webshopról, amely pár hónapja robbant be a hazai e-kereskedelmi piacra és mostanra az egyik legnagyobb szereplővé vált. Az agresszív terjeszkedés és a szürreálisan alacsony árak komoly felzúdulást idéztek elő az online kiskereskedelmi szegmensben, akkorát, hogy már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik a cégnél. De vajon hogy képes fennmaradni a Temu anyacége, mikor nagy valószínűséggel minden – egyelőre ingyenes – szállításon pénzt veszít, mekkora lehet a részesedése itthon, és mi lesz az áfával, amit a vásárlásaink után kell befizetniük a magyar államkasszába. Ezeknek jártunk utána a Portfolio Checklist különkiadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 29. 09:45
2024. március 29. 09:00
×
×
×
×