Infostart.hu
eur:
357.48
usd:
313.61
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Didier Reynders újonnan kinevezett igazságügyi uniós biztos az EU-tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács (ET) Bel- és Igazságügyi Tanácsának (IB) második napi ülésén az uniós testület brüsszeli székházában 2019. december 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Készül a második uniós jelentés a jogállamiságról

A második jelentés magában foglalja a koronavírus-járvány kezelésére adott tagállami válaszokat is – mondta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos.

Az Európai Bizottság várhatóan júniusban teszi közzé második jogállamisági jelentését, jelenleg ennek előzetes értékelésén dolgozik – jelentette ki Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos, a soros portugál EU-elnökség által szervezett, a jogállamisággal kapcsolatos konferencián.

A második jelentés célja elmondása szerint az, hogy megvizsgálja milyen haladást értek el az uniós tagországok a fennálló problémák terén a legutóbbi, tavaly szeptemberi beszámolóhoz képest.

A második jelentés magában foglalja a koronavírus-járvány kezelésére adott tagállami válaszokat is.

Hangsúlyozta: a tavaly létrehozott uniós jogállamiság mechanizmus célja, hogy nyomon kövesse jogállamiság tagállami helyzetét, és megelőzze az ilyen természetű problémák kialakulását, illetve hogy nyílt párbeszéd keretében lehessen megoldásokat találni a helyzet javítására. Az uniós költségvetés kapcsán a jogállamisághoz kötődő feltételrendszerről azt nyilatkozta, hogy a bizottság jelenleg útmutató létrehozásán dolgozik, azonban hangsúlyozta, hogy

a feltételrendszer már ez év január elsejétől hatályba lépett.

"A bizottság tehát szoros figyelemmel kíséri a jogállamisági helyzet alakulását a tagállamokban és minden eszközét latba fogja vetni, hogy javítsa azt" – tette hozzá.

A jogállamiság előmozdítása – mint fogalmazott – nem lehet felülről építkező folyamat, annak "befogadó megközelítésen" kell alapulnia. Ennek érdekében a bizottság számos független civil szervezettel egyeztetett az értékelés során, mivel véleménye szerint ezeknek a szervezeteknek a szerepe "felbecsülhetetlen" abban, hogy rávilágítsanak az esetleges kihívásokra.

Reynders arra is kitért, hogy a jogállamiság kérdése előtérbe került a koronavírus-járvány kapcsán. A hétfői konferencián arról is tárgyalnak, hogy sikerült-e az uniós tagállamokban megtalálni a helyes egyensúlyt a népegészségügyi intézkedések és az alapvető értékek védelme között.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×