1 °C
Az értesülést a flamand Knack magazin szellőztette meg – a hetilap peres úton elérte a járvány belgiumi kezelésével kapcsolatos egyes kormányzati dokumentumok nyilvánosságra hozását –, amit a brüsszeli Politico szemlézett.
Az Európai Bizottság tavaly augusztus 27-én írta alá az oltóanyagok megrendelésére vonatkozó szerződést az AstraZenecával. A most megszellőztetett dokumentumok szerint
a Deloitte belgiumi tanácsadó irodája augusztus 17-én írásban bizonyos módosításokat javasolt
a készülő szerződésben, vagy egy azt kiegészítő szerződés megkötését ajánlotta.
A Deloitte szakértői főként két dolgot tartottak aggályosnak. Egyrészt úgy találták, hogy a szerződés nem rögzít konkrét azonnali szankciókat arra az esetre, ha a gyár nem teljesíti határidőre vállalt szállításait. Másrészt kívánatosnak tartották volna, ha a megrendelők pontosabban tájékozottak afelől, vajon az AstraZeneca tárgyal-e más, az EU-val adott esetben versenyző harmadik megrendelővel is.
Mint utóbb bebizonyosodott, az ígért európai uniós szállítmányok kétharmados megvágásán az év elején a Bizottság azért nem tudott már érdemben változtatni, mert nem voltak hozzá kikényszerítő jogi szankciók a kezében. Azt már hamarabb tudni lehetett, hogy a brit-svéd fejlesztésű vakcina gyártója nem csak, hogy párhuzamos szerződéssel rendelkezik a brit kormánnyal – amit egyébként egy nappal az EU-szerződés után írták alá –, de szemben az EU-piaccal, brit földön folyamatosan teljesítette is kötelezettségeit.
A most előkerült dokumentum szerint a Deloitte augusztus 17-i feljegyzésében úgy fogalmazott, hogy „jó ok van arra számítani”, hogy a gyártó időre teljesíti majd szállításait, de azért arra is felhívták a figyelmet, hogy nem teljesítés esetére a szerződés nem rögzített előre szankciókat (mint amilyen a teljes megrendelés azonnali felmondása lehetne például).
A tanácsadó iroda ennek fényében azt javasolta a belga kormánynak, hogy írjanak alá ők egy kiegészítő szerződést az AstraZenecával, amiben tételesen rögzítik a szerződésszegés esetére kilátásba helyezhető ellenlépéseket.
A Knack által megszerzett papírok szerint a felvetés be is került a belga kormány járványügyi tanácsadó testülete elé, ahol augusztus 19-én megvitatták azokat, de végül
arra a véleményre jutottak, hogy a szerződés módosítására már nincs mód,
lévén azt az adott formájában már mind az Európai Bizottság biztosi testülete (augusztus 14-én), mind pedig a tagállamok képviselőiből álló közös beszerzési bizottság jóváhagyta.
A kialakult helyzet kapcsán az esetről tudósító Politico megjegyzi, hogy az AstraZeneca-szerződést igazából nem a Bizottság jogi szolgálata kezdte kidolgozni, hanem egy meglehetősen előre haladott formáját már ők is csak
megörökölték a német-francia-olasz-holland négyestől.
A járvány tavaszi súlyosbodásakor ugyanis ez a négy ország első körben egymás között már megállapodásra jutott, hogy közös vakcinabeszerzést indítanak.
Utóbb aztán, amikor megszületett az EU-huszonhetes szintű döntés, hogy közösségi szintű egységes megrendelésre kerül majd sor, a „négyek” addigi tárgyalásainak és a szerződéselőkészítésének az eredménye átkerült a közösségi ügyintézők asztalára, és ők ennek mentén folytatták a munkát.
„Amikor megkaptuk a tagállamoktól a beszerzési mandátumot, már egy sor dolog fixálva volt” – idézett a Politico ennek kapcsán egy brüsszeli EU-tisztviselőt, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy
a többi – időben nem sokkal későbbi – megrendelés kapcsán született szerződés már minden esetben különbözik az AstraZenecaval aláírtaktól.
A szerződés pontos szövegezésének a mostani felelevenítése megfigyelők szerint azért is fontos, mert Brüsszel múlt héten szerződésszegés miatt indított pert a gyártók ellen, akik viszont pont a szövegre hivatkozva állítják, hogy nem követtek el (jogilag számonkérhető) mulasztást. A cég már az év elején is arra hivatkozott, hogy a szerződésben csak arra vállaltak kötelezettséget, hogy „maximális erőfeszítéseket” tesznek annak időben történő teljesítésére.
Mindezek fényében a perindítás hírére az AstraZeneca egyfelől határozottan elutasított minden szerződésmulasztásra utaló vádat, másfelől úgymond „kifejezetten üdvözölte” a per megindítását, mint ami úgymond „lehetőséget ad” a vita lezárására és a tényleges helyzet megismerésére.
