A húsvéti ünnepek után esedékes, hogy a német kereszténydemokrata és keresztényszociális pártszövetség (CDU/CSU) kiválassza leendő kancellárjelöltjét a szeptemberi német parlamenti választásra.

A hagyomány az, hogy általában – akadt két kivétel is – a CDU oldaláról delegálnak közös jelöltet, de a mostani választásra ez a felállás valahogy nem akar összejönni. Ténykérdés, hogy a CSU csak egy tartományi (bajorországi) párt, igaz, sok évtizedes folyamatos szövetségi parlamenti és ugyancsak sok évtizedes kormányzati koalíciós jelenléttel, miközben a létszámában sokkal robosztusabb CDU pártszervezetével a szövetségi köztársaság valamennyi tartományában jelen van, közülük kilencben helyi kormányzati tényező, hatnál pedig ők adják a tartományi kormányfőt is.

Adná magát, hogy idén is a CDU delegálja majd a következő választásra a közös kancellárjelöltjet, azonban a jelek szerint

Angela Merkel 16 éves kancellársága nem hagyott elég teret országosan ismert és elismert átütő pártbéli utód kinevelésére.

A Der Spiegel közelmúltban készített felmérése szerint a megkérdezettek 41 százaléka látná szívesen keresztényszociális Markus Södert a kancellári székben, míg Armin Laschet újonnan választott CDU-elnökre csak 14 százalék voksolna.

Mindez arra utal, hogy mióta Merkel 2018-ban befejezett ténnyé tette idei visszavonulását – abban az évben adta át a párt vezetését akkori pártfogoltjának, Annegret Kramp-Karrenbauernak –, a párt mindmáig nem tudott igazi húzó jelölttel előállni. Valahol ez vezetett tavaly a közéletben csak AKK-ként emlegetett Kramp-Karrenbauer lemondásához is, akit a januári pártkongresszus döntése értelmében a legnagyobb német tartományt, Észak-Rajna-Vesztfáliát vezető Laschet követ azóta a CDU élén.

Söder azonban igazából kezdettől fogva ott állt a háttérben, és a jelek szerint ezt most már kereszténydemokrata körökben nyíltan is kezdik kimondani. A brüsszeli Politico beszámolója szerint a Spiegel a közelmúltban felmérést készített CDU-körökben, hogy kit támogatnának Merkel utódjának, és a német lap több tartományi CDU-képviselőt is megszólaltatott, akik nyilvánosság előtt felvállalva vallották azt, hogy

a párt kormányzati érdekeit jobban szolgálná a keresztényszociális Söder kancellárjelöltsége.

Megfigyelők szerint valahol ezt látszik támogatni az is, hogy az elmúlt hetekben több kereszténydemokrata politikus többszázezer eurós maszkvásárlási korrupciós botrányba keveredett, úgyhogy le is mondtak mandátumukról. Utána, a legutóbbi két tartományi választáson (Baden-Württembergben és Rajna-Vidék-Pfalzban) a CDU érzékeny százalékokat is veszített.

Söder amúgy környezettudatos modern politikusnak vallja magát, aki hangsúlyozott nyitottsággal igyekszik a zöldek és a zöldek által proponált politikák felé is fordulni. Ez azért fontos, mert általános várakozások szerint a szeptemberi voksolásból a CDU/CSU és a zöld párt jöhet majd ki vezető tényezőként (kettőjük aránya a 60 százalékot is elérheti), ami egyúttal a kereszténypártok és a zöldek esetleges koalícióját is előrevetíti.

Az eddigi két alkalom, amikor CSU-jelölt indult a kancellárságért a keresztánypártok színeiben, minden esetben számukra vereséggel zárult. 1980-ban Franz Josef Strauss veszített Helmut Schmidttel szemben, 2002-ben Edmund Stoiber maradt alul Gerhard Schröder ellen. Mindketten a maguk idején bajor tartományi miniszterelnökök voltak.

Szakértők szerint az időtényező még beleszólhat a uniós pártok végső jelölésébe. Minél előbb kerül sor a jelölt kiválasztására, annál több az esélye – ma még – a CDU „nagypárt” jellegéből fakadó előnyét élvező Laschet-nak. De ha további hetek telnek el úgy, hogy egyfelől újabb csontvázak esnek ki a CDU-szekrényekből, másfelől Laschet népszerűsége csak nem akar feljebb mászni, akkor ez

a végén Södert hozhatja előnyösebb helyzetbe.

A közös kancellárjelölt kiválasztásához végső határidőként a két párt amúgy a pünkösdi hétvégét (május 23-24.) jelölte meg.