A bírósági ítélet végre nem hajtása miatti eljárás viszonylag ritka, vagy legalábbis ritkán kerül végül a dosszié újra a luxembourgi bírák asztalára, lévén ennek a vége komoly pénzbüntetés lehet.

A brüsszeli magyar EU-képviselet szóvivője szerint Magyarország végre fogja hajtani a kérdéses módosítást, tehát lehet, hogy végül itt sem kerül majd rá sor.

Jelen szakaszban mindenesetre az eljárásrend egyelőre a szokásos: a bizottság első körben levélben fordul a magyar kormányhoz, magyarázatot kérve az elmaradásért. A válaszra két hónap áll rendelkezésre. Ha ez bizottsági megítélés szerint nem lesz elfogadható, újabb, immár „indoklással ellátott véleményben” fogják a fennálló hiányosság megszüntetését kérni, végül ismét az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Ez utóbbi, ha egyetért a keresettel, komoly, akár sok millió eurós büntetést is kiróhat.

Az ügy előzménye a magyarországi civilszervezetekről intézkedő törvénykezés 2017-es módosítása.

A kormány 2017 februárjában jelentette be, hogy törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, melynek célja, hogy biztosítsa a külföldről is támogatásokat kapó szervezetek átláthatóságát. A javaslat indoklása szerint "a magyar választóknak tudniuk kell arról, ha az ilyen szervezetek külföldi finanszírozást felhasználva akarnak befolyást gyakorolni Magyarországon".

A módosított törvény – amit 2017 júniusában fogadott el az Országgyűlés – nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek számára, és szankciókat helyezett kilátásba ezen kötelezettségeknek való nem megfelelés esetén.

Az Európai Bizottság egy hónappal később kötelezettségszegési eljárást indított a törvény miatt, majd a számára nem kielégítő hivatalos magyar indoklás láttán, 2018-ban az Európai Bíróság elé vitte az ügyet.

A luxembourgi bírói testület 2020 júniusában hozta meg ítéletét, aminek végkövetkeztetése szerint

a magyar törvény összeegyeztethetetlen az európai uniós joggal.

A bírósági ítélet indoklása szerint az átláthatóságról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyletek az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdésében szereplő „tőkemozgás” fogalma alá tartoznak, és a kérdéses törvény hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül. A törvény ugyanis a bírák szerint „olyan eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, amely nem magyarázható a szóban forgó helyzetek közötti objektív különbséggel, és visszatarthatja a más tagállamokba vagy harmadik országokban letelepedett természetes vagy jogi személyeket attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak” – állt a luxembourgi indoklásban.

Az ítélet kifogásolta azt, hogy az átláthatóságról szóló törvény korlátozza az Alapvető Jogok Európai Chartájában lefektetett egyesülési jogot, mivel az EU legfelső bírái szerint „több tekintetben is jelentősen megnehezíti a törvény hatálya alá tartozó egyesületek fellépését és működését”.

Végül, ugyancsak a bíróság indoklása szerint, a 2017-es törvénymódosítás sérti a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.

Az ítélet tavaly júniusban született, felszólítva egyúttal a vitatott törvényi intézkedések eltávolítására. Az Európai Bizottság most mindennek végrehajtását hiányolva döntött úgy, hogy

újabb kötelezettségszegési eljárásban kéri számon a változtatások megtörténtét.

Bírósági ítéletek végre nem hajtása esetén nem ritka, hogy második körös döntésében a luxembourgi testület napi vagy heti több milliós büntetést szab ki, ami mindaddig növekszik, amíg a várt intézkedésre nem kerül sor.

A brüsszeli Euractiv szerint a brüsszeli magyar EU-képviselet szóvivője közölte: Magyarország végre fogja hajtani a 2020-as bírósági döntést, és erről már tájékoztatta az Európai Bizottságot.