eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét Moszkvában 2021. február 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium

Az állásába is kerülhet az uniós főképviselőnek a moszkvai kirándulása

A nemzetközi sajtó vitriolos jelentései után az első nyílt politikai támadás is napvilágot látott Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselő ellen: egy EP-képviselő lemondásra szólította fel a spanyol politikust, és hasonló indítványra ösztönözte képviselőtársait.

Riho Terras néppárti észt képviselő nyílt levelet intézett Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökhöz, mert úgy véli, ha Josep Borrell nem nyújtja be lemondását a külkapcsolatokért felelős posztról, akkor a bizottságnak kell fellépnie ellene, mivel moszkvai látogatásán tett ténykedésével Borrell károkat okozott az EU tekintélyének és ártott funkciója méltóságának.

Tekintve, hogy az EP-nek formálisan csak konzultációs joga van a külpolitikai kérdéseket illetően, továbbá, hogy Terras korábbi, EP-ben kivételesnek számító pályafutása – tábornoki rangban az észt fegyveres erők parancsnoka volt 2011 és 2018 között – sajátos kontextusba teszi a támadást, egyelőre még kérdéses, hogy felszólításának lesz-e visszhangja, és akár Von der Leyen, akár Terras képviselőtársai rámozdulnak-e az ügyre.

Megfigyelők mindenesetre emlékeztetnek, hogy amennyiben az Európai Parlamentben felerősödik az elítélő közhangulat valamely uniós intézményi tisztviselő ellen, az

könnyen az utóbbi állásába is kerülhet.

Az EP amúgy formálisan nem ítélkezhet a bizottság egyes tagjai felett, kiélezett helyzetben viszont – akár egyetlen tagjával szembeni fenntartásai miatt – megvonhatja a bizalmat a bizottság egészétől. Brüsszelben még sokan emlékeznek, hogy egy ilyen helyzet vezetett 1999-ben a Santer-bizottság lemondásához.

A bizottság szóvője pénteken védelmezte Borrell moszkvai szereplését. Mások viszont utalnak arra is, hogy parlamenti körökben többen – mindenekelőtt lengyel, balti, néhány skandináv, továbbá egyes román és olasz képviselők – erőteljesen megkérdőjelezték a spanyol főképviselő oroszországi látogatásának a helyességét. Miután pedig Borrell ragaszkodott a párbeszéd fenntartása érdekében az utazáshoz, akkor sokan kvázi előfeltételnek minősítették, hogy járjon közbe Alekszej Navalnij mielőbbi szabadlábra helyezése érdekében, és főként:

látogassa meg az orosz ellenzéki politikust börtönében.

Borrell azonban mindenből végül csak a szóvátételt tartotta meg – amiért viszont nyilvánosan is erőteljes rendreutasítást kapott az EU egésze Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől –, Navalnij meglátogatása elmaradt. Sajtójelentések szerint a spanyol politikus stábja utóbb ezt azzal magyarázta, hogy egy ilyen látogatással Borrell azt a látszatot kelthette volna, hogy az EU voltaképpen elfogadja a bebörtönzés tényét.

Mindez kiegészült azzal, hogy a moszkvai diplomácia látványos rendezéssel Borrell moszkvai tartózkodása idején jelentette be három EU-diplomata kiutasítását Oroszországból, amiért Navalnijt támogató „illegális tüntetésen” vettek részt – az érintett országok kormányai mindegyikük esetében cáfolta a vádat –, miközben ugyancsak moszkvai megbeszélése idején tartották az orosz ellenzéki politikus újabb tárgyalását.

Mindezt tetőzte be a Borrell–Lavrov sajtóértekezlet, amelyen az utóbbi kemény hangon „megbízhatatlan” partnerek minősítette az Európai Uniót, amelyik „kulturálisan arrogáns” módon lép fel Oroszország ellen, és az Egyesült Államokhoz hasonlóan „kettős mércével” viszonyul az oroszországi valósághoz.

Miként Lavrov fogalmazott, emberi jogi ürüggyel beavatkoznak az orosz belügyekbe, miközben Katalóniában például „három politikust is azért ítéltek el 10 évre, mert népszavazás megtartását szorgalmazták”. Borrell nem reagált ezekre a szavakra.

Sajtókörökben azt már egyenesen komikusnak ítélték, hogy miközben Borrelltől azt várták, hogy a nyilvánosság előtt határozottan szót emel majd Navalnij érdekében, e helyett egy kormánypárti orosz médium kérdésére az amerikai diplomáciát kezdte bírálni, igaz, még a Trump-kormányhoz kötődő intézkedés miatt, amellyel Kubát a terrorizmust támogató országok listájára tették. Egy másik kérdésre felelve pedig dicsérte az orosz koronavírus elleni vakcinát, jóllehet, ez ügyben nincs is illetékessége.

A spanyol politikus utóbb hétvégi blogbejegyzésében már maga is keményebb hangon ítélte el az orosz vendéglátók viselkedését. Mint fogalmazott, „az egresszív stílusban rendezett sajtóértekezlet”, valamint a látogatás idejére időzített kiutasítások mind arra utalnak, hogy az orosz hatóság nem akarta „megragadni a párbeszéd lehetőségét”, hanem Moszkva éppen, hogy „egyre távolabb sodródik Európától”, miért is Borrell szerint az EU „válaszúthoz érkezett” az orosz politika vonatkozásában. Most a tagországokon a sor, hogy „levonják a szerintük helyes konzekvenciákat, nem kizárva, igen, a szankciókat sem” – tette hozzá bejegyzésében Josep Borrell.

Kérdés, hogy mindez menti-e majd pénteki szereplését, vagy esetleg még ront is az összképen. A brüsszeli Euractiv ennek kapcsán idézett névtelenséget kérő tagállami diplomatákat, akik szerint Borrellnek már abból okulnia kellett volna, hogy amikor az utazásra készülve találkozási lehetőséget kért az orosz miniszterelnök-helyettestől, valamint magas beosztású biztonságpolitikai tisztviselőktől, ezt kerek-perec elutasították, és kormányzati részről csak a rutinos Lavrov maradt neki. „Ezen a ponton kellett volna lemondani az egész utat” – véli a brüsszeli portál által idézett diplomata.

A spanyol politikusra mindezek után sokak szerint még komoly vesszőfutás várhat. E héten kedden éppen az EU–orosz kapcsolatokról tart vitát az Európai Parlament plenárisa, amelyre az EU főképviselőjét is elvárják, és amelynek során előre láthatóan

kemény kérdésekkel kell még szembenéznie.

Sokak szerint ez lehet a következő napok tekintetében a vízválasztó: ha a kérdésekre jól válaszol, lenyugodhatnak a kedélyek. Ha szereplése nem lesz meggyőző, akkor a közhangulat könnyen ellene, és a Terras-kezdeményezés mellé állhat, ami akár lavinaszerű támadást is előidézhet.

Szakértők ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a spanyol politikus pozíciója speciális az EU intézményrendszerében. A bizottság külkapcsolatokért felelős alelnökeként elvben kikezdhetik ténykedését az Európai Parlamentben, de főképviselői megbízatását a tagországok EU-tanácsától kapta, és elszámolással is feléjük tartozik. Más kérdés, hogy a moszkvai útnak – előtte is, utána is – akadtak bírálói az utóbbiak körében is – teszik hozzá megfigyelők.

Az EU külügyminiszteri tanács – amelyet formálisan ő elnököl – legközelebb február 22-én ülésezik, ekkor esedékes Borrell tagállami meghallgatása is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×