eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
A szíriai felkelőkkel szövetséges török hadsereg konvoja készül átlépni a szíriai határt a dél-törökországi Reyhanli településnél 2020. február 14-én. A szíriai kormányerők és az oldalukon harcoló orosz csapatok 2019. április végén indítottak offenzívát a felkelők kezén lévő utolsó, északi és északnyugati területek ellen.
Nyitókép: MTI/AP

Törökország növekvő fejfájás a Nyugat számára

A török kormány kiállt amellett, hogy folytatja fegyverkezési együttműködését Oroszországgal, amivel az EU mellett immár a NATO-val is egyre szélesebb fronton kerül konfliktusba, miközben Washington szankciókat rótt ki Ankarára.

Továbbra is a két ország szoros együttműködése mellett tett hitet a török és az orosz külügyminiszter, amivel a reakciók szerint egyre inkább többfrontossá válik az Erdogán-vezette Törökország viszonya az euróatlanti szervezetek és országok nagy részével.

Mevlüt Çavuşoğlu és Szergej Lavrov szocsiban folytatott kedden személyes megbeszélést, amelynek során megerősítették, hogy nincs változás a korábbi kétoldalú megállapodásban, miszerint Törökország S-400-as orosz légvédelmi rakétákat vásárol.

A szerződés korábban rendkívül erős felzúdulást váltott ki NATO-körökben, az amerikai kormány több török tisztviselővel szemben például beutazási tilalmat rendelt el a napokban,

ami két NATO-ország között önmagában is szokatlan.

Mindezzel egyúttal megerősítették azt a fenntartást, ami már az orosz légvédelmi radarok török vásárlásával elkezdődött (ennek nyomán hagyták ki Törökországot egy amerikai vezetésű harcigép-fejlesztési programból a közelmúltban).

A török-nyugati kapcsolatokban nem ez az egyetlen törésvonal, bár önmagában is elegendő lenne, lévén az együttműködési rendszerek legkényesebb vetületét, a stratégiai védelmi képességek közös fejlesztését és fenntartását érinti.

December közepén az Európai Unió első számú vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján volt – sokadszor – téma az uniós értékelés szerint provokatív földközi-tengeri olajkutatás és próbafúrás, amit Törökország Ciprus felségvizein folytat már egy ideje. Ankara azzal érvel, hogy a próbafúrást a ciprusi török köztársaság vizein végzi: a szigetország török közösségének saját államalakulatát eddig csak Törökország ismerte el önálló entitásnak, cserébe ezen az alapon „államközi együttműködést” folytat vele. Mindez állandó tiltakozást vált ki Ciprus és Görögország kormánya részéről, amelyhez időről-időre közös állásfoglalásban EU-támogatást is elnyernek.

A török diplomácia egyébként látványosan megtámogatta a kiújult azeri-örmény konfliktusban az azeri oldalt, nem mellesleg itt is az orosz kormánnyal együttműködve. A mostani Çavuşoğlu-Lavrov találkozón is megerősítették, hogy Törökország egy tábornokot és 35 tisztet küld az azerbajdzsáni Aghdam városában létrehozott orosz katonai központba. Mindezzel párhuzamosan

a török védelmi miniszter külön nyilatkozatban méltatta az „azeri testvéreket”, amiért „hősies harcban felszabadítottak megszállt azeri területeket”.

Ha hozzávesszük, hogy az oroszokkal folytatott katonai együttműködésre születő nyugati szankciókat és rosszallásokat viszont Çavuşoğlu a mostani, Szocsiban tartott találkozó után „Törökország szuverenitása elleni agresszióként” értékelte, akkor viszonylag széles frontja bontakozik ki a török-nyugati ellentéteknek.

Çavuşoğlu ennek ellenére, vagy talán éppen ennek fényében is, sietett ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Ankara a Moszkvával való ilyen irányú együttműködést nem az Európai Unió „alternatívájaként” építi, hanem „önmagában” tartja maga számára fontosnak.

Ettől azonban, teszik hozzá a nemzetközi sajtóban idézett szakértők, a súrlódás és a konfliktus a nyugati kormányokkal nem lesz kisebb, ahol bizalmi kérdésnek tekintik bizonyos (főként védelmi technológiákra vonatkozó) kártyák eltakarását az orosz kormány elől. Másfelől viszont Európa nyugati részében, csakúgy, mint az EU-intézményeknél azt is tudják, hogy – teljes körű, jól működő közös migrációs politika híján –

a menekültnyomás elhárítása szempontjából változatlanul szükségük van minimum a vonatkozó EU-török 2017-es menekültügyi együttműködési megállapodás megőrzésére.

Törökország mindenesetre a mostani járvány közepette egy újabb területen is nyitott Moszkva felé, midőn az orosz partnerekkel megállapodtak arról is, hogy Törökország is megkezdheti a orosz oltóanyag, a Sputnik V gyártását.

Címlapról ajánljuk
Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása - a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az ukrán katonai hírszerzés bejelentette, tud arról az orosz tervről, amely 2045-ig jelzi előre a katonai-politikai helyzet változását a világon, és amelynek része Ukrajna három részre történő felosztása is – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán hadsereg jelentős kihívásokkal néz szembe a mozgósítás terén, miközben az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. A Financial Times beszámolója szerint Ukrajna mozgósítási tartaléka 3,7 millió fő, míg a katonai szolgálatra potenciálisan alkalmas, 25 és 60 év közötti férfiak száma 11,1 millió - írta meg a Financial Times. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×