Teljességgel elfogadhatatlan az ukrán Mirotvorec honlapon megjelent gyűlöltkeltő tartalom - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós parlament keleti partnerségről szóló keddi vitáján. A vitán előzőleg Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a felszólalásban jelezte, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogait védő tevekénysége miatt "Ukrajna ellenségeként" felkerült az ukrán nacionalista weboldal "halállistájára".

Borrell közölte, hogy az EU külügyi szolgálata tartja a kapcsolatot az érintett magyar és ukrán felekkel. "A magyar kisebbség jogait biztosítani kell, a problémák megoldásra konstruktív válaszokat kell keresni" - tette hozzá.

A főképviselő kitért arra is, hogy a keleti partnerség nagyon hasznos eszköze az EU-nak hiszen ennek segítségével sikerült a partnerállamokkal - Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Ukrajnával és Fehéroroszországgal - megerősíteni az unió kapcsolatait az elmúlt 8 évben, továbbá kulcsszerepet játszott a jogállamiság előmozdításában ezekben az államokban. Elmondta, hogy a koronavírus-járvány átrendezte az EU prioritásait, de a keleti partnerség továbbra is elsődleges helyet foglal el az uniós napirenden. Mint mondta, a partnerség stabilitásra, prosperitásra és demokráciára épül, továbbá nagyon fontos a független média támogatása és a korrupció elleni harc segítése ezen országokban.

"Nincsen rejtett elképzelés e mögött,

szabad nyitott, emberi jogokat tiszteletben tartó társadalmakat szeretnénk látni ezekben az országokban"

- hangsúlyozta.

Az instabilizáció, a korrupció, a katonai feszültségek, a diktatórikus elnyomás - tette hozzá - még mindig létező jelenségek a partnerországokban, a radikális reformok, változások elérése hosszú időt vehet még igénybe. Borrell nyomatékosította: az EU elutasít mindenfajta katonai beavatkozást, nem másolhatja az agresszív viselkedést, a megoldást diplomáciai úton kell megtalálni.

Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő felszólalásban és a vitát követő sajtóközleményében kifejtette: bár Ukrajna elkötelezte magát a demokratikus elvek mellett, valójában ez csak szavak szintjén jelenik meg. Az oktatási törvény, a nyelvtörvény, a hatóság által támogatott magyarellenesség, mely a magyarság elleni gyűlöletbeszéd, felvonulások és a kárpátaljai magyarok listázása formájában jelenik meg, a Malenkij robotot megélt kárpátaljai közösséget egyre inkább a legsötétebb szovjet időkre emlékezteti.

A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak személyét érték támadások a kisebbségvédő tevékenysége miatt, hanem a kárpátaljai közösséget is politikai nyomás alatt tartják, folyamatos támadások, megfélemlítések érik.

"Novemberben, az önkormányzati választásokat követően több esetben érte támadás a kárpátaljai magyar közösséget provokációk, gyűlöletbeszéd és ellenséges videóüzenetek formájában. Ezt követően az Ukrán Biztonsági Szolgálat fegyveres egységei szervezetten támadást intéztek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi irodája, annak vezetője és jótékonysági szervezetei ellen. Az intézmények ellen történt példátlanul kemény fellépések koholt vádakon alapultak, mely a szervezetek működésének korlátozására, továbbá a kárpátaljai magyar közösség megfélemlítésére irányultak" - emlékeztetett a néppárti politikus.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője a vitához kapcsolódó sajtóközleményében hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek ilyen mértékű megfélemlítése bárhol a világon elfogadhatatlan, de mindez sokkal súlyosabb, ha az a keleti partnerség egyik NATO és Európai Unióhoz közeledni kívánó országában zajlik. Határozottan elitélendő, hogy európai parlamenti képviselőt megfélemlítés céljából listáznak, amiért kiáll a saját nemzeti közösségének védelmében, mint az Bocskor Andrea esetében megtörtént.

"Az emberi jogok része a kisebbségi jog, ahogyan ezt mindenhol a világon számon kéri az Európai Unió, azt Ukrajnán is számon kellene kérni, nem pedig szemet hunyni a súlyos jogsértések felett geopolitikai okok miatt" - húzta alá Gál Kinga.