Az Irán elleni fegyverembargó érvényessége októberben jár le, és az Egyesült Államok el akarja érni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa - határozatlan időre - meghosszabbítsa. Augusztus 14-én a tanács elvetette ezt a javaslatot. A BT állandó tagjaként vétóval rendelkező Oroszország és Kína eleve ellenezte a felvetést, a testület európai tagországai pedig tartózkodtak, és így a javaslattal szemben foglaltak állást.
Szerdán Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Washington az ENSZ ellenében is meghosszabbítja az embargót, illetve újra bevezeti az ENSZ-szankciókat Iránnal szemben, azokat is, amelyeket az iráni atomprogramra vonatkozó 2015-ös nemzetközi megállapodás értelmében már feloldottak.
Pénteki nyilatkozatában az orosz külügyminisztérium azt írta: az Egyesült Államok továbbra is "veszélyes" és "törvénytelen" lépéseket tesz a BT-ben annak érdekében, hogy megvalósítsa Irán-ellenes programjait. Washington kilépett a 2015-ös megállapodásból, ezáltal megfosztotta magát attól a jogtól és lehetőségtől, hogy beindítsa azt a mechanizmust, amelynek eredményeképpen visszaállíthatók az Irán elleni büntetőintézkedések, és amelyek a nukleáris megállapodás mellett az ENSZ 2231-es számú határozatában is szerepelnek. Ezen túlmenően pedig "durván és szégyentelenül" megszegi kötelezettségeit. "Meggyőződésünk, hogy hibás és kudarcra ítélt magatartás növelni az Irán körüli feszültséget. Felszólítjuk Washingtont, hogy ehelyett kedvező döntéseket hozzon, és ne fossza meg magát attól a lehetőségtől, hogy megállapodásokat köthet Iránnal" - olvasható a közleményben.
Brian Hook, az iráni ügyekért felelős amerikai külügyi különmegbízott pénteken az ENSZ BT-ben állandó tagsággal bíró és a megállapodásban is részes Kínát, Nagy-Britanniát és Franciaországot vádolta meg azzal, hogy "nem tesz eleget kötelezettségeinek". Nem vették figyelembe a közel-keleti térség több országának, így az Öböl-államoknak a véleményét a szankciók ügyében. Amerikai álláspont szerint ugyanis az Öböl-államok tartanak Irántól - mondta. Egyúttal leszögezte: nincs szükségük senki engedélyére a tervezett amerikai intézkedések bevezetéséhez. Irán megszegte a 2015-ben kötött atomalkuban vállalt kötelezettségeit, ezért érvényesek a megállapodás záradékában a kötelezettségszegés esetére rögzített megtorló intézkedések - hangoztatta.
Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az Irán, illetve az ENSZ BT öt tagja és Németország által az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött megállapodásból. Ezt azzal indokolta, hogy Irán kijátssza az egyezményt, amelynek értelmében lemondott az urándúsításról az ellene életbe léptetett nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldásáért cserébe. Trump már akkor döntött az Irán ellen korábban hozott szankciók újbóli bevezetéséről. Ezek első része 2018 augusztusában lépett életbe, egyebek mellett az iráni autóiparra, az arany- és nemesfém-kereskedelemre vonatkozóan. További szankciók pedig 2018 novemberétől léptek hatályba, az iráni pénzügyi és energetikai szektort, valamint hajózást és hajógyártást sújtva, emellett b