Legkevesebb százharmincöt ember életét vesztette, nagyjából ötezer pedig megsérült az előző napi bejrúti kettős robbanásban a legfrissebb szerdai információk szerint. A világ számos országa, köztük Magyarország is felajánlotta segítségét az élet- és kármentésben, valamint az újjáépítésben.

Nagy erőkkel folyik továbbra is az eltűntek utáni kutatás és a romok eltakarítása, a kórházak pedig már megteltek. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy mivel

vannak még emberek az összedőlt épületek romjai alatt, és több mint hatvan sérültnek válságos az állapota,

nem zárható ki, hogy tovább fog emelkedni a halálos áldozatok száma.

Marvan Abbud bejrúti kormányzó közölte a libanoni MTV televízióval, hogy 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. A hatóságok azon vannak, hogy élelemmel, ivóvízzel és hajlékkal lássák el őket. A tűzoltóság tíz emberét veszítette el, és a kár 3-5 milliárd dollárra (880-1500 milliárd forint) vagy még annál is többre rúg - mondta.

Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították, gyásznapot és

kéthetes szükségállapotot hirdettek. A katonai hatóságokat azonnali hatállyal különleges biztonsági jogkörökkel ruházzák fel.

A jordániai földtani intézet szerint a robbanás 4,5-es erősségű földrengésnek felelt meg a Richter-skálán. A libanoni főváros egyes részei háborús rombolás utáni képet mutatnak. A robbanás több bejrúti városnegyedben okozott pusztítást, a lökéshullámban épületek és gépkocsik tucatjai semmisültek meg.

A robbanás következtében teljesen megsemmisült Libanon központi magtára a benne tárolt gabonával együtt,

így az országnak egy hónapnál kevesebbre elegendő gabonatartaléka maradt,

miközben a élelmiszerbiztonság fenntartásához három hónapnyi tartalékra lenne szüksége - mondta Raul Nehme gazdasági miniszter.

Károk keletkeztek a többi között Magyarország, Finnország, Argentína és Kazahsztán libanoni nagykövetségének épületében is. A sérültek között vannak külföldiek is. Megsérült az ENSZ 48 alkalmazottja és 27 családtagjuk is.

Számos ország felajánlotta a segítségét

• Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy csütörtökön elutazik a közel-keleti országba, ahol találkozik hivatali partnerével, Michel Aunnal, valamint a miniszterelnökkel, Hasszán Diábbal. Párizs két repülőgéppel szakértőket, mintegy 15 tonnányi felszerelést és egy összeszerelhető tábori kórházat küld Bejrútba.
• Németország csaknem ötven kutatási-mentési szakembert küld Libanonba, ahogyan Lengyelország is segítségnyújtást jelentett be.
• Csehország speciális mentőcsapatot küldött, továbbá tízmillió korona (135 millió forint) értékű humanitárius segélyt Bejrútba.
• A két ország közötti háborús feszültség ellenére Izrael is felajánlotta segítségét, és több izraeli kórház is jelentkezett sérültek ellátására a rendkívüli erejű robbanások nyomán.
• Marise Payne ausztrál külügyminiszter közölte, hogy országa nagyjából 1,4 millió dollárnyi támogatást ajánl fel a Világélelmezési Program (WFP) és a vöröskereszt számára a katasztrófa által érintettek ellátásának biztosítása céljából.
• Oroszország ötrepülőnyi humanitárius segély küldéséről döntött, és egy mobilkórházat telepít azb országba.
• Irak hatkamionnyi egészségügyi felszerelést szállít Libanonba, illetve orvosokat, ápolókat. Továbbá Jordánia és Egyiptom is hasonló intézkedéseket jelentett be.

Szijjártó Péter: a kollégának érezhetően jól esett a telefonhívás

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon beszélt Charbel Vahba libanoni külügyminiszter kollégájával a bejrúti robbanás kapcsán. Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében azt írta: "a kollégának érezhetően jól esett a telefonhívás, többször is megköszönte a magyarok támogatását és szolidaritását". Emlékeztetett: új kollégáról van szó, akivel most beszéltek először, "jó lett volna, ha más okból tehetik". Libanon azonban rendkívül nehéz helyzetbe került a keddi hatalmas bejrúti robbanás miatt - tette hozzá. A két miniszter abban maradt, hogy ha már látják az újjáépítés során felmerülő szükségleteket, akkor újra jelentkeznek, hogy egyeztetni tudjanak a további segítségnyújtásról.

A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára bejelentette: Magyarország egymillió eurós humanitárius segítségnyújtással támogatja Libanont, amelyet még csütörtökön célba juttatnak. Azbej Tristan elmondta, hogy a támogatás kedvezményezettje a Hungary Helps program korábbi partnere, a libanoni maronita egyház karitatív missziója.

Az Európai Unió is élesítette a polgári védelmi mechanizmusát

Ennek keretében tűzoltókat, mentőfelszereléseket, járműveket és keresőkutyákat akarnak Libanonba küldeni a tagállamokból. Eddig Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország és Németország jelezte részvételi szándékát, de várhatóan más országok is csatlakozni fognak.

Az EU emellett a libanoni hatóságok rendelkezésére bocsátotta a Kopernikusz műholdrendszer felvételeit, így támogatva a kárelhárításon dolgozókat. A két ország közötti háborús feszültség ellenére Izrael is felajánlotta segítségét, és több izraeli kórház is jelentkezett sérültek ellátására a rendkívüli erejű robbanások nyomán.

A robbanások okát még mindig nem tudni

A jelek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második pedig azért lett rendkívüli erejű, mert nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonnányi ammónium-nitrát robbant be, amelyet hat éve kobozott el, és azóta egy kikötői raktárban tárolt a vámhivatal. A libanoni kormány közölte: házi őrizet alá helyeztet meg nem nevezett számú kikötői illetékest, amíg kivizsgálják, hogyan robbanhatott fel a vegyi anyag.

Ammónium-nitrát robbanására utal az is, hogy szemtanúk szerint utána narancssárga felhő keletkezett.

Hasonló, vörösesbarna színe van a nitrátvegyületek robbanása után keletkező, mérgező nitrogén-dioxid gáznak is. Az ammónium-nitrát vízben jól oldódó só, műtrágya és robbanószerkezetek készítésére is használják.

What looks like fireworks going off before the large explosion at the #Beirut port. #Lebanon pic.twitter.com/D3PlidjjNA

— Joe Truzman (@Jtruzmah) August 4, 2020