Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Kormányellenes tüntetők követelik a kormány távozását Algírban 2019. november 1-jén. Algériában december 12-én tartanak elnökválasztást.
Nyitókép: MTI/AP/Toufik Doudou

Azért tüntettek Algériában, hogy ne legyen választás

Az algíri tüntetésnek megvan az oka: függetlenséget akarnak és teljesen új politikai rendszert.

Több ezren tüntettek a december 12-re kitűzött algériai elnökválasztás megtartása ellen pénteken a fővárosban, Algírban. A megmozdulás résztvevői azt kiabálták, hogy függetlenséget akarnak és a politikai rendszer átalakítását. Egyes résztvevők "Szabaduljanak meg a diktatúrától" feliratú táblákat emeltek a magasba, míg mások, olyan felhívásokat, hogy szavazzanak nemmel az elnökválasztáson.

Február közepe óta váltak rendszeressé a kormányellenes megmozdulások. Áprilisban a széles körű társadalmi elégedetlenség hatására és a hadsereg nyomására lemondott Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök. A volt államfő két évtizeden át irányította vasmarokkal az országot.

Az észak-afrikai ország lakossága hónapok óta követeli a teljes politikai elit távozását,

egyben a politikai rendszer reformját a választások megtartása előtt. A most pénteki megmozdulás volt az utolsó széleskörű kísérlet arra, hogy tüntetők nyomást gyakoroljanak a hatóságokra az elnökválasztás eltörlésére.

Eredetileg július 4-én tartották volna meg a voksolást, de jelöltek híján azt elhalasztották. A szavazást Ahmed Gaid Száleh vezérkari főnök nyomására újból kiírták, december 12-re.

Száleh egyébként elhatárolódott Buteflikától, többször is támogatásáról biztosította azokat, akik támogatják az előző rendszer korrupt tisztviselőinek felelősségre vonását követelő folyamatot.

A tüntetők ettől függetlenül pénteken Száleh távozását is követelték, valamint Abdel-Kader Benszaláh ügyvezető elnökét is.

Az algériai választási hatóság korábbi közlése szerint

öt jelölt indulhat az államfői tisztségért.

Az elnökjelöltek között van Abdel-Madzsid Tebbun és Ali Benflisz, akik miniszterelnöki tisztséget töltöttek be Buteflika idején. Továbbá Azzeddín Mihubi volt kulturális miniszter, Abdelkader Bengrin turizmusért felelős egykori tárcavezető, illetve Abdelazíz Belajd, a Mosztakbal Mozgalom nevű párt vezetője.

Hírügynökségi jelentések azt sugallják, hogy legalább két jelöltet a hadsereg támogat. Megfigyelők szerint a választás győztese bizonyára szorosan együttműködik majd Szálehhel és a hadsereggel.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×