Infostart.hu
eur:
366.93
usd:
334.01
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Romok alól kimentett sérültet visznek mentők Thumanéban 2019. november 26-án, miután 6,4-es erősségű földrengés volt Albánia nyugati részén. Legalább tizennégy ember életét vesztette, több mint hatszáz megsebesült.
Nyitókép: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

Rettenetes a helyzet a földrengés után Albániában, nőtt a halottak száma - videó

Sok sérült állapota súlyos, és a romok alatt is vannak még, így félő, hogy még több lesz a halálos áldozat. Magyar áldozatról nem tud a Külügyminisztérium. Közben több ország felajánlotta, hogy mentőcsapatot küld a katasztrófa sújtotta területre.

Tizennégyre nőtt a kedd hajnali albániai földrengés halottainak a száma, és több mint hatszázan vannak a sérültek, sokuk állapota súlyos - közölte Tiranában az albán egészségügyi minisztérium. A legutóbbi jelentések még nyolc halálos áldozatról és háromszáz sérültről szóltak.

A balkáni ország fővárosát és északnyugati részét keddre virradóra 6,4-es földrengés rázta meg.

Harminc év óta ez volt a legerősebb földrengés Albániában. A mentési munkálatokra katonákat is kivezényeltek, a földrengésben érintett településeken mintegy négyszáz katona dolgozik, sátrakat állítva fel az emberek ideiglenes elszállásolására.

Több ország, köztük Koszovó, Görögország, Észak-Macedónia és Törökország is bejelentette, hogy mentőalakulatokat, tűzoltókat és orvosokat küld Albánia földrengés sújtotta térségébe. Legutóbb Románia közölte, hogy a román katasztrófavédelem kereső- és mentőegységének 52 tagja indul azonnal Albániába, hogy segítséget nyújtson a helyi hatóságoknak a földrengés áldozatainak kimentésében. Ők a romok alá szorult túlélők keresését és kimentését segítik, és az ehhez szükséges felszerelésekkel is rendelkeznek, tehát nem orvosi misszióról van szó.

Az Európai Unió szintén segítséget ajánlott fel Tiranának saját katasztrófaelhárítási rendszerén keresztül.

A tiranai magyar nagykövetség nem tud magyar áldozatokról, a fejleményeket folyamatosan figyelemmel kísérik.

A földrengés középpontja Tiranától 30 kilométerrel nyugatra, Thumana településnél volt, a környéken több helyről áramkimaradást jelentettek.

A várost felkereste Ilir Meta albániai elnök is, aki újságíróknak adott nyilatkozatában drámainak nevezte a helyzetet, hozzátéve, mindent megtesznek azért, hogy a romok alatt rekedteket mielőbb kiszabadítsák. Edi Rama albániai miniszterelnök Twitter-üzenetben megerősítette, hogy a földrengés komoly károkat okozott, s a mentési munkálatok teljes erővel folynak.

Beszámolók szerint

a földmozgást a Balkán több pontján észlelték, még az epicentrumtól csaknem 400 kilométerre lévő Boszniában, illetve a 700 kilométerre található Újvidéken, Szerbiában is.

Akisz Celentisz, a Görög Geodinamikai Intézet vezetője Athénban azt mondta újságíróknak, hogy az érintett települések lakosságának további utórengésekre kell felkészülnie.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×