Infostart.hu
eur:
387.21
usd:
334.59
bux:
125374.51
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Koppenhága, 2018. augusztus 1.Az arcot eltakaró ruhadarabok viseletét tiltó jogszabály, azaz a burkatörvény ellen tüntetnek nők Koppenhágában 2018. augusztus 1-jén, a törvény életbe lépésének napján. A rendőrség elmondta, hogy a tiltakozáson az arcukat teljesen eltakaró demonstrálókat nem büntetik, mert tettük szabad véleménynyilvánításnak minősül. Ugyanakkor büntetésben részesíthetők mindazok, akik a gyülekezésre tartva, már útközben elfedik az arcukat. A jogszabály heves vitát váltott ki támogatói és ellenzői között. (MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen)
Nyitókép: MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen

Életbe lépett a burkatilalom Hollandiában

A törvény nem engedélyezi semmiféle, az arcot eltakaró fátyol vagy kendő viselését az iskolákban, a közösségi közlekedési eszközökön, a kórházakban és a közhivatalokban. A rendelkezés megszegői 150 eurós (mintegy 50 ezer forint) pénzbüntetésre számíthatnak

Az augusztus elsejével hatályos rendelkezés szerint a továbbiakban nem hordható a muszlim nők által viselt, csak a szemet szabadon hagyó nikáb, és a szemeket is hálószerű anyaggal eltakaró burka. A tilalom nem terjed ki az arcot szabadon hagyó, csak a hajat, illetve a homlokot részben eltakaró hidzsáb viselésére, azonban hatálya alá tartozik a símaszk és a motoros bukósisak viselése is a középületekben. Mint közölték, közterületeken megengedett az említett ruhadarabok viselése, ugyanakkor a rendőrség igazoltatáskor levetetheti azokat.

A rendelkezés arra kötelezi a köztisztviselőket és a tömegközlekedésben dolgozókat, hogy szólítsák fel az arcukat eltakaró ügyfeleket vagy utasokat, hogy vegyék le a tiltott ruhadarabot, vagy hagyják el az épületet, illetve a tömegközlekedési eszközt. Ennek megtagadása esetén a rendőrség segítségét kérhetik.

A frissen életbe lépett törvény bevezetését Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője 2005-ben vetette fel, de a holland parlament képviselői csak tavaly júniusban szavazták meg. Wilders friss Twitter-üzenetében örömét fejezte ki a törvény hatályba lépése miatt, és kijelentette: "Végre! Mert ez a mi országunk. Ha burkát szeretne viselni, éljen Szaúd-Arábiában vagy Iránban".

A holland közösségi közlekedési társaságok szerint nem alkalmazható a törvény, ugyanis olyan váratlan eseményekhez vezethet, amelyek fennakadásokat okozhatnak a szolgáltatásban. A helyi sajtó értesülése szerint a társaságok arra utasították az alkalmazottaikat, hogy hagyják figyelmen kívül az új rendelkezést a közlekedés zavartalansága érdekében.

Nem Hollandia az első európai ország, amely korlátozza az arcot eltakaró ruhadarabok viselését. Franciaország már 2011-ben betiltotta a teljes arcot eltakaró fátylat, Dániában ezt követően egy évig volt hatályban hasonló rendelkezés, ez alatt a hatóságok mintegy 400 esetben sújtották 134 és 1340 euró közötti bírsággal a tiltott ruhadarabokat viselő muszlim nőket.

Németországban csak részleges tilalmak vannak érvényben az arcot eltakaró kendőkre vonatkozóan, többek között Hessen szövetségi államban tiltott viselésük a közhivatalokban. Hollandiában becslések szerint mintegy 150 olyan nő él, aki rendszeresen visel burkát vagy nikábot.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni háborúról: a civil légi közlekedés zavaraira most nincs igazi pótmegoldás

Szakértő az iráni háborúról: a civil légi közlekedés zavaraira most nincs igazi pótmegoldás

Most nem csupán útvonalak estek ki és három kulcsfontosságú légitársaság szünetelteti a járatait, hanem egyszerűen légtérzár van – mondta Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapító-szerkesztője az InfoRádióban, hozzátéve: amikor a működés leáll, szinte semmi sem repülhet.

Czepek Gábor: már csak az engedélyezés hiányzik a Barátság újraindulásához az Ukrtransznafta szerint

Megtartotta első ülését a Barátság kőolajvezeték leállítása miatt létrehozott magyar bizottság. A következő lépésekről Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, a tárca parlamenti államtitkára számolt be. Elmondta azt is, hogy rövid határidőt szabtak Ukrajnának.
A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

Csütörtökön is a közel-keleti háború által okozott pánik az úr a devizapiacokon, azaz folytatódik a dollár erősödése és a régiós devizák gyengülése. Mindez a piaci válságok idején megnövekedett likviditásigénnyel van összefüggésben, amely globális menedékdeviza szerepe miatt dollárvásárlásra kényszeríti a befektetőket. A pozíciózárások mellett azonban a befektetők már azt latolgatják, hogy mekkora esély van egy 2022-ben látott energiaválság megismétlődésére, illetve mely országok lennének egy ilyen krízishelyzet nyertesei és vesztesei. A forint a mai nap is gyengülő pályán van, a tegnapi korrekció után ma ismét emelkedni kezdett az euró és a dollár árfolyama.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×