A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére továbbra sem született megoldás, így az ügyet a luxembourgi székhelyű törvényszék elé utalta.

A bizottság közleményében hangsúlyozta:

a csomag és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosítás sérti az európai uniós jogot,

a menedékkérelmekhez nyújtott segítség büntetendővé tétele és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kapcsolatban lehessenek az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel. A törvény emellett az indoklás szerint indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok jogát a szabad mozgáshoz, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat és az érintettek jogait.

A bizottság emellett - felszólító levél küldésével- kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, hogy Magyarország nem biztosít élelmiszert azon visszatérésre kötelezett menedékkérőknek, akik a szerbiai határ mentén létesített tranzitzónákban állnak őrizet alatt. Mint a közleményben írták, a körülmények nem felelnek meg a közösségi előírásoknak.

A helyzet sürgősségére való tekintettel a magyar kormánynak

az ügyben egy hónapja lesz válaszadásra, ezt követően az eljárás tovább léphet a második szakaszba.

A menedékkérők őrizetben tartásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás tavaly júliusban lépett bírósági szakaszba.

Az EU-tól független, strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ideiglenes intézkedésként már számos esetben kötelezte arra a magyar hatóságokat, hogy gondoskodjanak a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszerrel való ellátásáról.

Az Európai Bizottság bejelentése szerint amiatt is per indul az EU bíróságán Magyarország ellen, hogy a hatóságok nem teszik lehetővé az állatorvosi szakma gyakorlását a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak.

A vonatkozó irányelv előírja, hogy az uniós tagállamokban legalább öt éve jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli (EU-n kívüli országból érkező) állampolgárok bizonyos területeken - a munkavállalás és az önálló vállalkozói tevékenység terén például - egyenlő bánásmódban részesüljenek a helyiekkel. A magyar jog viszont még az országban diplomát szerzettek számára sem teszi lehetővé, hogy állatorvosként praktizáljanak.

A kormány kiáll a "Stop Soros" és az alkotmánymódosítás mellett

A kormány továbbra is kiáll a "Stop Soros" törvénycsomag és a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás mellett, mert azok Magyarország és a magyar emberek védelmét szolgálják - közölte csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.

Hollik István kilenetette:

a kormány készen áll a perre.

Hangsúlyozta: a magyar emberek népszavazáson, országgyűlési és európai parlamenti választáson is egyértelművé tették, hogy nem kérnek a bevándorlásból, és meg akarják védeni az európai keresztény kultúrát. A mindenkori magyar kormánytól pedig azt várják el, szerezzen érvényt ennek a választói akaratnak - tette hozzá.

A "Stop Soros" és az alkotmánymódosítás éppen ezt a célt szolgálja - folytatta -, hiszen büntethetővé teszi az illegális migráció szervezését és finanszírozását, és alkotmányos szinten megtiltja bevándorlók tömeges betelepítését.

Ezért szerinte nem csoda, hogy "a bevándorláspártiak itthon és Brüsszelben is kezdetektől fogva támadják ezeket az intézkedéseket".

A kormány határozott álláspontja azonban az, hogy a "Stop Soros" törvénycsomag és az alkotmánymódosítás tükrözi a magyar emberek akaratát, és megfelel a genfi, a schengeni, valamint a dublini egyezmény előírásainak is - közölte Hollik István, megjegyezve, hogy a magyar Alkotmánybíróság is megerősítette a "Stop Soros" törvényességét.