Infostart.hu
eur:
378.39
usd:
320.89
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Brüsszel, 2018. május 23.Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke sajtótájékoztatót tart egy évvel az európai parlamenti választások előtt Brüsszelben 2018. május 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Törvényalkotó Európai Parlamentet akar a távozó EP-elnök

Több jogkört szorgalmazott az Európai Parlament számára az EP még hivatalban lévő olasz elnöke. Antonio Tajani számításait azonban keresztülhúzhatják az uniós állam- és kormányfők.

Az Európai Parlament leköszönő elnöke szerint az Európai Unió példa nélküli kihívásokkal néz szembe. Antonio Tajani ezért az EP szerepét minden eddiginél fontosabbnak nevezte. "Több hatalmat szeretnénk az Európai Parlamentnek, azt akarjuk elérni, hogy az EP-nek tényleges lehetőségei legyenek a kezdeményezésre."

Az uniós állam és kormányfők közül többen is ellenzik ezt. Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta: erre még az alapszerződés sem ad most lehetőséget, ráadásul az ötlet sem az olasz kereszténydemokrata politikustól származik.

"Manfred Weber a kampányában ezt már elmondta. Van tehát az Európai Néppárt oldaláról egy sürgetés, szorgalmazás, hogy legyen

az Európai Parlamentnek is jogszabály-kezdeményezési jogköre,

ami egy előrelépést jelentene az integrációban, de ennek a jogi háttere jelenleg nem létezik. Ehhez módosítani kellene a lisszaboni szerződést, ami a tagállamokon keresztül megy, tehát az EP megjelölte következő célpontját, hogy igazi törvényalkotóvá váljon, hiszen

a mai helyzetben az EP nem ér fel egy nemzeti parlamenttel olyan értelemben, hogy nem törvényhozó, csak elfogadó testület."

Az Európai Parlament lehetséges jövőjéről, valamint az EP csúcsjelölti rendszeréről is iránymutatás születhet az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozóján.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×