Infostart.hu
eur:
390.89
usd:
339.97
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Brüsszel, 2018. május 23.Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke sajtótájékoztatót tart egy évvel az európai parlamenti választások előtt Brüsszelben 2018. május 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Törvényalkotó Európai Parlamentet akar a távozó EP-elnök

Több jogkört szorgalmazott az Európai Parlament számára az EP még hivatalban lévő olasz elnöke. Antonio Tajani számításait azonban keresztülhúzhatják az uniós állam- és kormányfők.

Az Európai Parlament leköszönő elnöke szerint az Európai Unió példa nélküli kihívásokkal néz szembe. Antonio Tajani ezért az EP szerepét minden eddiginél fontosabbnak nevezte. "Több hatalmat szeretnénk az Európai Parlamentnek, azt akarjuk elérni, hogy az EP-nek tényleges lehetőségei legyenek a kezdeményezésre."

Az uniós állam és kormányfők közül többen is ellenzik ezt. Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta: erre még az alapszerződés sem ad most lehetőséget, ráadásul az ötlet sem az olasz kereszténydemokrata politikustól származik.

"Manfred Weber a kampányában ezt már elmondta. Van tehát az Európai Néppárt oldaláról egy sürgetés, szorgalmazás, hogy legyen

az Európai Parlamentnek is jogszabály-kezdeményezési jogköre,

ami egy előrelépést jelentene az integrációban, de ennek a jogi háttere jelenleg nem létezik. Ehhez módosítani kellene a lisszaboni szerződést, ami a tagállamokon keresztül megy, tehát az EP megjelölte következő célpontját, hogy igazi törvényalkotóvá váljon, hiszen

a mai helyzetben az EP nem ér fel egy nemzeti parlamenttel olyan értelemben, hogy nem törvényhozó, csak elfogadó testület."

Az Európai Parlament lehetséges jövőjéről, valamint az EP csúcsjelölti rendszeréről is iránymutatás születhet az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozóján.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×