Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke beszédet mond a párt IX. országos kongresszusán a szlovákiai Érsekújváron (Nové Zámky), az egykori császári-királyi lovarda épületében 2016. november 12-én.
Nyitókép: Krizsán Csaba

Hogyan folytatja a Híd a sikertelen EP-választás után?

Nem lesz változás az Híd élén. A szlovák kormánypártok legkisebbike csupán 2,6 százalékos eredményt ért el az európai parlamenti választásokon, ami eldöntötte, hogy a pártnak nem lesz képviselője Brüsszelben. Szombaton összeült a Híd elnöksége, hogy kiértékeljék a sikertelen választási eredményt, és felmérjék az MKP-val való együttműködés lehetőségeit. Az elnökség döntést is hozott: Bugár Béla továbbra is pártelnök marad.

A Híd elnöksége szombati ülésén megvitatta az elmúlt hónapok eseményeit, beleértve az európai parlamenti választásokat és az aktuális politikai eseményeket. Debnár Klára, a Híd szóvivője arról tájékoztatott, a párt mindent megtesz annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg az európai parlamenti választásokhoz hasonló helyzet, mégpedig az, hogy a szlovákiai magyaroknak nincs képviselete az Európai Parlamentben.

„Együtt tudunk működni más pártokkal, azonban nem akarjuk, hogy más pártok határozzák meg az értékeinket és politikai stílusunkat”

– jelentette ki a szóvivő.

A szombati ülést megelőzően a TASR szlovák állami hírügynökség nem hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy az elnökségi ülésen felvetik majd Bugár Béla pártelnök funkcióból való távozását is. A hírügynökség szerint ennek indítványozója Nagy József, leköszönő európai parlamenti képviselő volt. Nagy viszont cáfolta ezeket az értesüléseket.

A tárgyalást követően Bugár Béla a Facebookon közölte, hogy az elnökség a 2020-as parlamenti választásokig nem javasolt változást a párt élén, így továbbra is ő marad a Híd elnöke. A változás szükségességét viszont ő is elengedhetetlennek tartja. „Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk az együttműködést, hisz ez az alapja a Híd működésének. Egy fontos projektről van szó. Ennek a projektnek az a lényege, hogy csökkent a feszültség. Mi mindenkivel együtt tudunk működni, aki ezt elfogadja.

Mindenkivel együtt tudunk működni, aki nem kérdőjelezi meg a Híd politikai alapjait.

Tehát azt, hogy mi nem etnikai párt vagyunk, hanem minden etnikummal a párton belül, és természetesen a szlovák többséggel is a párton kívül együtt tudunk működni annak érdekében, hogy ne legyen-szlovák magyar feszültség” – fogalmazott Bugár Béla.

Az MKP-val való esetleges együttműködés feltételeiről Bugár Béla nem árult el konkrétumokat, de hozzátette, a Híd célja, hogy a régiók és a kisebbségek hangja 2020-ban is megjelenjen a parlamentben. A párt a következő hetekben előkészíti az Országos Tanácsot, illetve megkezdi az előkészületeket Kongresszusának összehívására. Utóbbi keretében összehívják a járási szervezeteket is, amelyek szintén lehetőséget kapnak arra, hogy megtegyék a változást előidéző javaslataikat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×