Az amerikai napilap meg nem nevezett spanyol tisztségviselőkre és Fernando Rueda spanyol újságíróra hivatkozva azt állítja: Szkripal egyáltalán nem élt visszavonult életet, hanem Spanyolországban tevékenykedő orosz bűnözői csoportok feltérképezésében segített a spanyol hatóságoknak. A The New York Times szerint e bűnözők egy része az orosz kormánnyal is kapcsolatban állt.

Szkripal emellett 2012-től a brit külföldi hírszerzés (MI6) egyetértésével rendszeresen tájékoztatta Csehország és Észtország hírszerzését is, és valószínűleg neki köszönhető, hogy e két országból orosz kémeket utasítottak ki - írja a lap.

A The New York Times párhuzamot von a 2006-ban Londonban radioaktív izotóppal megmérgezett volt orosz ügynök, Alekszandr Litvinyenko ügyével. Litvinyenkót polónium-210-es izotóppal gyilkolták meg, és a spanyol hatóságok elismerték, hogy hírszerzőként szintén részt vett a spanyolországi orosz szervezett bűnözés elleni harcban.

Szkripal számára nem volt ismeretlen terep Spanyolország - állapítja meg az amerikai lap, felidézve, hogy az orosz katonai hírszerzés munkatársaként az 1990-es évek közepétől a spanyol fővárosban dolgozott, a madridi orosz nagykövetség katonai attaséja volt. Ott szervezte be őt a brit hírszerzés. Ezt követően tartóztatták le őt 2004-ben Oroszországban, majd kémcsere révén 2010-ben az Egyesült Államokba ment, majd még abban az évben az Egyesült Királyságban telepedett le.

Az elmúlt években Szkripal visszatért Spanyolországba és több alkalommal is találkozott a spanyol hírszerzés (CNI) tisztségviselőivel - írja a The New York Times. Hozzáteszi: a találkozók időpontjáról és az ott elhangzottakról nincsenek információk, ezek ugyanis titkosított adatok. Hivatkozik viszont Fernando Rueda spanyol újságíróra, aki szerint Szkripal rendszeresen járt Spanyolországba.

Szergej Szkripalt és a lányát, Julija Szkripalt márciusban mérgezték meg Novicsok típusú idegméreggel az angliai Salisburyben.

Nagy-Britannia Oroszországot vádolja a gyilkossági kísérlettel, és szerdán bejelentette, hogy vádat emel két orosz állampolgár ellen. A brit nyomozó hatóságok nyilvánosságra hozták biztonsági kamerák felvételeit, amelyek bizonyítják, hogy a két orosz férfi - brit álláspont szerint a katonai hírszerzés tagjai - a bűncselekmény helyszínén járt, mielőtt visszautazott Moszkvába.

Csütörtökön Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is közleményben fejezte ki a brit álláspont iránti "teljes bizalmát". Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Karen Pierce brit ENSZ-nagykövet még azt is felvetette, hogy pótlólagos szankciókat kellene foganatosítani Oroszország ellen.

Moszkva mindvégig határozottan cáfolta, hogy köze volt Szkripalék megmérgezéséhez.

A The New York Times felveti, hogy Szergej Szkripal és lánya megmérgezése Szkripal volt kollégáinak bosszúja lehetett. A lap mindazonáltal megállapítja: az újonnan nyilvánosságra került információk nyomán sem oszlott el a homály a gyilkossági kísérlet valódi okait illetően. Vajon bosszú vol, vagy "szimbolikus támadás", amelyet figyelmeztetésnek szántak más orosz volt hírszerzőknek vagy Szkripal felbőszítette valamivel a volt kollégáit? - fogalmazta meg kérdéseit a The New York Times.