INFORÁDIÓ
2021. május 12. szerda
Pongrác

donald trump

védelmi törvény

törökország

fegyver

Danang, 2018. június 28.Donald Trump amerikai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én. A Fehér Ház sajtószolgálata 2018. június 28-án bejelentette, hogy július 16-án Helsinkiben rendezik meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozóját.  (MTI/EPApool/Jorge Silva) *** Local Caption *** 53890296

Egyre kaotikusabb a helyzet az amerikai, orosz, török háromszögben

Infostart / InfoRádió - Harangozó Éva

Donald Trump aláírta az amerikai védelmi törvényt, amiben van olyan kitétel is, miszerint a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőgépeket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget az Oroszországgal folytatott fegyvervásárlási tárgyalások felhagyására.

Törökország ugyanis Sz-400-as orosz légvédelmi rendszerek vásárlásáról tárgyal Moszkvával.

Stratégiai probléma

Az F-35-ös új fejlesztésű repülőgép Törökországban is hadrendbe léphetne, de ezzel a fő probléma az, hogy Törökország - mint NATO tagállam - az oroszoktól vásárolta a rakétavédelmi rendszerét, azt a légvédelmi rendszert, ami rakétákra alapozva tudná pont az F-35 típusú repülőgépeket támadni - mondta az InfoRádiónak Feledy Botond külpolitikai elemző.

"Az F-35-ösök gyengeségeit az oroszok könnyen meg tudnák szerezni azzal, hogy karbantartják ezt a rendszert Törökországnak. Éppen ezért sem a Kongresszus, sem a Pentagon nem fogja addig engedélyezni a repülőgépek leszállítását, amíg a törökök nem állnak el attól, mint NATO tagállam, hogy orosz fegyverzetet állítsanak hadrendbe" - tette hozzá az elemző.

De van egy másik oldala is a történetnek - hívta fel a figyelmet Feledy Botond, ugyanis Törökország szokása nemzetközi mediátor szerepben is feltűnni, de most nem lesz esély arra, hogy Washington és Ankara között Moszkva közvetítsen. Arra viszont van esély, hogy az amúgy is kaotikus lapokat egyre jobban megkeverjék, aminek következtében most a török líra bezuhant.

Mi Oroszország érdeke?

Az elemző szerint az oroszok alapvető érdeke, hogy a NATO-n belül diszharmónia legyen, ebben pedig jelentős szerepet játszik a második legnagyobb haderővel rendelkező Törökország.

"Külön stratégia előny lehet az oroszok számára, hogyha

a NATO légibázist nem tudnák használni törökországi területen a NATO erők, és az amerikaiak sem, így a szíriai hadszíntéren tehetnének óriási előnyre szert.

Törökország nem tart ott, hogy ezzel fenyegessen, de hosszútávon a török-NATO közreműködésnek most ez az egyik legfontosabb stratégiai eleme, azon túl, hogy nukleáris robbanótölteteket is tárol az USA Törökországban" - jegyezte meg Feledy Botond.

Az elemző hozzátette azt is, hogy véleménye szerint a Trump-Putyin találkozót nem befolyásolják az oroszokkal szemben hozott szankciók, ugyanakkor nagyobb előkészítés szükséges a tárgyalások előtt, mint a Helsinki csústalálkozó előtt volt.

Oroszország és India mentesítve lehet?

A védelmi minisztérium kérésére bekerült a törvénybe az a javaslat is, amely szerint a tárca felhatalmazást kap arra, hogy mentesíthessen az amerikai szankciók alól olyan országokat, amelyek orosz fegyverzetet vásárolnak. A védelmi tárca szándéka szerint ugyanis

nem akarnak egyes államokat - azért, mert orosz fegyverzetet is vásárolnak - teljesen Oroszország karjaiba taszítani.

Amerikai sajtóhírek szerint Mattis elsősorban Indiára gondolt, amely Oroszországtól is vásárol fegyvereket, és jelenleg éppen légvédelmi rendszerek megvásárlásáról tárgyal Moszkvával, ugyanakkor partner az amerikai fegyverek vásárlásában is.

Elemzők szerint két olyan ország van akikre a kitétel vonatkozhat ez Törökország és India - mondta Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa.

A motiváció kettős: Törökország esetében az a lényege, hogyha orosz légvédelmi rendszerek beszerzéséről tárgyal a török kormány, akkor legyen lehetőségük arra is, hogy amerikai fegyverrendszereket szerezzenek, ne szorítsák orosz oldalra a felet - tette hozzá a szakértő.

Szigorítanák a fegyverek eladását

Ha az F-35-ös repülőgép miatt

kialakul orosz kötődés, akkor elképzelhető, hogy ezek a rendszerek sebezhetővé válnak informatikai, információbiztonsági szempontból,

illetve a technológiai paraméterek megismerése szempontjából, ezért nagyon szigorúan korlátoznák a fegyverrendszerek eladását - jegyezte meg Csiki-Varga Tamás.

"Ugyanez jelenik meg India esetében is, ahol hagyományosan évtizedek óta nagy arányú volt az orosz fegyverek, fegyverrendszerek, és alkatrészek vásárlása, és ebbe az amerikai is bele-belefér. De azért

Indiával egy fokozatos partnerséget épít ki Amerika, amiben benne van a fegyverrendszerek eladása is, itt is az a cél, hogy próbálják korlátozni,

hogy orosz és amerikai technológiát vegyen egyidőben egy szövetséges, viszont nem akarják feladni ezt a piacot az oroszok részére" - vélekedett az NKE munkatársa.

Nyitókép: Jorge Silva (MTI/EPApool)

Kapcsolódó hang

Amerika-orosz-török konfliktus
 
Amerikai védelmi törvény
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018