eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Danang, 2018. június 28.Donald Trump amerikai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én. A Fehér Ház sajtószolgálata 2018. június 28-án bejelentette, hogy július 16-án Helsinkiben rendezik meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozóját.  (MTI/EPApool/Jorge Silva) *** Local Caption *** 53890296
Nyitókép: Jorge Silva (MTI/EPApool)

Egyre kaotikusabb a helyzet az amerikai, orosz, török háromszögben

Donald Trump aláírta az amerikai védelmi törvényt, amiben van olyan kitétel is, miszerint a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőgépeket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget az Oroszországgal folytatott fegyvervásárlási tárgyalások felhagyására.

Törökország ugyanis Sz-400-as orosz légvédelmi rendszerek vásárlásáról tárgyal Moszkvával.

Stratégiai probléma

Az F-35-ös új fejlesztésű repülőgép Törökországban is hadrendbe léphetne, de ezzel a fő probléma az, hogy Törökország - mint NATO tagállam - az oroszoktól vásárolta a rakétavédelmi rendszerét, azt a légvédelmi rendszert, ami rakétákra alapozva tudná pont az F-35 típusú repülőgépeket támadni - mondta az InfoRádiónak Feledy Botond külpolitikai elemző.

"Az F-35-ösök gyengeségeit az oroszok könnyen meg tudnák szerezni azzal, hogy karbantartják ezt a rendszert Törökországnak. Éppen ezért sem a Kongresszus, sem a Pentagon nem fogja addig engedélyezni a repülőgépek leszállítását, amíg a törökök nem állnak el attól, mint NATO tagállam, hogy orosz fegyverzetet állítsanak hadrendbe" - tette hozzá az elemző.

De van egy másik oldala is a történetnek - hívta fel a figyelmet Feledy Botond, ugyanis Törökország szokása nemzetközi mediátor szerepben is feltűnni, de most nem lesz esély arra, hogy Washington és Ankara között Moszkva közvetítsen. Arra viszont van esély, hogy az amúgy is kaotikus lapokat egyre jobban megkeverjék, aminek következtében most a török líra bezuhant.

Mi Oroszország érdeke?

Az elemző szerint az oroszok alapvető érdeke, hogy a NATO-n belül diszharmónia legyen, ebben pedig jelentős szerepet játszik a második legnagyobb haderővel rendelkező Törökország.

"Külön stratégia előny lehet az oroszok számára, hogyha

a NATO légibázist nem tudnák használni törökországi területen a NATO erők, és az amerikaiak sem, így a szíriai hadszíntéren tehetnének óriási előnyre szert.

Törökország nem tart ott, hogy ezzel fenyegessen, de hosszútávon a török-NATO közreműködésnek most ez az egyik legfontosabb stratégiai eleme, azon túl, hogy nukleáris robbanótölteteket is tárol az USA Törökországban" - jegyezte meg Feledy Botond.

Az elemző hozzátette azt is, hogy véleménye szerint a Trump-Putyin találkozót nem befolyásolják az oroszokkal szemben hozott szankciók, ugyanakkor nagyobb előkészítés szükséges a tárgyalások előtt, mint a Helsinki csústalálkozó előtt volt.

Oroszország és India mentesítve lehet?

A védelmi minisztérium kérésére bekerült a törvénybe az a javaslat is, amely szerint a tárca felhatalmazást kap arra, hogy mentesíthessen az amerikai szankciók alól olyan országokat, amelyek orosz fegyverzetet vásárolnak. A védelmi tárca szándéka szerint ugyanis

nem akarnak egyes államokat - azért, mert orosz fegyverzetet is vásárolnak - teljesen Oroszország karjaiba taszítani.

Amerikai sajtóhírek szerint Mattis elsősorban Indiára gondolt, amely Oroszországtól is vásárol fegyvereket, és jelenleg éppen légvédelmi rendszerek megvásárlásáról tárgyal Moszkvával, ugyanakkor partner az amerikai fegyverek vásárlásában is.

Elemzők szerint két olyan ország van akikre a kitétel vonatkozhat ez Törökország és India - mondta Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa.

A motiváció kettős: Törökország esetében az a lényege, hogyha orosz légvédelmi rendszerek beszerzéséről tárgyal a török kormány, akkor legyen lehetőségük arra is, hogy amerikai fegyverrendszereket szerezzenek, ne szorítsák orosz oldalra a felet - tette hozzá a szakértő.

Szigorítanák a fegyverek eladását

Ha az F-35-ös repülőgép miatt

kialakul orosz kötődés, akkor elképzelhető, hogy ezek a rendszerek sebezhetővé válnak informatikai, információbiztonsági szempontból,

illetve a technológiai paraméterek megismerése szempontjából, ezért nagyon szigorúan korlátoznák a fegyverrendszerek eladását - jegyezte meg Csiki-Varga Tamás.

"Ugyanez jelenik meg India esetében is, ahol hagyományosan évtizedek óta nagy arányú volt az orosz fegyverek, fegyverrendszerek, és alkatrészek vásárlása, és ebbe az amerikai is bele-belefér. De azért

Indiával egy fokozatos partnerséget épít ki Amerika, amiben benne van a fegyverrendszerek eladása is, itt is az a cél, hogy próbálják korlátozni,

hogy orosz és amerikai technológiát vegyen egyidőben egy szövetséges, viszont nem akarják feladni ezt a piacot az oroszok részére" - vélekedett az NKE munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×