A tervezett módosítások számos jogszabályt - köztük a terrorizmussal folytatott harcról szóló törvényt - és a rendkívüli állapot keretében kiadott törvényerejű rendeleteket is érintik.

A javaslat értelmében Törökország 81 tartományának kormányzói, ha a közrend és a biztonság úgy kívánja, legfeljebb 15 napig korlátozhatják adott egyének be- és kilépését a tartomány bizonyos részeire, illetve részeiről. A kormányzók ezen felül rendelkezhetnek arról is, hogy adott időpontokban, továbbá helyszíneken gyülekezhetnek-e vagy egyáltalán elhaladhatnak-e az emberek, valamint a különböző járművek. A tartományok vezetői a javaslat szerint még az engedélyezett fegyver tartását is betilthatják.

A változtatás alapján tüntetéseket és egyéb megmozdulásokat mind külső, mind belső helyszínen egyaránt legkésőbb éjfélig lehet majd tartani.

A terrorizmussal kapcsolatos egyes bűntettek esetében a rendőri őrizetbe vétel ideje legfeljebb 48 óra, míg a halmozott bűncselekmények esetén maximum négy nap lehet. Az őrizet időtartama kétszer meghosszabbítható, tehát összesen 12 napon át tarthat. Ez a törvénymódosítás a szöveg szerint a hatályba lépésétől számítva három évig lenne érvényben.

Az őrizetbe vétel időtartamát a rendkívüli állapot 2016. július 20-ai életbe lépése után először 30 napra, majd 2017 januárjától legfeljebb kétszer hét napra hosszabbították. A rendkívüli állapot előtt az őrizetbe vétel alapértelmezett időtartama 24 óra volt, amelyet maximum öt napig lehetett elnyújtani.

A török parlament hétfőn kezdte meg a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által előterjesztett csomag vitáját, és várhatóan még a hét folyamán jóváhagyja azt. A június 24-ei parlamenti választáson az AKP ugyan önálló abszolút többségét elveszítette a 600 fősre bővülő törvényhozásban, de szövetségesével, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) együtt mégis több mint a mandátumok felével rendelkeznek.

A tervezetet az ellenzék korábban azért kifogásolta, mert az szerintük gyakorlatilag legalább öt évre hosszabbítaná a két év után feloldott rendkívüli állapotot, ami jelentős kárt okozna Törökország külső megítélésének.

Az AKP szerint a csomag a biztonsági erők által jelzett igényeket foglalja magába, és a javaslat nem jelenti a rendkívüli állapot folytatását.

Törökországban a rendkívüli állapotot a 2016. július 15-ei katonai puccskísérlet után először három hónapra rendelték el, de 2018. július 19-ig minden alkalommal - összesen 7-szer - újabb három hónapra meghosszabbították. Ankara az incidensért az Amerikában élő Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé és különösen megtorlóan lép fel a mozgalom tagjaival szemben. Az intézkedés feloldására nem sokkal azután került sor, hogy a kisázsiai országban idén július 9-én végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe.

Az Anadolu keddi beszámolójában tárgyilagosan sorolta fel a módosító csomag elfogadott pontjait, a parlamenti vitáról, az egyes képviselők állásfoglalásáról nem közölt részleteket.