Infostart.hu
eur:
363.28
usd:
307.9
bux:
0
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Moszkva, 2018. július 15.Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnöke a világbajnoki trófea átadása előtt az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntő mérkőzése után a moszkvai Luzsnyiki Stadionban 2018. július 15-én. Franciaország 4-2-re győzött. (MTI/EPA/Peter Powell)
Nyitókép: Peter Powell (MTI/EPA)

Sz. Bíró Zoltán: Oroszország szimpátiát akar kelteni

A labdarúgó-világbajnokság sikere és az 1980-as nyári olimpia távolsága feljogosíthatja Oroszországot, hogy megpályázza a 2036-os ötkarikás játékokat - mondta az Oroszország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Sz. Bíró Zoltán szerint van annak jelentősége, hogy egy-egy meccsre Vlagyimir Putyin elnök vagy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök látogatott el. Az elnök a nyitómérkőzésen és a záró rendezvényen volt jelen,

„nyilván megadva azt, ami ennek a két nagyon fontos, kiemelt eseménynek jár”

– tette hozzá.

A sporteseményt követően, hétfőn az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Sztanyiszlav Pozdnyakov bejelentette, hogy Oroszország érdeklődik a 2036-os olimpia megrendezése iránt. „Azt szeretnék elérni, hogy szimpátiát, figyelmet, érdeklődést keltsenek maguk iránt” – vélekedett Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy 2036 még messze van, és

kérdés, Oroszországnak milyen politikai beágyazottsága és kapcsolatrendszere lesz akkor.

Sz. Bíró Zoltán azt is kiemelte, hogy attól kezdve, hogy a Szovjetunió elkezdett részt venni az olimpiai játékokon, az oroszok sportsikerek sorát könyvelhették el, noha ezeket beárnyékolják az utóbbi évek doppingbotrányai. Sportnagyhatalmi státuszának köszönhetően és abból következően, hogy 1980-ban volt Oroszországban olimpia, jogos az igény, hogy 2036-ban ismét ott rendezzék meg a világeseményt, ezt a labdarúgó-világbajnokság sikere is erősíti.

Kibertámadások a vb-n

Sz. Bíró Zoltán szerint politikai bejelentés volt Putyin részéről, hogy az orosz informatikai rendszer kibertámadások millióit akadályozta meg a labdarúgó-világbajnokság alatt. A szakértő hozzátette:

kevés kapaszkodó van, amely pontosítja, hogy milyen jellegűek voltak ezek, mi volt a céljuk, valódi fenyegetést jelentettek-e, sőt ténylegesen megtörténtek-e.

„Nyilván arról is szó lehet, hogy most már hosszú idő óta napirenden van a nyugati sajtóban az orosz kibertámadások ügye, az a fajta beavatkozás, amelyik kísérte a 2016-os amerikai elnökválasztást, és egyébként európai választásokba is hasonló beavatkozási kísérletek történtek” – jegyezte meg Sz. Bíró Zoltán. Szerinte a bejelentés célja ennek a nemzetközi vélekedésnek az ellensúlyozása is lehet. „Nem csak mi mozgunk ott, hanem ti is mozogtok itt” – érzékeltette a lehetséges motivációt a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter első interjúi a közmédiában: kiterjesztjük a rezsicsökkentést, diverzifikáljuk az energiabeszerzést – frissülő cikk

Magyar Péter első interjúi a közmédiában: kiterjesztjük a rezsicsökkentést, diverzifikáljuk az energiabeszerzést – frissülő cikk

Szerda délelőtt 10 órára hívta az országgyűlési választáson nyertes pártok vezetőit egyeztetésre Sulyok Tamás köztársasági elnök, ez előtt adott interjút Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Kossuth rádiónak, aki ezután az M1 tévécsatornában nyilatkozik. Frissülő cikk, tartson velünk!

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Tegnap tárgyalt a két ország közti konfliktus rendezéséről Libanon és Izrael: lényegében közös nevezőre jutottak a Hezbollah eltávolításával kapcsolatosan, de tűzszünet nincs. Az izraeli légierő Dél-Libanont intenzíven bombázza. Az Irán körüli amerikai blokád elvileg betonstabil: a CENTCOM bejelentése szerint hat hajót fordítottak vissza. Donald Trump amerikai elnök közben rendkívül optimistán nyilatkozik az Iránnal való konfliktusról: újabb tárgyalások lesznek, elmondása szerint lényegében vége hamarosan a háborúnak. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború, konfliktus, békülés eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×