Infostart.hu
eur:
384.8
usd:
328.02
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Moszkva, 2018. július 15.Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnöke a világbajnoki trófea átadása előtt az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntő mérkőzése után a moszkvai Luzsnyiki Stadionban 2018. július 15-én. Franciaország 4-2-re győzött. (MTI/EPA/Peter Powell)
Nyitókép: Peter Powell (MTI/EPA)

Sz. Bíró Zoltán: Oroszország szimpátiát akar kelteni

A labdarúgó-világbajnokság sikere és az 1980-as nyári olimpia távolsága feljogosíthatja Oroszországot, hogy megpályázza a 2036-os ötkarikás játékokat - mondta az Oroszország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Sz. Bíró Zoltán szerint van annak jelentősége, hogy egy-egy meccsre Vlagyimir Putyin elnök vagy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök látogatott el. Az elnök a nyitómérkőzésen és a záró rendezvényen volt jelen,

„nyilván megadva azt, ami ennek a két nagyon fontos, kiemelt eseménynek jár”

– tette hozzá.

A sporteseményt követően, hétfőn az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Sztanyiszlav Pozdnyakov bejelentette, hogy Oroszország érdeklődik a 2036-os olimpia megrendezése iránt. „Azt szeretnék elérni, hogy szimpátiát, figyelmet, érdeklődést keltsenek maguk iránt” – vélekedett Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy 2036 még messze van, és

kérdés, Oroszországnak milyen politikai beágyazottsága és kapcsolatrendszere lesz akkor.

Sz. Bíró Zoltán azt is kiemelte, hogy attól kezdve, hogy a Szovjetunió elkezdett részt venni az olimpiai játékokon, az oroszok sportsikerek sorát könyvelhették el, noha ezeket beárnyékolják az utóbbi évek doppingbotrányai. Sportnagyhatalmi státuszának köszönhetően és abból következően, hogy 1980-ban volt Oroszországban olimpia, jogos az igény, hogy 2036-ban ismét ott rendezzék meg a világeseményt, ezt a labdarúgó-világbajnokság sikere is erősíti.

Kibertámadások a vb-n

Sz. Bíró Zoltán szerint politikai bejelentés volt Putyin részéről, hogy az orosz informatikai rendszer kibertámadások millióit akadályozta meg a labdarúgó-világbajnokság alatt. A szakértő hozzátette:

kevés kapaszkodó van, amely pontosítja, hogy milyen jellegűek voltak ezek, mi volt a céljuk, valódi fenyegetést jelentettek-e, sőt ténylegesen megtörténtek-e.

„Nyilván arról is szó lehet, hogy most már hosszú idő óta napirenden van a nyugati sajtóban az orosz kibertámadások ügye, az a fajta beavatkozás, amelyik kísérte a 2016-os amerikai elnökválasztást, és egyébként európai választásokba is hasonló beavatkozási kísérletek történtek” – jegyezte meg Sz. Bíró Zoltán. Szerinte a bejelentés célja ennek a nemzetközi vélekedésnek az ellensúlyozása is lehet. „Nem csak mi mozgunk ott, hanem ti is mozogtok itt” – érzékeltette a lehetséges motivációt a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×