Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Moszkva, 2018. július 15.Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnöke a világbajnoki trófea átadása előtt az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntő mérkőzése után a moszkvai Luzsnyiki Stadionban 2018. július 15-én. Franciaország 4-2-re győzött. (MTI/EPA/Peter Powell)
Nyitókép: Peter Powell (MTI/EPA)

Sz. Bíró Zoltán: Oroszország szimpátiát akar kelteni

A labdarúgó-világbajnokság sikere és az 1980-as nyári olimpia távolsága feljogosíthatja Oroszországot, hogy megpályázza a 2036-os ötkarikás játékokat - mondta az Oroszország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Sz. Bíró Zoltán szerint van annak jelentősége, hogy egy-egy meccsre Vlagyimir Putyin elnök vagy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök látogatott el. Az elnök a nyitómérkőzésen és a záró rendezvényen volt jelen,

„nyilván megadva azt, ami ennek a két nagyon fontos, kiemelt eseménynek jár”

– tette hozzá.

A sporteseményt követően, hétfőn az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Sztanyiszlav Pozdnyakov bejelentette, hogy Oroszország érdeklődik a 2036-os olimpia megrendezése iránt. „Azt szeretnék elérni, hogy szimpátiát, figyelmet, érdeklődést keltsenek maguk iránt” – vélekedett Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy 2036 még messze van, és

kérdés, Oroszországnak milyen politikai beágyazottsága és kapcsolatrendszere lesz akkor.

Sz. Bíró Zoltán azt is kiemelte, hogy attól kezdve, hogy a Szovjetunió elkezdett részt venni az olimpiai játékokon, az oroszok sportsikerek sorát könyvelhették el, noha ezeket beárnyékolják az utóbbi évek doppingbotrányai. Sportnagyhatalmi státuszának köszönhetően és abból következően, hogy 1980-ban volt Oroszországban olimpia, jogos az igény, hogy 2036-ban ismét ott rendezzék meg a világeseményt, ezt a labdarúgó-világbajnokság sikere is erősíti.

Kibertámadások a vb-n

Sz. Bíró Zoltán szerint politikai bejelentés volt Putyin részéről, hogy az orosz informatikai rendszer kibertámadások millióit akadályozta meg a labdarúgó-világbajnokság alatt. A szakértő hozzátette:

kevés kapaszkodó van, amely pontosítja, hogy milyen jellegűek voltak ezek, mi volt a céljuk, valódi fenyegetést jelentettek-e, sőt ténylegesen megtörténtek-e.

„Nyilván arról is szó lehet, hogy most már hosszú idő óta napirenden van a nyugati sajtóban az orosz kibertámadások ügye, az a fajta beavatkozás, amelyik kísérte a 2016-os amerikai elnökválasztást, és egyébként európai választásokba is hasonló beavatkozási kísérletek történtek” – jegyezte meg Sz. Bíró Zoltán. Szerinte a bejelentés célja ennek a nemzetközi vélekedésnek az ellensúlyozása is lehet. „Nem csak mi mozgunk ott, hanem ti is mozogtok itt” – érzékeltette a lehetséges motivációt a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×