A dokumentum szerint a NATO, az EU, az IMF, a Világbank és számos állam által nyújtott soha nem látott politikai és pénzügyi támogatás ellenére az ukrán kormányból hiányzik politikai akarata és kapacitása a nemzetközi adományozók által megkövetelt alapvető, az ország gazdasági, politikai és társadalmi rendszerének átalakítását célzó reformprogramok végrehajtásához.

A kormány úgy látja, a fejlődés hiánya kulcsfontosságú reformterületeken és az állam kisebbségi jogokkal kapcsolatos folyamatos támadása az instabilitás veszélyes szintjéhez vezetett.

A hiteles korszerűsítési terv bevezetésének elmulasztása, összhangban a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és kritériumokkal, amelyeket Ukrajna már korábban elfogadott, azt jelenti, hogy a már így is "törékeny ország egyre sebezhetőbbé válik a hazai és a külső nyomás miatt".

Ezért - mint kiemelték - "Ukrajna biztonsági kihívást jelentett szomszédai számára, beleértve Magyarországot is".

Ukrajna ismét nem teljesíti számos nemzetközi kötelezettségét és vállalását. Folyamatosan a kisebbségi jogok korlátozását célzó jogszabályokat vezet be. "Kijev elindult egy a kisebbségek már meglévő jogainak megsértése felé vezető úton" - fogalmazott a magyar kormány. Példaként kiemelték az ukrán oktatási törvényt, amely - mint kifejtették - sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az Európa Tanács Keretegyezményét a nemzeti kisebbségek védelméről, az EU-Ukrajna társulási megállapodást és a NATO 2017-es éves Nemzeti Programját.

Kitértek arra is: a magyar kormány következetesen jelezte aggodalmait az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyére vonatkozóan, amely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot az oktatás és tanulás terén. Ukrajna viszont mostanáig sem folytatta le a szükséges konzultációkat a nemzetiségi kisebbségek képviselőivel, emellett az ukrán kormány nem volt nyitott Magyarország megoldási javaslatára. "Az ígéretek ellenére, az Ukrán kormány azonnali hatállyal megkezdte a diszkriminatív szabályozás végrehajtását" - szögezték le.

Az ukrán állam annyira meggyengült, hogy olyan alapvető kötelességeit sem képes ellátni, mint a jogállamiság védelme és a gazdasági, szociális és politikai vezetés - vélekedtek.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a NATO jelenlegi Ukrajna-politikája sem hozta meg az elvárt eredményeket. Ennek kapcsán felidézték Kijev azon döntését, hogy katonai csapatokat vezényelt a NATO határhoz, azután, hogy évekkel ezelőtt kivonult a területről. Mindez azt jelzi: "Ukrajna nem képes teljesíteni kötelezettségeit a különböző nemzetközi szervezetekben" - fogalmaztak.

A magyar kormány szerint a NATO integrációs folyamatának fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy Ukrajna teljesítse az éves nemzeti programban vállalt kötelezettségeit, köztük a kisebbségi jogok védelmét. Az ukrán törvényhozó által elfogadott vagy elfogadandó törvények ellentétesek az Ukrajnának a NATO felé tett kötelezettségvállalásaival - fejtették ki, megjegyezve: ezek a törvények közvetlenül sértik a NATO tagországaihoz tartozó polgárok és kisebbségi csoportok jogait és érdekeit.

Ezért a NATO integrációs folyamatának fenntartása érdekében a magyar kormány azt javasolja: az ukrán kormány biztosítsa, hogy a NATO tagországaihoz tartozó kisebbségi csoportok mentesüljenek a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozására vonatkozó törvények végrehajtása alól. Bár - mint megjegyezték - ez a megoldás nem felel meg a megkülönböztetésmentesség követelményének, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy Ukrajna a NATO integráció útján maradjon. Másfelől Ukrajna integrációs folyamatának hitelessége rendkívül megkérdőjelezhetővé válik - tették hozzá.

"A közvetlen keleti szomszédságunk stabilitásának megőrzése érdekében a NATO-nak ezekhez az új körülményekhez kell igazítania Ukrajna politikáját" - zárta memorandumát a magyar kormány.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével múlt pénteken tartotta meg alakuló ülését Magyarország új kormánya. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke már akkor tájékoztatott: az első ülésén a kabinet megalkotta a kormány tagjai feladat- és hatásköréről szóló rendeletet, emellett elfogadta a kárpátaljai magyarság védelme érdekében készült memorandumot, amelyet minden NATO-tagország miniszterelnöke és a szervezet főtitkára számára is eljuttatnak.