A Brüsszelben péntek reggel született megállapodást végső soron az észak-ír aggodalmak hátráltatták. Immár tisztázott, hogy az Ír-szigeten, az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság között a Brexit után is épp olyan sima lesz a határátkelés, mint amilyen most.

Tulajdonképpen szemantikai vita folyt erről: az volt a kérdés, hogy minek nevezzék a határviszonyt és az elnevezés mit jelent.

A kereskedelem kérdése azonban még tisztázandó,

miként az Unióval kialakuló új kereskedelmi kapcsolat általában. A tizenöt oldalas helyzetjelentés ténye és hangja óriási előrelépés, nagy eredmény, de még sok részletet kell megtárgyalni.

Laura Kuenssberg, a BBC belpolitikai szakértője üdvözli, hogy a szöveg kielégíti Theresa May miniszterelnök jelenlegi igényeit, de rámutat, hogy a hangsúly a „jelenlegi” jelzőn van.

Ezzel a kormányfő pozíciója jelentősen megszilárdult.

Ha nem jött volna létre a megállapodás, akkor Theresa May nagyon nagy bajban lenne. A Brexit-pártiak és az Uniós tagság fenntartása mellett kardoskodók ellentéte – akár a saját tory-pártján belül is – bajba sodorhatta volna.

Annak, hogy Nagy-Britannia népe – bár igen kis többséggel, de – a Brexit mellett szavazott, nyomós indoka volt, hogy a britek nehezen viselték el az Európai Bíróság beavatkozását a nagy hagyományú brit bíráskodás által hozott jogi döntésekbe. A megoldási javaslat szerint London a Brexit után hajlandó lenne figyelembe venni az Európai Bíróság egyes Angliára vonatkozó határozatait. Fontos fejlemény, hogy

tisztázódtak a Nagy-Britanniában élő 3 millió uniós állampolgár, és ugyanígy az Uniós országokban élő egymillió brit polgárjogai.

Magyar szempontból is megnyugtató, hogy a tartózkodási engedélyek körül nem lesz probléma, mitöbb: a szociális juttatások is fennmaradnak. Itt van még a nagy kérdés: mekkora összeget kér Brüsszel Londontól a kilépés fejében? Negyven milliárd eurót? Hatvan milliárdot? Erre nem felel a pénteki nyilatkozat szövege. Politikai egyezségről szól, nem a gyakorlati részletekről. A londoni Financial Times szerint

történelmi jelentőségű a megállapodás,

de úgy tűnik, sokmindenben azért még egyáltalán nem állapodtak meg a felek.