eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Egy egész városrészt döntött romba a hadihajó-robbanás

Egy egész városrészt döntött romba a hadihajó-robbanás

A katasztrófát az egyik legnagyobb, ember által előidézett, nem nukleáris robbanásként tartják számon. A lökéshullám hatását több mint 200 kilométerre is érezték. Száz éve, 1917. december 6-án a kanadai Halifax partjainál felrobbant egy hadianyagot szállító francia hadihajó, aminek következtében megsemmisült a város egy része, és több mint kétezer ember meghalt.

Kanada keleti partvidékén, az Új-Skócia félszigeten fekvő Halifax, az első világháború idején, 1917 decemberében nyüzsgő és forgalmas kikötőváros volt. Kikötőjéből naponta futottak ki hadianyagokkal megrakott hajók Európába, vagy érkeztek az európai hadszíntérről sebesülteket szállító kórházhajók, de ott állomásozott Kanada hadiflottája is. A stratégiailag fontos kikötőt a német tengeralattjárók támadása miatt nehéz hálókkal védték, amelyeket nappalra széthúztak, éjszakára viszont összezártak. Így a hajók közlekedése meglehetősen korlátozott volt.

1917. december 5-én az SS Mont Blanc francia teherhajó New Yorkból érkezett a kikötő bejáratához, hogy csatlakozzon az Európa felé tartó konvojhoz, de egy vihar miatt késve érkezett és éjszakára a védőhálón kívül rekedt. A 3121 tonnás vízkiszorítású, 98 méter hosszú hajó a francia Compagnie Générale Transatlantique nevű cég tulajdonában volt, rakománya csaknem 3000 tonna TNT-ből, lőgyapotból, pikrinsavból és magas oktánszámú, rendkívül illékony benzolból állt.

December 6-án, reggel indult az éjszakára a lezárt kikötőben rekedt norvég SS Imo norvég teherhajó, amely 5043 tonnás vízkiszorításával, 131 méteres hosszával és háromfokozatú gőzgépével 12 csomós (körülbelül 22 kilométer/óra) sebességre volt képes. A kikötőből a késésben lévő norvég teherhajó kifelé haladt túllépve a megengedett legnagyobb sebességet, maximum öt csomót, miközben a francia Mont Blanc teherhajó már befelé tartott.

Egy egész városrészt döntött romba a hadihajó-robbanás

A francia révkalauz észrevette, hogy az Imo egyenesen feléjük tart, gőzkürttel jelzett, majd a hajó kapitánya fordulásra adott parancsot. A ritkás ködben a szürkére festett francia hajót csak a kürtjelzés után vették észre, és az Imo kapitánya hátramenetet vezényelt, de elkésett vele. A norvég hajó nekiütközött a Mont Blanc törzse elülső részének, aminek következtében a fedélzeten tárolt, benzollal teli acélhordók felborultak, tartalmuk pedig kiömlött.

Amikor az Imo hátrálni kezdett, szikra keletkezett, amely meggyújtotta a szétömlött benzolt. A Mont Blanc orrfedélzete pillanatok alatt lángba borult, a legénység elmenekült a hajóról, amely magára hagyva, a part felé sodródott, majd megállt az egyik mólónál.

A város lakói, nem számolva a veszéllyel a partról nézték az égő hajó fedélzetéről lerepülő, szétrobbanó hordók bizarr tűzijátékát. Amikor a lángok elérték a rakodótérben lévő pikrinsavat, a Mont Blanc felrobbant. A detonáció robbanóereje körülbelül egy 3 kilotonnás, kisebb atombombáénak felelt meg. Richmond, Halifax sűrűn lakott északi része másodpercek alatt megsemmisült - két négyzetkilométernyi terület a földdel vált egyenlővé -, és a kikötő túlpartján fekvő Dartmouth-ban is jelentős károk keletkeztek.

A lökéshullám hatását a több mint 200 kilométerre Cape Bretonnál és a 180 kilométerre fekvő Prince Edward-szigetnél is érezték.

Amit pedig a part menti területen épségben hagyott a tűzvihar, azt elsöpörte a keletkezett magas szökőár.

Egy egész városrészt döntött romba a hadihajó-robbanás

Egy egész városrészt döntött romba a hadihajó-robbanás

A balesetben több mint kétezer ember lelte halálát, több mint kilencezren sérültek meg és legalább 25 ezren vesztették el otthonukat. Néhány órán belül Kanada, valamint az Egyesült Államok teljes keleti partvidéke megmozdult, és vonatszerelvényeken mentőcsapatok, valamint segélyszállítmányok érkeztek.

Egy egész városrészt döntött romba a hadihajó-robbanás

Boston volt az első város, amely a szerencsétlenül járt település segítségére sietett, és a viharos időjárással dacolva orvosokat, nővéreket és kötszert juttatott Halifaxba. A kanadai város hálából azóta minden évben egy karácsonyfát küld az amerikai településnek.

A katasztrófát az egyik legnagyobb, ember által előidézett, nem nukleáris robbanásként tartják számon.

Egy egész városrészt döntött romba a hadihajó-robbanás

1918. február 4-én nyilvánosságra hozták a robbanás körülményeit vizsgáló jelentést, amely mindenért a kikötőparancsnokot, a Mont Blanc kapitányát és a hajón tartózkodó révkalauzt tette felelőssé, egyben gondatlanságból elkövetett emberöléssel és súlyos kötelességmulasztással is megvádolta őket. Később mindhármuknál ejtették a vádakat bizonyítottság hiányában. A Mont Blanc és az Imo tulajdonosai kártérítési pert indítottak, amely végül 1920-ban a londoni Brit Nemzetközösség Fellebbviteli Törvényszék mindkét felet egyformán felelősnek találó ítéletével zárult.

Halifax városképe az újjáépítés nyomán teljesen megváltozott, az elpusztult városrészt sok fával és zöldterülettel díszített kertvárossá alakították. A város lakói emlékművet állítottak az áldozatok emlékére.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×