A tárca értesítette döntéséről a határrendészetet is.

Miután a hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön kihirdette a felmentő ítéletét Seselj ellen, az ultranacionalista politikus bejelentette, hogy Horvátországba utazik. A törvényszék ügyészei háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolták, köztük azzal, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett háborús bűncselekményekért.

Seselj egy közösségi oldalon azt üzente Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőnek: "Drága Kolindám, készülj, nemsokára hivatalos látogatásra érkezem hozzád". A magát csetnik vajdának nevező politikus korábban sokszor sértő, szexista megjegyzéseket tett a horvát államfőre, és miután hágai börtönéből visszatért Szerbiába, többször küldött provokatív üzenetet Horvátországnak, sértegetett politikusokat, és égetett nyilvánosan horvát zászlót Szerbiában.

Sajtóértesülések szerint Seselj kitiltását Horvátországból maga az államfő kérte, aki jelenleg hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodik. Az intézkedésről Tihomir Oreskovic kormányfővel is egyeztetett telefonon.

Vojislav Seselj - A hágai Nemzetközi Törvényszék leghosszabb ideig fogva tartott felmentettje

A vádpontok mindegyike alól felmentette és szabad embernek nyilvánította csütörtökön a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) a korábban háborús bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista Vojislav Seseljt, aki ezzel a törvényszék leghosszabb ideig ártatlanul fogva tartott vádlottjává vált.

A 61 éves politikus egész életében arra törekedett, hogy magára vonja a figyelmet, és a felmentő ítélettel ez ismét sikerült neki, hiszen immár azon kevés szerb közé tartozik, akit felmentett az NT. Ezzel pedig - szerbiai politikai elemzők szerint - számos újabb szimpatizánsra tehet szert, és a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy az április 24-i előre hozott parlamenti választáson párt várhatóan ismét bejut a törvényhozásba.

Vojislav Seselj szegény boszniai szerb családból származik. Fiatal korában ambíciójával és éles eszével tűnt ki társai közül. A jogi egyetemet két év és nyolc hónap alatt fejezte be Szarajevóban, nem sokkal később, 25 évesen pedig már Jugoszlávia legfiatalabb akadémiai doktora volt.

1984-ben az akkori kommunista hatóságok "ellenforradalmi tevékenysége" miatt bebörtönözték, ám a kiszabott nyolc év helyett végül csak 22 hónapot kellett letöltenie; szabadulása után átköltözött Belgrádba. Politikai tevékenysége miatt később rövid időszakokra többször is bebörtönözték (többek között 1994-1995-ben Szerbiában, amikor szembefordult Slobodan Milosevic akkori szerb elnökkel, jóllehet a délszláv háborúk kezdetén még baráti volt a viszonyuk).

Nacionalista beszédeivel Seselj hamar közismertté vált, népszerűsége és támogatottsága pedig 1991-ben nőtt meg igazán, amikor megalakította az azóta is általa vezetett Szerb Radikális Pártot (SRS). Négy alkalommal indult elnökválasztáson, ám próbálkozásait nem övezte siker, 1998 és 2000 között viszont szerb miniszterelnök-helyettes volt.

Karrierjét az is elősegítette, hogy 1991-ben kitört a délszláv háború, és ő aktívan részt vett a harcokban. A hágai Nemzetközi Törvényszék egyebek mellett éppen az abban az időben, 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolta meg.

2003-ban Seselj önként adta fel magát, búcsúbeszédében azt hangoztatta, hogy 5-10 év múlva visszatér. Majdnem tizenkét évvel később, amikor betegsége miatt ideiglenesen hazaengedték, úgy fogalmazott: harca a vártnál kicsivel tovább tartott. Ezt a felmentő ítélet után azzal egészítette ki egy Twitter-bejegyzésben: "úgy hallottam, vége a harcnak". Ő volt az egyetlen hágai vádlott, akinek nem kellett személyesen is részt vennie az ítélethirdetésen.

Annak ellenére, hogy az ultranacionalista politikus már 2003 elején feladta magát, pere csak 2007-ben kezdődött el, és az eljárást számos hiba és "botrány" övezte. Részrehajlás gyanúja miatt például 2013-ban felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt akkor elmaradt az ítélethirdetés. Ezen kívül viszont Seselj többször is megsértette a bíróságot, valamint betegsége miatt is el kellett napolni egy-egy tárgyalást.

Seselj mindvégig maga látta el védelmét, minden vádpontban ártatlannak vallotta magát. Az ítélethirdetés után tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a hágai Nemzetközi Törvényszék jogilag az egyetlen lehetséges döntést hozta meg, és ő az eljárás kezdete óta tudta, hogy egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani, ezért - miután minden hamis tanúvallomást megcáfolt, minden hamisított dokumentumra rámutatott, és győzött - már nem is érdekelte maga az ítélet.

A sok hiba, a részrehajlásra vagy a tanúk megfélemlítésére vonatkozó gyanú és a túl sokáig húzódó eljárás miatt okozott teljes bizonytalanságot Vojislav Seselj ügye. A felmentő ítélet ennek ellenére szinte mindenkit meglepett, főleg a bosnyákokat, a horvátokat és a vajdasági magyarokat, akik átélték a délszláv háborúk borzalmait, amelyekért továbbra is többek között Seseljt hibáztatják. Sok szerb szerint igazságos ítélet született, így még az sem furcsa, hogy egyes szerb hírportálok azzal a szalagcímmel közölték a felmentésről szóló hírt: Seselj legyőzte Hágát.