A francia kormány újabb szigorítását kiváltó bűncselekmény még pénteken történt egy a dél-nyugat franciaországi Toulouse város melletti kistelepülés François Mitterand egykori szocialista államfő nevét viselő állami iskolájában.

Egy 13 éves diák azt követelte matamatika tanárától, hogy vonja vissza a büntetést, melyet előző nap azért szabott ki rá, mert nem készítette el házi feladatát. Miután a 32 éves pedagógusnő a kérést megtagadta, a diák azt mondta neki: "akkor megöllek", és egy konyhakéssel mellbeszúrta.

A tanárnő, akinek belső vérzését műtéttel kellett elállítani, azóta túl van az életveszélyen, de az iskolai erőszak témája ismét az országos figyelem középpontjába került.

A támadót egy kiskorúak számára fenntartott börtönbe vitték, Xavier Darcos oktatási miniszter pedig bejelentette: a szúró és vágó fegyverek kiszűrésésére fémdetektorokat állítanak fel a "legérzékenyebbnek" számító iskolák bejáratánál.

Az oktatási tárcához havonta húsz olyan bejelentés érkezik az iskolaigazgatóktól, melyben fegyvert, elsősorban kést viselő diákok elleni eljárásról számolnak be, ám a szakemberek szerint ezek a számok csupán a jéghegy csúcsát képezik, és azokból távolról sem lehet az iskolákban uralkodó állapotokra következtetni.

A képet szerintük az is torzítja, hogy a tanárok elleni támadások azonnal nagy sajtónyilvánosságot kapnak, ám a legtöbb súlyos agresszióra a diákok között kerül sor, azok nagy részéről azonban az áldozatok egyszerűen nem mernek beszélni.

Az oktatási miniszter által beígért fémdetektorok hatékonyságát pedig azért kérdőjelezik meg, mivel a tapasztalatok szerint a diákok a legkülönbözőbb, sokszor az iskolai munkához használt tárgyakból - körzőből, ollóból vagy papírvágó késből - alakítanak ki maguknak támadásra alkalmas eszközöket.

"A kérdést nem lehet csupán a büntetőjoggal megoldani" - mondta az InfoRádiónak a középiskolai tanárok országos szakszervezetének szóvivője. Délmas Guillome úgy véli: illúzió az a kormányzati elképzelés, mely szerint az iskola hermetikusan elzárható a társadalomtól.

Szerinte a kinti feszültségek a gyermekeken keresztül óhatatlanul begyűrűznek az oktatási intézményekbe: a diákok magukkal hozzák a szülők szegénysége, munkanélkülisége miatti frusztrációikat, identitás és egyéb problémáikat, amelyek agresszió formájában fejeződnek ki.

Délmas Guillome szerint "az agresszív diák valójában szenved, ezért nem szigorúbb büntetésre, hanem nagyobb odafigyelésre van szüksége, ám erre az amúgy is túlterhelt pedagógusoknak egyszerűen nincs kapacitásuk.

Ezért követelik évek óta a kormánytól, hogy tegye lehetővé a tanárok munkáját segítő és kiegészítő képzett személyzet, például pszichológusok, szociális asszisztensek alkalmazását. Ám a szóvivő szerint az oktatási tárca minderre azt mondja:nincs pénz, és inkább rendőrségi módszereket alkalmaz.