Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Az amerikaiak nem fogadják el az arany ejtőernyőket

Az amerikai kongresszusi képviselők és a Bush-kormányzat tagjai alkudozásba kezdtek az amerikai bankoknak szánt, de a világ pénzpiacaira is kiható többszáz milliárd dolláros állami mentőcsomagról. A demokraták és egyes republikánusok ellenállása megijesztette a piacokat, hogy mégsem lép életbe a stabilizációs terv. Az elképzelés bírálói szerint az eredeti ötlet jutalmazná a nagy pénzekkel játszó bankvezéreket, miközben semmit sem nyújtana az általuk bajba juttatott lakástulajdonosoknak.

A tőzsdeindexek először példátlan emelkedéssel reagáltak a hírre, hogy az amerikai kormány az adófizetők 700 milliárd dollárját pumpálja a pénzügyi rendszerbe és felvásárolja a bankok rossz hiteleit. A FED elnöke és a pénzügyminiszter sietve a washingtoni Capitoliumra látogatott, hogy a Kongresszussal gyorsan megszavaztassák a tervet.

Csakhogy amint a honatyák és honanyák elmerültek a világ pénzpiacaira is kiható terv részleteiben, jött a felháborodás. "Elfogadhatatlan" - mondták a bírálók, "hogy a baj okozói menekülési útvonalat, úgymond arany ejtőernyőket kapnak", miközben az adófizetőket és ingatlantulajdonosokat nem segíti ki senki. A rosszmájúbb bírálók megjegyezték azt is: Henry Paulson pénzügyminiszter maga is egykori Wall Street-I bankár és szinte reflexből azok gondjaival van elfoglalva, akik közé egykor tartozott. Paulson és Ben Bernanke FED elnök is a keddi kongresszusi meghallgatás kemény kérdéseire készült a nap folyamán.

Közben a Bush-kormányzat az ellenállást felismerve máris alkudozni kezdtett a tervről. A demokraták például azt akarják: a kormány vásárolhassa ki a bajba került cégek tőkéjének egy részét és ha azok talpraállnak, akkor a profit az államkasszába vándoroljon. Egy másik követelésük pedig az: adjanak lehetőséget, hogy a bíróságok átfogalmazzák a bajba került lakástulajdonosok jelzálog-szerződéseit, hogy azok így elkerülhessék otthonuk elvesztését. Mindez példátlan egy olyan országban, amely eddig igyekezett a minimálisra szorítani az állami beavatkozás, vagy az állami tulajdonlás lehetőségét.

Az elképzelést azonban jobbról is élesen támadják, a szenátusi bankügyi bizottság legmagasabb rangú republikánus tagja, Richard Shelby például azt mondta: "őrült lépés lenne az adófizetők pénzét pazarolni egy olyan kísérletre, amely oda vezetne, hogy a kormány visszatérne ahhoz a helytelen politikához, hogy időről-időre kiment cégeket."

A Bush-kormányzat most azzal pontosította az elképzelést, hogy a kormányna jogot kell adni gyakorlatilag bármely rossz kölcsön - legyen az hitelkártya adósság, vagy autóhitel - felvásárlására, ráadásul, bármely amerikai, vagy külföldi pénzügyi intézménytől, azzal a céllal, hogy stabilizálják a piacokat.

Washingtonban azzal érvelnek, hogy a rossz kölcsönök átvétele nyomán visszatérne a cégek egymás iránti bizalma és így könnyebb lenne rövidlejáratú kölcsönökhöz jutni, amelyeket sok cég napi költségei kifizetésére használ. Az ilyen hitelek nélkül azonban vállalatok sora mondana csődöt és nemcsak az Egyesült Államokban.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×