Az összesen harmincnégy konkrét javaslatot tartalmazó tanulmányt maga a köztársasági elnök rendelte meg, célja pedig az, hogy "megoldást találjon az évek óta gyengélkedő francia sajtó számára". Az, hogy pontosan melyek lesznek azok a javaslatok, amelyekre Nicolas Sarkozy rábólint, csak október elején fog kiderülni, amikor az Élysée palotában a média képviselőivel megvitatja a sajtó "általános helyzetét".

Az irányvonal azonban máris kikövetkeztethető a jelentésből, és nagyjából megegyezik azzal, amit Nicolas Sarkozy megválasztása óta előszeretettel hangoztat. Szerinte ugyanis lehetővé kell tenni az olyan méretű sajtóbirodalmak kialakulását Franciaországban, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi versenyben.

A jelenlegi francia szabályozás ugyanis a "háromból kettő" elvére épül, ami azt jelenti, hogy egy tulajdonos nem rendelkezhet egyszerre országos televízióval, rádióval és napilappal; a három közül valamelyikről le kell mondania. Előírás továbbá az is, hogy nem lehet 49 százalékot meghaladó tulajdonrésze valakinek egy olyan tévében, melynek országos nézettsége meghaladja a 8 százalékot.

A jelentést készítő Danièle Giazzi, a kormányzó jobboldali UMP párt képviselője úgy véli, a megkötések csupán arra jók, hogy visszafogják az éves szinten 30 milliárd eurós forgalmat bonyolító és mintegy 460 ezer embert közvetlenül vagy közvetett módon foglalkoztató médiaipar fejlődését.

A képviselő asszony egyebek mellett azt javasolja az őt megbízó Nicolas Sarkozynek, hogy oldjon fel minden olyan szabályt, amely a tulajdonosi koncentrációt akadályozza, sőt úgy véli: érdemes részvénytársasággá alakítani a világ harmadik legnagyobb hírügynökségének számító AFP-t, és megnyitni azt a befektetők számára.

Hozzáteszi azonban, hogy mindezzel egy időben az alkotmányban kell garantálni a sajtó függetlenségét és sokszínűségét, javasolva egyben, hogy a miniszterelnöki hivatalban állítsanak fel egy olyan irodát, amely a média pluralizmusát figyelné.

Az elképzeléseket nem fogadta túl nagy lelkesedés a szakmában, a francia újságírók ugyanis megválasztása óta aggodalommal figyelik Nicolas Sarkozy élénk érdeklődését a média iránt, és attól tartanak: valójában médiamágnás barátainak akar kedvezni a deregulációval.