Nem ez az első eset, hogy Bagdadban tevékenykedő német hírszerzők és az amerikai felderítés állítólagos együttműködése feszültséget okoz Berlin és Washington kapcsolatában - jelenti az InfoRádió németországi tudósítója.
Noha az ügy hátterét a mai napig sem tárták fel maradéktalanul, az alighanem legtekintélyesebb amerikai napilap, a New York Times jelentése, amely szerint az iraki háború kirobbanása előtt éppen német hírszerzőktől értesült az Egyesült Államok katonai vezetése Szaddam Husszein titkos védelmi előkészületeiről, egyenesen megütközést keltett Berlinben.
Kitől származtak az információk?
Miután a német kormány szóvivője cáfolta a hírt, a New York Times és európai partnerkiadása, az International Harald Tribune már részleteket is közölt az információkból, de egyetlen alkalommal sem említette, hogy ezek a német hírszerző-szolgálattól, közismert nevén, a BND-től származtak.
A téma független szakértőjének számító Udo Ulfkotte tévényilatkozatában viszont rámutatott arra, hogy az iraki háború előtt és alatt az amerikai titkosszolgálat feltehetően birtokába jutott a német felderítők értesüléseinek és ezeket kérdezés nélkül felhasználta Szaddam Husszein rendszerének megbuktatása során. Ezáltal az Irakba behatoló amerikai erők pontosan tudták, hogy Szaddam Husszein hol akarta bevetni elitalakulatait.
Jövő héten bizonyítanak?
Berlinben a koalició kereszténypárti belpolitikai szakértője, Wolfgang Bosbach a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság hétfőre összehívott ülésével kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezen az ülésen várhatóan egyértelműen bizonyítani fogják, hogy a New York Times
téves állítást közölt az amerikai és a német hírszerzés Irakkal kapcsolatos együttműködéséről.
A kecskeméti gyorshajtó kapott egy 468 ezres csekket, aztán még valamit