INFORÁDIÓ
2023. február 7. kedd
Rómeó, Tódor

szabó bálint

eeszt

egészségügy

Female doctor talking with colleagues through a video call using lap top. Doctor talking with patient through video call using laptop. Young female doctor working on laptop at office.

Szabó Bálint: új funkciókat kap, mobilon és külföldön is elérhető lesz az EESZT

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az EESZT, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér szolgálatásairól, az oda feltöltött anyagok biztonságáról, és a rendszer jövőjéről is beszélt Szabó Bálint, az Egészség Informatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ ügyvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

A központ üzemelteti az EESZT-t, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret, amely ötéves, de igazából tavaly áprilisban tudtunk vele megismerkedni, amikor Pfizer-oltást lehetett kapni és sorok álltak a kórházak előtt. Ebből a sűrű időszakból, mint üzemeltető, milyen következtetéseket vontak le?

Azért nagyon bízom abban, hogy az EESZT-nek, az egészségügyi felhőnek a szolgáltatásait már korábban is használták. A legnépszerűbb szolgáltatásunk rögtön az elejétől az e-recept volt, mert a betegeknek az adminisztrációja sokkal kisebb ezzel, és sokkal könnyebben hozzájutnak a gyógyszereikhez. Azért ezzel ismerkedtek meg először nagyon széles körben a pandémia idején, mert az orvos-beteg-találkozók számát minimalizálni kellett. 2017-ben indult az EESZT útjára, és már akkor is volt az e-recept szolgáltatás, de az orvosok ezt 70 százalékos hatékonysággal vették igénybe. Azt mondták, hogy a papírreceptnek menni kell a továbbiakban is, és akármit csináltunk mi mint üzemeltetők, ez az e-recept szolgáltatás nem ment feljebb, mígnem jött a pandémia, és felment 95 százalék fölé, s azóta se ment le. Az orvosok és a betegek is hozzászoktak ehhez az e-recepthez, és a térnek az ismertsége ezáltal vált még intenzívebbé. A másik ilyen intenzív szolgáltatásunk valóban az oltási időpontfoglaló rendszer volt, ami segítséget nyújtott az embereknek abban, hogy nagyon könnyen férjenek hozzá az oltáshoz. Nyilván ennek is volt egy felfutása, mert az az ominózus Pfizer-nap ennek az előfutára volt. Ott egyszerre mindenki Pfizer-vakcinára vágyott és sokkal többen, mint amennyi volt akkor éppen, de az időpontfoglaló rendszer azóta is nagyon stabil és nagyon jól működő rendszer.

Hogyan kell megtervezni egy ilyen rendszert? Ilyen extrém terhelésre kell tervezni egy számítógépes rendszert?

Mi nem az extrém helyzetekre tervezzük a rendszert, de egyébként az extrém helyzetekre is fel kell készíteni. Nyilvánvalóan, mint minden foglalási rendszer, valamilyen szintű terhelésre van méretezve, normál terhelésre. Ha a normál terhelés fölött szeretnének bejelentkezni az emberek, akkor egy darabig bírja a rendszer, aztán elkezd lelassulni, hiszen nem lehet hozzáférni azon a csövön, ami mögé be van kötve. Ez történt itt is. Egy darabig ez működött, és utána már nem működött értelemszerűen, de azóta jól helytáll.

Milyen modulokból áll az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér? Nevezhetjük a továbbiakban felhőnek?

Igen. Mindenki így ismeri, hogy az egészségügyi felhő. A recept mellett van elektronikus beutaló rendszer, van benne egy digitális önrendelkezési rendszer. Ez azért fontos, mert ebben a felhőben minden egészségügyi adatunk benne van, és biztosítanunk kellett azt a lehetőséget az emberek számára, hogy az adataikhoz való hozzáférés fölött kontrolljuk legyen. Az ember meg tudja mondani azt, hogy mely intézmény orvosai vagy egy intézményen belül melyik osztály orvosai férhetnek hozzá, mi az, amihez nem férhetnek hozzá, ezt be lehet állítani.

Bocsánat, de mi ehhez értünk, hogy a mi egészségügyi adatainkat, ha bekerülünk valahová, ahol, mondjuk, nem vagyunk olyan állapotban, hogy erről tudjunk rendelkezni, melyik osztály milyen orvosa láthatja?

Ez így van, ezért van egy alapbeállítása a rendszernek, ami természetesen a törvényi szabályozásoknak megfelelő. Ez kimondja azt, hogy bizonyos speciális információkhoz, addiktológiai információkhoz, nemi betegségekkel kapcsolatos információkhoz, pszichiátriai információkhoz, csak az adott szakmának az orvosai férhetnek hozzá, hogy a kezelés teljes értékű lehessen. Minden más adathoz, ami a térben van, minden típusú orvos hozzáfér. Ez az alapbeállítás. Ezért önnek nem kell azzal foglalkoznia, hogy, mondjuk, ha elmegy egy járóbeteg-rendelésre a térdével, akkor azokat az információkat, amelyek ott keletkeztek, a háziorvosa láthatja, mert ezek nem olyan érzékeny információk.

Célszerű is, hogy mindent lásson a háziorvosom, akivel én a lehető legszorosabb kapcsolatban vagyok, nem?

Az a tapasztalatunk, hogy az emberek nagyon ritkán tiltanak, ritkán élnek azzal a lehetőséggel, hogy az adataikhoz nem férhet hozzá senki, hiszen pont az az érdeke mindenkinek, hogy róla a legteljesebb képet kaphassa az orvosa. Ez ugyanolyan, mint amikor az autómat szervizbe viszem és nagyon ritkán viszem olyan szervizbe, ahol nem elektronikus szervizkönyv van, mert én azt akarom, hogy az autómhoz a lehető legjobban hozzáértő emberek és a lehető legtájékozottabb szakértők férjenek hozzá, mindent tudjanak az autóról. Az embereknél ugyanígy van. Amikor az egész tér indult, még 2017-ben, különböző jogvédő szervezetek pontosan azzal érveltek ellene, hogy most egy újabb állami adatgyűjtés történik. Azóta ezek a hangok teljesen lecsillapodtak, mert annyira hasznos ez a szolgáltatás, hogy senkiben meg nem fordul az, hogy ezzel vissza akarna élni bárki is.

Ott ülök a háziorvosomnál, bent van a háziorvosom és az asszisztense. Amikor én a taj-kártyámmal bemegyek, akkor mi történik az ő gépén? Azonnal elindul egy ellátás a megfelelő ablakkal?

Amint a beteg bemegy a háziorvoshoz vagy egy szakorvoshoz, és a gépben, az ő saját szoftverében érkezteti a beteget, és abban a pillanatban már ezek az információk online mennek a térbe, a felhőbe.

A tér valós időben látja, hogy mi történik a háziorvosi rendelőben?

Ezt önök is ki tudták próbálni akkor, amikor elmentek oltásra, amikor kijöttek az oltóhelyről, megnézték a mobiltelefonjukon, már ott is volt az oltási igazolvány. Ez teljesen online rendszer.

Mit rögzít a háziorvos? Én bemegyek, mondjuk, influenza elleni oltást kérve. A háziorvos a kódot írja be vagy az influenza szót írja be? Vagy mind a kettőt beírja, hogy én is értsem, mert én a kódhoz nem értek?

A betegek nyilván a kódokhoz nem értenek. Ezek az információk alapvetően orvosoknak szólnak és az, hogy milyen információkat kell rögzíteni a felhőben, ez az ellátás típusától függ. A háziorvosnak rögzíteni kell az ellátás tényét, meg hogy mivel kezeli a beteget. Nyilván a receptjeit rögzíteni kell, ha beutalót ír vagy valamilyen vizsgálatkérőt rögzít, akkor azt is. A szakorvosi rendelésen ambuláns lapot kell felvenni, szakorvosi ajánlást, satöbbi. A kórházakban ugyanígy ambuláns lap, zárójelentés, satöbbi. Erre van törvényi szabályozás, hogy milyen típusú ellátásnál, mit kell rögzíteni. Ezeknek az információknak egy része a többi szakorvosnak szól értelemszerűen, egy részét pedig önök mint betegek is láthatják az EESZT-nek a lakossági portálján. Ott önök pontosan nyomon tudják követni, hogy hol járt, ki foglalkozott vele, mit csinált vele, milyen receptet írtak fel neki, látja a nyitott receptjeit, kiváltott receptjeit. Aztán hogyha kiváltotta, akkor melyik patikában váltotta ki, melyik gyógyszerész látta az ő adatait, tehát mindent, ez teljesen transzparens rendszer. Azt szoktuk mondani, hogy ezzel az EESZT-vel, ezzel az egészségügyi felhővel teljes átláthatóságot tudunk biztosítani az egészségügyi rendszerben.

A ki nem váltott receptekre meg emlékeztet, az is benne van.

Igen, mert látszik az, hogy melyik az, ami még nincs kiváltva, és az orvost is emlékezteti, ez nagyon fontos, mert a betegek nem mindig váltják ki az összes receptjüket. Ennélfogva lehet, hogy nem olyan hatékonysággal gyógyulnak, ahogy azt az orvos elképzelte, és visszamegy az orvoshoz azzal, doktor úr, én nem gyógyultam meg. Akkor az orvos ilyenkor mit csinál EESZT nélkül? Vagy erősebb gyógyszert ír fel neki, vagy több gyógyszert vagy elküldi ilyen-olyan vizsgálatokra. Ehelyett ott van neki az EESZT, megnézi, és azt mondja, tisztelt beteg, persze, hogy nem gyógyult meg, a felírt gyógyszereknek a felét váltotta ki. Mennyivel egyszerűbb így az élet!

Ha kódot ír be az orvos, akkor az egy tág betegségcsoportra vonatkozó kód vagy a lehető legszűkebb betegségre vonatkozó kód?

Az ellátásra vonatkozó konkrét kódoknak van egy rendszere, azt használjuk mi is, ez egy egyetemes kódrendszer, tehát magát az ellátást is rögzítik az orvosok pontosan és azt is, hogy mi történt ott, mi a konkrét ellátási esemény. Ezek az úgynevezett BNO-kódok meg az ONO-kódok. Mi mind a kettőt rögzítjük a térben. A későbbi adatok visszakereshetősége, elemezhetősége érdekében rendelkezésre áll minden információ.

Hol gyűlik ez az adatvagyon?

A kormányzati adatközpontban, máshol nem gyűlhet. Nem privát cég a miénk, hanem száz százalékban állami tulajdonú cég, így az EESZT természetesen a kormányzati adatközpontban van, annak a biztonsági rendszerei mögött.

Mindenki csatlakozott hozzá? Állami és magánellátóhelyek egyaránt?

Igen, több mint 25 ezer egészségügyi ellátó csatlakozott a térhez, ebből több mint tízezer magánszolgáltató.

A gyógyszertárak csatlakozása villámgyorsan ment, ha nem ment volna, akkor az emberek nem kaptak volna gyógyszert. Mindenkinél ilyen zökkenőmentesen ment a csatlakozás?

Volt ennek egy felfutása, értelemszerűen. A gyógyszertárakkal volt a legegyszerűbb helyzetünk, hiszen az e-recept lételemük volt, és nyilvánvalóan ők a finanszírozásukat akkor kapják meg az állami egészségbiztosítótól, ha ez teljesen jól adminisztrálva van. De a háziorvosok, a kórházak és az állami szakrendelők is egészen gyorsan csatlakoztak, fél éven belül megtörtént az összes állami ellátó csatlakoztatása. Nyilván voltak technológiai problémák, de azokat szépen, fokozatosan kezeltük.

Magánellátóknál is gyors volt a csatlakozás? Például a lakásrendelőkben dolgozó fogorvosok is automatikusan mentek be?

A magánrendelőknél két kategóriát különböztethetünk meg. Vannak a nagyon nagy magánrendelők, ahol tényleg nagyon professzionális környezetben dolgoznak, saját informatikai rendszerük van, őket, mivel ugyanazok a gyártók készítették, mint a közfinanszírozott ellátókat, nagyon könnyű volt bekapcsolni. Viszont vannak a nagyon pici magánszolgáltatók, akiknek igazából még saját informatikai rendszerük sem volt. Őket nem is lehetett a központi rendszerhez való csatlakozás miatt egy nagyobb, komolyabb informatikai beruházásra kényszeríteni, hanem mi készítettünk számukra egyet. Egy kifejezetten olyan orvosi rendszert, amivel ők az adatszolgáltatást és az EESZT-csatlakozást el tudták végezni. Magyarul: adtunk nekik egy weboldalt, és ezen ugyanúgy hozzáfértek az EESZT-hez, ugyanúgy tudtak receptet írni, ugyanúgy látták a betegeiknek az EESZT-be feltöltött adataikat, nagyon gyorsan és szervesen bekapcsolódtak ebbe a rendszerbe.

Hardvert sem kellett nekik venni?

De, egy laptop kellett hozzá.

Képeket mikortól fog tudni továbbítani a rendszer?

A röntgenképeknek a továbbítása egy nehéz informatikai kérdés, mert nagyok a képek, és ezeknek a feldolgozása speciális szoftverkörnyezetet igényel, meg a továbbítása is egy nagyon erős informatikai hátteret igényel. Ezzel vagyunk a legjobban elmaradva, nemcsak mi, mentségünkre legyen mondva, hanem mások is. Vannak egyébként már képek az EESZT-ben, a kardiovascularis leletező, tehát kifejezetten a szív-CT-k, szívfelvételek már mennek be a huszonegy magyarországi központból az EESZT-be, és ezeknek a CT-képeknek a leletezése egy központi leletezőrendszeren történik.

De ez nem a lakossági portálon keresztül látható.

A lakossági portálon nem.

A sajátomat nem nézhetem meg?

Nem, önök nem tudják megnézni a saját CT-leleteiket, ez arra való, hogy miután valamilyen ellátóintézményben levették ezt a CT-leletet, megnézte az ottani orvos, ha a betegnek el kell menni valahova máshova, ott ne azzal kelljen kezdeni, hogy a beteg viszi a CD-t meg a DVD-t. Ezen a téren keresztül az ottani orvos meg tudja nézni. Hangsúlyozom, hogy ez csak a szív-CT-re vonatkozó információ, és szépen, területenként megyünk előre, mert az a tapasztalatunk, hogy ezt nem lehet egy rendszerrel megoldani, nem egy univerzális rendszert kell ezekre a képekre adni, hanem külön-külön meg kellett csinálni a szív-CT-re, meg kell csinálni az agyról készült felvételekre, meg kell csinálni a tüdőről készült felvételekre. Szakrendszerről szakrendszerre megyünk előre. De rajta vagyunk, csináljuk.

Sávszélesség-problémák vannak? A felvevőhelynek hardverproblémái vannak? A fogadó oldalon vannak problémák? Azért kérdezem, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy a világ egyik felén felvett képet, mondjuk, Indiában diagnosztizálják.

Van egy speciális formátuma és egy speciális szoftverigénye ezeknek a leleteknek, és sok gyártónak van ilyen rendszere, és ezek nem kompatibilisek egymással.

Ez olyan, mint a számítógép vagy a telefontöltők kérdése, azok előbb-utóbb kompatibilisek lesznek?

Ez pontosan így van, és mi vagyunk az a felület, ahol ezt valamilyen szinten össze kell hozni. Ez egy nehéz feladat, de rajta vagyunk, csak lassabban megy, mint a többi.

Ez egy nemzeti egységes képkezelési rendszer lesz? Vagy egy európai egységes képkezelési rendszer?

Ugyanezek a gyártók értelemszerűen ott vannak minden országban, de a többi országban más az informatikai háttere az egészségügynek. Nincs mindenhol egybiztosítós rendszer, az sem biztos, hogy minden embernek van egységes biztosítási száma, mint Magyarországon, az sem mindenhol biztosított, hogy az adott országban az orvosok milyen módon vannak összerendelve az intézményekkel. Vannak olyan országok, ahol van hasonlóan jó felépítésű és kiterjedt rendszer, mint Magyarországon. Észtország meg Dánia is pont ilyen, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában is van ilyen nemzeti rendszer. De vannak olyan országok, ahol ennél sokkal kisebb kiterjedésben működnek rendszerek, e-receptrendszer van, de beutalási rendszer vagy a leleteknek a megosztását biztosító rendszer, az például nincsen, mert nem mindenhol tudták egyszerre így megcsinálni, mivel az ország adottságai mások, meg igazából mi a későn jövők előnyével rendelkezünk.

Ilyenkor azt tudják mondani a hazai piacon működő gyártóknak, hogy tessék, itt van kilencmillió ügyfél, ez egy 360 fokos rendszer, ezt tudjuk adni, erre mondjatok valamit?

Igen, ez pont így történik. És nemcsak a képfeldolgozók esetében mondjuk ezt, hanem most már a telemedicina eszközök esetében is. Az olyan orvosi eszközöket hívjuk telemedicina eszközöknek, mint a fonendoszkóp, amivel meg lehet hallgatni a szívet, otoszkóp, amivel meg lehet nézni a bőrt vagy ilyen a digitális spatula, amivel be lehet nézni a torokba, aminek a végén nem az orvos van direktben. Elektronikusan vannak összekötve a rendszerek, ezek kamera és mikrofon alapú eszközök, ott vannak egy asszisztensnél. A szakápoló megnézi a beteg bőrét, de igazából nem a szakápoló nézi, a másik végén az orvos, aki sok esetben több száz kilométerrel arrébb van, a saját nagy felbontású monitorján nézi a beteg szeplőjét vagy a sebét. Vagy egy vércukormérő, vagy egy pulzoximéter, nagyon hasznos eszköz volt a pandémia idején, vagy egy EKG-berendezés, ami rá van kötve a betegre, tehát minden olyan eszköz, amit akár otthoni monitorozásra tud használni a beteg. Ezeket hívjuk mi telemedicina eszközöknek.

Ha én a telemedicinában alkalmazott eszközöket otthon használom, akkor megvan az a környezet, amiben azok jól működnek?

Nyilván kétfajta ilyen eszköz van, van olyan, ami otthoni monitorozásra tökéletesen alkalmas és nem kell hozzá senki. Egy pulzoximéter, egy vércukormérő, egy holter-EKG berendezés otthoni monitorozásra alkalmas, azt saját magam tudom használni, csak rá kell cuppantani az ember ujjára, és az adat egy egyszerű mobiltelefonos kapcsolaton már megy is be.

Oké, de bármilyen pulzoximéter?

Nem. A különböző gyártókat elkezdjük egy síkra terelni, sztenderdizáljuk ezeket a fejlesztéseket, irányítjuk őket, hogy mit csináljanak és hogyan kell adatot küldeni a képi feldolgozásnál, ugyanezt meg tudjuk tenni a vércukormérők esetében, és erre ők nagyon fogékonyak. Ha a te eszközödet veszi valamelyik háziorvos vagy a te eszközödet veszik a kórházak, akkor a te eszközödről az EESZT-be megy be az információ, az neked jó. Ezért motiváltak, hogy ezeket a fejlesztéseket elvégezzék. Ez egy óriási terület, nemrég kezdtük el ezt felfuttatni. Most már négy típusú eszközünk van, van a vérnyomásmérő, a pulzoximéter, a vércukormérő, az inzulinpumpa, ezek már bent vannak a térben. Nyilván nem minden gyártó tudja még a mi specifikációnk szerinti elvárást, de mivel mi nagyon gyorsan és jó minőségű specifikációkat tudunk nekik odaadni, ezért nagyon gyorsan tudnak fejleszteni.

Eddig a betegekről volt szó, de ebből következnie kell annak, hogy ez a prevencióban is működtethető lesz, hiszen ha nekem van egy vércukorszintmérőm, mi akadályoz meg abban, hogy én azt egy validált eszközzel az EESZT-be föltöltsem? Látni fogja az orvos, hogy mi történik a vércukrommal?

Pontosan ez irányba megyünk, ugyanis ezek az adatok nemcsak egy bepillantásra adnak lehetőséget, hanem az orvos látja a betegének az állapotváltozását, és hogyha az ő orvosi rendszere az olyan, hogy értelmezni tudja a betegének a vércukorszint-állapotát, és meg tudja mondani jó eséllyel, hogy ennek a betegnek most valamilyen komolyabb beavatkozásra lesz szüksége, hiszen látszik az, hogy az állapota romlik. Pontosan ez a prevenció.

Melyik orvosnak kell ezt látnia?

Mi az informatikai lehetőséget biztosítjuk. Az, hogy ezekhez adatokhoz a háziorvoson kívül milyen szakorvosok férhetnek hozzá, már az ellátórendszer szervezésén múlik, de kinyitottuk a kaput, biztosítjuk azt, hogy egyáltalán lehessen azon gondolkodni, hogy ilyen eszközök felhasználásával is egy sokkal hatékonyabb és az emberek biztonságát szolgáló ellátást lehessen adni.

Milyen eszközöket volna még érdemes bevezetni a négy mellé?

Vannak olyan EKG-berendezések, amik kifejezetten alkalmasak, és be is fogjuk tudni vezetni. Ez a következő, ezt már mi fejlesztjük. Vannak még egyéb eszközök, például digitális mérleg, hőmérők, ilyen egyszerűbb eszközök, minilabor.

Minilabor?

A minilabor nem egy olyan eszköz, amit otthon tart az ember, de, mondjuk, olyan helyeken, ahol van egy rendelő, de nincs állandó orvos, ellenben van, védőnő, vagy a Máltai Szeretetszolgálat, ott nagyon hasznos. Nekik az a feladatuk, hogy a 300 legelmaradottabb települést hozzák szintre és támogassák őket. Velük csináltunk egy olyan pilot projektet, amelyben egy ilyen településen egy orvosi rendelőt felszereltünk telemedicinális eszközökkel. Bizonyos időközönként a Máltai Szeretetszolgálatnak a mikrobusza megjelenik a Máltai Szeretetszolgálat szakápolójával, fogja a két óriás bőröndöt, kiteszi az asztalra, ő ért azokhoz a berendezésekhez és meg tudja nézni digitális otoszkóppal, a dermatoszkóppal, a fonendoszkóppal, digitális spatulával a betegnek az állapotát. A vonal másik végén pedig egy orvos ül, aki folyamatosan kapcsolatban van a szakápolóval. Ezek már készen vannak, most az következik, hogy ilyen esetekben nagyon jó lenne egy minilabor.

Vér- és vizeletvizsgálat reagensekkel?

Igen.

Utána vissza is megy az orvos? Mert amikor megvan a lelet és baj van, akkor utána ott vissza kell menni gyógyítani.

Vagy azt mondja az orvos, aki megnézte az első leletet, hogy azonnal írok beutalót annak a betegnek és menjen a legközelebbi szakellátásra.

Ez mennyire kötelező egy orvos számára?

A szakma szabályai szerint kell eljárnia. Mi nem egy ellenőrző szerv vagyunk, hanem egyszerűen az informatikai lehetőséget biztosítjuk mindenki számára.

Tehát nem csinál olyat a rendszer, hogyha valamit lát és nem az történik, akkor ott kiírja pirossal, hogy itt ellátást kell csinálni?

Nem, az orvosi döntést semmilyen módon nem vesszük el az orvostól, ő döntheti el az adatok alapján, hogy mi a következő lépés. Az orvos a felelős az ellátásért.

Meddig lehet visszamenőleg látni az Elektronikus Ellátási Térben, a felhőben az én ellátásaimat?

Öt évig. Pont most van meg az öt év.

Ha beütöm a dátumot, megfelelő időintervallumot kiválasztva, és ott volt ellátásom, akkor ki fogja írni a lakossági portálon is?

Igen.

Az orvosoknak is ugyanebben a rendszerben, ugyanebben a bontásban írja ki, vagy ők azért valami mást látnak?

Nem, ugyanezeket a leleteket látja az orvos is. Nyilván az ő rendszere másképp van felépítve, mint a lakossági portálunk. Az orvosi rendszer a különböző szűréseket, különböző elemzéseket vagy listázásokat jobb minőségben tudja adni. Egy háziorvosi rendszergyártó, az képes úgy felépíteni a rendszerét, hogy a betegről a háziorvos, amit a saját rendszerébe írt, az teljes mélységében látszik, de láthatja, mondjuk, azt is, hogy ennek a betegnek volt egy laborja, volt egy receptfelírása, figyelmezteti az orvost, hogy a receptjei közül még nem váltott ki valamennyit. Számos olyan szolgáltatás van, ami segíti az orvos munkáját.

Az induláskor hangsúlyos volt, hogy nem kell az orvosoknak új programokat megtanulni.

Ez így van.

Mostanra már eljött az az idő, hogy új programokat is meg kelljen tanulni vagy minden marad a régiben?

Mi az EESZT bevezetésével minden orvosi szoftvert ellenőrzünk, hogy az megfelelő minőségben kapcsolódik-e az EESZT-hez, jól tud-e adatot adni az EESZT-hez és jól tud-e abból adatot kivenni és jól tudja-e tálalni az orvos számára. Ezt a fajta úgynevezett akkreditációt vagy szoftverellenőrzést mi továbbra is végezzük. Több mint kétszáz fejlesztő partnerünk van, ezek háziorvosi rendszergyártók, szakorvosi, tehát járóbeteg-ellátók, kórházi rendszerek, gyógyszertári rendszerek.

Nem volna érdemes konszolidálni a rendszert valamilyen ösztönzővel? Vagy jó ez így?

A magánorvosoknak készítettünk egy minirendszert, amivel az EESZT adatszolgáltatását meg tudják nézni. Ez a minirendszer annyira népszerű lett, hogy mára teljes értékű háziorvosi rendszerré nőtte ki magát, és ezt mi mindenki számára odaadjuk ingyenesen, minden háziorvos ingyenesen használhatja.

Elég jelentős ösztönző, hogy kap egy működő rendszert.

Annál is inkább, mert mi úgy kezeljük ezt a rendszert, hogy ez egy reális, valós alternatívája legyen a többi háziorvosi rendszernek. Mi ezen keresztül mutatjuk meg azt a háziorvosainknak, hogy mire képes együtt egy háziorvosi rendszer és a EESZT. Ez egy nagyon jó minőségű háziorvosi rendszer, ebbe a telemedicina is be van építve, minden olyan funkció be van építve, ami a kor következményeinek megfelelő. Amikor megvettük a T-Systemtől a teljes egészségügyi üzletágát, megkaptunk egy kórházi információs rendszert is. A kórházi információs rendszerből is rengetegfajta van, de nekünk az a törekvésünk, hogy az, amit mi megszereztünk és most már állami, szintén referenciarendszer legyen, reális alternatívát tudjunk nyújtani mindenki számára. Ha ilyen értelemben nézzük a konszolidációt, akkor ez a két rendszer kapcsán elindult, mert ezekre van direkt ráhatásunk, és mi arra törekszünk, hogy mind a kórházi információs rendszerünk, mind a háziorvosi rendszerünk a lehető legjobban működjön együtt az EESZT-vel. Nyilván számos más jó minőségű háziorvosi rendszer is van jelen pillanatban is, azok nyugodtan tudnak tovább élni nagy valószínűséggel, mert „tudják tartani a tempót”. Lehet, hogy lesznek olyan háziorvosi rendszerek, amelyek nem tudják, ott meg az orvosok lesznek elégedetlenek, akik a régi típusú rendszereket használják, egyszerűen át fognak állni. Hangsúlyozom, hogy mi ingyen adjuk ezt a háziorvosi rendszert.

Olyan nincs, hogy nehéz belépési feltételeket választanak piaci szoftvereknek? Ez nem fér bele a piacba?

Az a cél, hogy jó minőségű szoftvert adjunk az orvosainknak, azt, hogy mitől jó minőségű egy szoftver, természetesen mi előírjuk.

A kényelem mennyit számít egy orvosnak? Ugyanannyit, mint egy magánfelhasználónál?

Abszolút. Ergonomikus legyen az a szoftver, kézreálló legyen az a szoftver. A mi háziorvosi rendszerünk egy nagyon komoly ráncfelvarráson esett át, egy tízfős orvoscsoporttal teszteltük, és ők tehettek olyan ajánlásokat, hogy hol lehetne még kézenfekvőbbé, még rugalmasabbá, még gördülékenyebbé tenni a használatát. Ezt mi befogadtuk.

Ilyenkor az orvosok vagy az asszisztencia is beleszól? Merthogy ők azért összedolgoznak.

Összedolgoznak, de alapvetően mi olyan technikai vagy technológiai fogékonysággal rendelkező orvosokat kerestünk meg, akikben biztosak vagyunk, hogy a saját munkájukkal és a saját rendszereikkel, az általuk használt rendszerekkel teljes egészében tisztában vannak és nagyon fogékonyak a technológiai újításokra. Befogadtuk az összes elvárásukat.

Hol szoktak bemenni a hibák a rendszerbe? Ugyanúgy, mint minden rendszerben, valahol a végfelhasználónál?

A végfelhasználó az, akinek a tevékenységét ilyen értelemben mi nem szabályozzuk.

Ha ő rossz adatot ír be, akkor az egy rossz adat?

Ha rossz adatot ír be, akkor az egy rossz adat lesz. Ez az ő felelőssége és az ő szíve joga, hogy milyen adatot ír be. De hangsúlyozom, hogy ez nem ágazatspecifikus, ez nem kifejezetten az egészségügyi területre jellemző, hanem az élet bármely területére. Egy banki ügyfélszolgálaton, ha rossz adatot visznek be a banki rendszerbe, akkor az rossz adatként jelenik meg.

Jó, de egy banki rendszer azért képes kiszűrni, hogyha elütötték a tizedesvesszőt.

Olyan szűrések ebben a rendszerben is vannak természetesen.

Mi, a felhasználók, mire használhatjuk? Van egy mobilapplikáció is, azt tipikusan oltásigazolásra használjuk most. Mire lehet még észszerűen használni a mobilapplikációt?

Ez a mobilapplikáció az első olyan applikációnk, ami közel viszi az EESZT-t, az egészségügyi felhőt a páciensekhez. Már több mint kétmillió mobiltelefonon rajta van. Ez azt jelenti, hogy nincs Magyarországon még egy olyan szoftver, ami ennyire elterjedt mobilapplikáció.

Mire használják?

Ezt egyetlen dologra lehet használni, ez a Covid-igazolvány, de azt, hogy ez az applikáció ilyen népszerű lett, ki akarjuk használni. Elkészítjük azt a verzióját, igazából már elkészült és publikálni fogjuk, amiben már a dokumentumaink ott vannak. Megoldottuk azt, hogy amint elkészül a laborlelet és az becsattan az EESZT-be, abban a pillanatban a mobiltelefonunk zörög, hogy itt a laborleleted, tessék, nézd meg.

Ez mire jó?

Nem kell bemennie a lakossági portálra. Ugyanebbe a mobilapplikációba beletettük az elektronikus receptet. Amint az orvos felírja a receptet, megjelenik a mobilapplikációmban, elmegyek a patikába és megmutatom, hogy akkor ezt kérem. Ugyanaz a vonalkód van rajta, mint a papír alapú recepten.

A gyógyszerész lecsippantja és előtte megjelenik.

Megjelenik, és kiadja rá a gyógyszert. Azt is meg lehet vele csinálni, ha a betegnek több gyógyszere van és kiválasztja, hogy melyiket akarja aktuálisan kiváltani, akkor bepipálja, mondjuk, a tízből azt a hármat. Arra egy kódot ad a gép, azt mutatja meg a patikusnak és akkor plusz adminisztráció nélkül, nagyon könnyű folyamatban kiadja neki a három gyógyszert. A harmadik felhasználási terület, ami most be van építve az új mobilapplikációnkba, a szakorvosi ellátásra az időpontfoglalás.

Csak a szakorvosira? Háziorvosira nem?

Ez majd kiderül a használat során, valószínűleg a háziorvosok is fogják tudni ezt használni, ha abba a szolgáltatáskatalógusba felviszik az ő saját szolgáltatásaikat és aztán az idősávokat kiajánlják. Mi nem akadályozzuk meg, hogy a háziorvosok is használják ezt. De alapvetően szakrendelésre csináltuk. Ugyanarról az időpontfoglaló rendszerről van szó, mint a Covid alatt, csak kivittük mobilapplikációra is a felületet és szakrendelésre is. Tehát a páciens meg tudja mondani azt, hogy melyik típusú szakrendelésre, melyik városban, ha Budapesten, akkor melyik kerületben, milyen idősávok között szeretne menni, s megnézheti. hogy hol vannak a szakrendelések.

Rányomok, visszajelez, ha szabad?

Igen, ha szabad. Ami nem beutalóhoz kötött, annak értelemszerűen ez egy jó út, ami beutalóhoz kötött, ott meg azért beszélni kell az orvossal, de az orvos is rá tud foglalni, vagy az orvos asszisztense is rá tud foglalni.

Mikortól él, ha már le van fejlesztve?

Az ágazatvezetéssel most tervezzük ennek az ágazati bevezetését. Nagyon vigyázni kell arra, hogy az első lépés ezzel kapcsolatban az legyen, hogy az intézményrendszer minden érintett szereplője felvigye a szolgáltatásait ebbe a térbe. Aztán vigye fel azokat az idősávokat, amire enged foglalni. Ez egy külön tudomány, mert nem lehet ráengedni az egész lakosságot egy félig felkészített ágazatra, mert sokkal nagyobb bajt csinálnánk, mint amennyi haszna lenne. Most egy elektronikus felületre tereljük rá az egész folyamatot, egy olyan folyamatot, amit eddig kizárólag emberek végeztek és sok-sok emberi szűrőn ment keresztül ez az egész. Gondoljon bele, hogy mennyi időt, mennyi utánjárást igényel, ha egy háziorvos elküldi önt egy szakrendelésre. Ezt több asszisztensen óriási telefonáláshalmazzal tudták eddig elintézni. Mostantól a háziorvosának az asszisztense egy gombnyomással, vagy ön a mobiltelefonján egy gombnyomással tudja foglalni úgy az időpontját, hogy azzal nehogy elrontson valamit és pont oda kerüljön, ahova akar.

Európában mire használható a mobil applikáció? A covid-igazolások működnek, de például, hogy nekem van-e biztosításom, ha kint baleset ér, vagy milyen ellátást kaphatok, meg mit nem, ezt megtudhatom? Erre használható?

Vannak olyan európai uniós együttműködések országok között, amelyek az egészségügyi adatok cseréjére vonatkoznak. Mi is benne vagyunk egy projektben. Ennek az alapvető célja, hogy a receptjeinket ki tudjuk váltani külföldön és azok a hosszan vagy permanensen meglévő beteginformációink, amelyek benne vannak az EESZT-ben, megjelenjenek az adott orvosnak más országban is. Ez egy sürgősségi ellátás esetén rendkívül praktikus, hiszen sokkal nagyobb hatékonysággal lehet ellátni azt a beteget, akiről tudják egyébként, hogy mi a problémája, mivel küzd a mindennapokban.

Ha az osztrák sípályán balesetet szenvedek, akkor az engem ellátó orvos láthatja az EESZT-ben a számára fontos adatokat?

Igen, de ez még egy olyan projekt, ami még nem éles. Már minden teszten átmentünk, és ennek a beélesítése valamikor jövő év elején várható.

Az egy reális várakozás, hogy akár a születésemig visszamenőleg egyszer csak felkerülnek azok az adatok, amik egyébként megvannak?

Nem tervezzük azt, hogy visszamenőleges adatfeldolgozást is végezzünk.

Nincs értelme?

Amikor a felhőt indítottuk, vizsgáltuk azt, hogy mi az a releváns információhalmaz, ami még az orvosoknak hasznos, meddig kell visszamenni. Az jött ki, hogy öt év. Azok az információk, amik korábban keletkeztek, teljesen rendszertelenül vannak meg, ahány intézmény, annyiféle dokumentum.

Még egy szó a külföldről. Gyógyszerek kiváltására alkalmas lesz, amit a hazai orvos nekem itt ír?

Igen, 17 ország van ebben a projektben, ezekben az országokban igen.

Nyitókép: Likoper/Getty Images

Kapcsolódó hang

Szabó Bálint az Arénában
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018