eur:
411.35
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Half alive and half dead tree standing in the areas of landscape, The concept of climate has changed and Global warming
Nyitókép: chonticha wat/Getty Images

Pedig megállíthatnánk az Alföld kiszáradását

Lassítható lenne a talaj kiszáradása, ha Magyarország kihasználná a lehetőségeit. Egyelőre azonban mi vagyunk az aszály legnagyobb kárvallottjai - állapították meg tanulmányukban az ELTE Természettudományi karának kutatói.

A klímaváltozás és az emberi tevékenység együttesen járult hozzá a jelenlegi helyzet kialakulásához. Ezért ha az agrárium nem tekinti a természetvédelemmel közös célnak a vizes élőhelyek helyreállítását, akkor a mezőgazdaság a saját nyakára teszi a kést - mondta az InfoRádióban az ELTE kutatócsoportjának vezetője. Pinke Zsolt elmondta, hogy Európa egyik válságterülete a Kárpát-Balkán régió és Ukrajna. Ebben a térségben katasztrofális szintre süllyedt a talajnedvesség éves és nyári szintje is. Magyarországon csak azért nem csökkent a nyár közepi talajnedvesség, mert már lényegében teljesen kiszáradt. Hazánk ebben a tekintetben a legszárazabb országok közé jutott.

Arról is beszélt, hogy a szárazság akár globális méretű problémát is jelenthet, hiszen ebben a régióban található Európa, de talán az egész világ egyik legnagyobb gabonatermesztési potenciálja.

"Ukrajnát például az európai kontinens kenyeres kosarának is nevezik" - emlékeztetett a kutató. Pinke Zsolt viszont arra is figyelmeztetett, hogy ebben a régióban fenyeget a legjobban a talajszárazság miatti terméscsökkenés veszélye is.

Úgy vélte, hogy a talaj kiszáradása lassítható, bizonyos régiókban esetleg még vissza is fordítható. Példaként a magyar Alföldet említette, ahol lehetőség lenne arra, hogy nagy területen vizet szivárogtassunk vissza a talajba. Ez a talajvíz pedig mintegy alulról támogatná a talajnedvességet. Szerinte Magyarország hatalmas előnyben van abból a szempontból, hogy a folyóinkon óriási mennyiségű víz érkezik, és nagyon nagyok az egykor lecsapolt árterek is. Pinke Zsolt úgy véli: minden lehetőségünk megvan arra, hogy megállítsuk, vagy akár vissza is fordítsuk a talaj kiszáradását.

"Sőt, ha Magyarország jól lép, akkor akár még a klímaváltozás győztese is lehet. Ezzel szemben most, 2022-ben az európai kontinens egyik leginkább aszálysújtotta területévé vált az ország" - mondta.

Az ELTE kutatócsoportjának vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy óriási különbség van az ország keleti és nyugati fele között. A Dunántúlon szinte nincs is aszály, míg

az Alföld közepe, a Homokhátság már félsivataggá vált.

A magyar Alföld Európa egyik legaszályosabb területének számít.

"Még egyszer hangsúlyozom, óriási területek állnak a rendelkezésünkre, hogy sikeresen szivárogtassunk vizet a talajba, és ezt az aszályosodási folyamatot megállítsuk" - hangoztatta az InfoRádióban Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×