Nyilvántartásba vették a Megoldás Mozgalmat. Kezdjük az elején, miért mozgalom?

Gattyán György: Mi megoldásokat keresünk és azt gondoljuk, hogy a megoldások ott vannak, ahol a problémák kialakulnak. Ha pedig ott vannak, akkor egy mozgalom formájában mi számítunk mindenkire, aki tisztában van azzal: hogyan lehet megtalálni egy megoldást egy kihívásra, tehát ezért mozgalom.

De a mozgalom nem egy alulról szerveződő, majd végén párttá terebélyesedő szervezet? Ez meg mintha pont fordítva történt volna.

Gattyán György: Egy platformot hoztunk létre, amelynél most is adott, hogy alulról szervezzék.

Mikor fordult komolyra a fejében a gondolat, hogy létre kell hozni a szervezetet?

Gattyán György: A mozgalom pártbejegyzését mi már elkezdtük szeptemberben. Azután derült ki pontosan, hogy szakmai úton nem tudunk együttműködni más pártokkal. Ezt megértettük, ezért egyedül folytattuk tovább a munkát, majd karácsonyi ajándékként a pártot bejegyezték, innentől pedig elindultunk.

Miért akartak szakmai úton vagy bármilyen módon együttműködni bárki mással, ha megvan az erejük ahhoz, hogy önállóan is csináljanak valamit?

Gattyán György: Mi egy mérsékelt, szabadelvű párt vagyunk, és azt gondoljuk, hogy együttműködésre van szükség. Mindegy, hogy kormányzópárt valaki vagy ellenzékben van éppen, együtt kell működni. Mi nem akartuk úgy kezdeni a politizálásunkat, hogy szembe megyünk az alapelméletünkkel, az alapgondolatunkkal.

A kormányoldalt is megkeresték az együttműködés szándékával?

Gattyán György: Nem.

Miért nem, ha az együttműködés szándéka megvan? Az ország egyik felét a jelenlegi számítások szerint a kormányoldal képviseli, a másik felét meg az ellenzék. Hogy ki nyer, majd eldől.

Gattyán György: Elsősorban szakmai egyeztetés indult volna. Az első pontunk az ötből, amit megfogalmaztunk, hogy a magyar állam költségvetéséből nagyon sokat költ kommunikációra, mi azt gondoljuk, hogy tizedannyi is elég lenne. Elég nehéz együttműködni szakmailag egy olyan csoporttal, amely tízszer annyit költ valamire, mint mennyit szerintünk kellene.

A szakmai együttműködés akár egy ekkora szobában is elképzelhető nem? Ha megbeszélik mindenféle kommunikációs dobverés nélkül.

Gattyán György: Így van.

Megpróbálták mindenkivel?

Gattyán György: Nem értem a kérdést, mire akarunk kilyukadni?

Oda akarunk kilyukadni, hogy miért jön ide a kormány költési képessége vagy bárkinek a költségi képessége, amikor valamilyen szakmai együttműködésről kell tárgyalni?

Gattyán György: A szakmai együttműködés az lett volna, hogy Magyarországot rendbe rakjuk. Hogy lehet anyagilag rendbe rakni? Úgy, hogy megnézzük, mire költünk, és hogy lehet abból jóval kevesebbet költeni. Írtunk egy nyílt levelet is, amiben megfogalmaztunk öt nagyon egyszerű, érthető irányt.

A bejegyzéssel elindultak a határidők, elkezdtek ketyegni. Hol tartanak? Képviselőjelölteket kell szerezni, állítani.

Szatmári Péter: Nagyon jól állunk, zajlik az előkészítő folyamat és a kiválasztás. Megvan a 106 képviselőjelöltünk, de a kiválasztási folyamat még zajlik.

Milyen szűrőket alkalmaznak a képviselőjelölteknél?

Szatmári Péter: Nyilvánvalóan transzparens szűrőket tudunk alkalmazni, illetve nagyon sokat beszélgetünk, konzultálunk. Komoly kollégák dolgoznak azon, hogy a lehető legjobb jelölteket találjuk meg az elkövetkezendő időszakban.

Azt mondja, hogy nemcsak annyi, mint amennyi kell. Mennyi jelölttel tárgyalnak most?

Szatmári Péter: Jóval többel tárgyalunk. Az a lényeg ugyanis, hogy a jelölteknek legyen ismertségük és rendelkezzenek olyan megoldáscsomaggal, ami az adott helyi szempontokat is figyelembe veszi, és azonosulni tud azokkal az értékekkel, amit a mozgalmunk képvisel.

Honnan vesznek ilyenkor jelöltet? Hol kell egyáltalán elkezdeni jelölteket toborozni?

Szatmári Péter: Meghirdettük, vártuk és várjuk az állampolgárok és a civil gondolkodók jelentkezését. Sok-sok beszélgetés, sok-sok egyéni konzultáció után választjuk, választottuk ki a jelölteket.

Mit kell tudnia egy megoldás mozgalmi jelöltnek? Mi az elvárás vele szemben?

Gattyán György: Talán a legfontosabb, hogy értse a szolgáltató állam fogalmát. És bár minden tisztelet a politikus szakma iránt, de a lehető legkevesebb politikusi gondolat legyen bennük. Előnyben részesítjük azokat, akik már valamit szolgáltatnak. Legyen egy kis üzlet vezetője, vagy a helyi állatorvos, a lényeg az, hogy rendelkezzen ügyfelekkel, értse azt, ha ő pénzt kap valamiért, akkor azért neki szolgáltatnia kell.

A Facebookon nézegettem a követőik számát, nem tudom, ez irányadó-e ma. Ott 2-3 ezret látok és egyetlen személy nyilvános belőle, az elnök. Ez irányadó a mozgalom jelenlegi tömegbázisára?

Gattyán György: Több mint kétmillió ember gondolkodik ma úgy, hogy nem akar egyik múltra sem szavazni. Az országjáró körút részeként elkezdtem beszélgetni emberekkel vidéken, és ott nagyon sokan jelezték, hogy ők biztos, hogy valamilyen új irányt szeretnének. Ezeket a videókat körülbelül tíz napja kezdtük el fölrakni, ha így nézzük, a kétezer ember nem is kevés.

Ezekre a videókra jön kétezer ember?

Gattyán György: A videókat több százezren nézték már meg, ha összeadjuk az összes nézettségüket, a kétezer ember a weboldalt követi. Mivel politikai pártként vagyunk bejegyezve, van egy limitáció, amit a social media platformok, így a Facebook is alkalmaz.

Mi lesz a megkülönböztetési pont, ami az önök mozgalmát a teljes mezőnytől megkülönbözteti?

Gattyán György: Cipeljük magunkkal a múltat, amit rendszerváltásnak hívunk, hiszen mind a két nagy tömbben a legnagyobb politikai befolyással rendelkező ember harminc éve ott van a politikában. Olyan, mintha Magyarországot gúzsba kötötte volna ez a két politikai erő. Amit mi képviselünk, hogy teljes egészében le kell számolni ezzel a két múlttal.

Biztosak abban, hogy csak ez a két múlt van? Az egyik oldalon két párt van, a másik oldalon jelen pillanatban hat párt van. Rajtuk kívül még van két kisebb párt, amelyik nem tartozik egyik oldalhoz sem. Elég színes mezőnynek tűnik, nem?

Gattyán György: Ki az a két ember, aki uralja ma Magyarországot politikailag? Az ő irányuk, az ő szavuk a döntő. Ha őket nem tudjuk leküzdeni, akkor örökre ez marad, ami van.

Miből gondolják, hogy baj, hogy két ember uralja a teljes politikai erőteret, hogy ez az embereket zavarja?

Gattyán György: Ez nem lenne baj, ha jól működne Magyarország, ha jól működne, nem kéne itt ülnöm. Nagyon jó lenne, ha egy ember, két ember, tíz ember elirányítaná Magyarországot úgy, hogy abból valóban prosperáló haza lenne, nem pedig egy ilyen urambátyám rendszer.

Szatmári Péter: Harminc évvel ezelőtt volt rendszerváltás Magyarországon, nagyon sokan bíztak abban, hogy kialakul egy olyan szabadság, ami előtte nem lehetett. Ehelyett azonban a feudális struktúrák bemerevedtek nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Az emberek félnek, bizonytalanok, nincs biztonság, ez meghatározza a mindennapjukat. Mi ezen mindenféleképpen szeretnénk változtatni.

Miből gondolják, hogy az emberek tartanak a nyilvános szerepvállalástól? Nem olyan rég volt egy nagy ellenzéki előválasztási folyamat, az elég nyilvánosan zajlott, ott álltak az emberek az utcán sok százezren, bárki láthatta.

Gattyán György: Az országjáró körút részeként hál’ istennek elég sokan, akiket megszólítottam, megálltak és elmondták a véleményüket, de jelezték, hogy nagy levegőt kellett venniük. Ennek oka, hogy féltik a családjukat, az egzisztenciájukat, mert mindegy, mit mondanak, valahonnan, valamelyik irányból, valamelyik tömb felől minősíthetetlen reakciókat kapnak. Mi nemcsak a gazdasági szempontokat képviselnénk, hanem összeraknánk ezt ketté tört országot.

Elnök úr, a saját pénzéből költ a kampányára? És ha igen, akkor mennyit költ?

Gattyán György: Itt nem a konkrét összeg számít, hanem az, hogy annyi pénzt kell rá költeni, amennyi erre szükséges. Nyilván ez több százmillió forintnál több lesz. A célunk az, hogy fölrázzuk Magyarországot a jelenlegi állapotból, hogy adjunk egy alternatívát ahhoz, hogyan lehet megújulni.

De ez hogy működik, kiveszi a házi pénztárból az ötszázmillió forintot és azt mondja, hogy tessék ebből venni plakátot, országot járni, benzint az autóba, szállást fizetni?

Gattyán György: Ez a magánvagyonom, ennek semmi köze a cégcsoporthoz, a magánvagyonomból finanszírozom.

Az adóhivatallal vannak még lezáratlan vitás ügyei?

Gattyán György: Kicsit ez is túl van dimenzionálva. Mi egy olyan nemzetközi cég vagyunk, amelynek vannak ügyfelei majdnem a világ összes országában. Éppen ezért bárhol elindulhat bármilyen adóellenőrzés, akár Magyarországról, akár Luxemburgból, akár Amerikából, a nap végén ezeknek össze kell hangolódniuk. Magyarországon is vannak folyamatosan adóügyeink, de ez nem azt jelenti, hogy üldöznek minket.

Ez befolyásolja a politikai mozgásterét?

Gattyán György: Én mint magánszemély alapítottam ezt a pártot és mint magánszemély is finanszírozom, tehát a cégcsoportnak ehhez nincs kapcsolódási pontja.

Semmi köze?

Gattyán György: Nincs.

Tartósan akar a politikában maradni, függetlenül attól, hogy mi lesz ennek a választási folyamatnak a vége?

Gattyán György: A legfontosabb, hogy ezt a platformot létrehozzam és a lehető legmagasabb szintre emeljem. Nem gondolom azt, hogy akár tíz-húsz év múlva nekem kell ezt irányítani, de mindig ott leszek a háttérben, hogy a független teret tudjam biztosítani.

Úgy gondolja, hogy megépíti, és utána ennek önjárónak kell lennie mint politikai erőnek?

Gattyán György: Kellenek megfelelő vezetők, mi már most keressük azokat a harmincéves vezetőket, akik lehet, hogy négy-nyolc-tizenkét év múlva a Megoldás Mozgalmat fogják továbbvinni. Nem kell, hogy az én nevem legyen mindig az első.

Szóval nem az lesz, mint a Demokratikus Koalíció a Gyurcsány-párt, a Megoldás Mozgalom meg a Gattyán-párt?

Gattyán György: Nagyon remélem, hogy nem, nem ez a cél, mert akkor megint tömbösödnénk, megint személyi kultusz alakulna ki.

Csapata van-e már? Szatmári Péter itt ül, tehát ő nyilván benne van a csapatában. És a többiek?

Gattyán György: Több száz aktív dolgozónk van, megalakultak a munkabizottságok, az alelnökök tevékenyek, tehát nagyon jó irányba fejlődünk.

Szatmári Péter a programtanács elnöke. Milyen munkabizottságokat kell ilyenkor létrehozni? Miket hoztak létre?

Szatmári Péter: Fiatal pártról beszélünk, nem az a célunk, hogy több száz oldalas pártprogramot gyártsunk, hanem hogy felépítsük azokat a szakpolitikai cölöpöket, amiken keresztül tudjuk képviselni a legsikeresebben a civil és a közösségi érdekeket. Jelenleg már hat plusz egy munkabizottságunk működik. Az első a digitális és szolgáltató állam, a második a közbizalom és jólét, a harmadik a kreatív önfenntartó gazdaság, a negyedik az oktatás, az ötödik az egészségügy, a hatodik a nők a társadalomban, és van már egy tagozatunk, az ifjúsági tagozat.

Ezek a tanácsi elemek a programrészleteket teszik majd le a kampányban?

Gattyán György: Természetesen. A prioritás a 106 képviselőjelölt, de emellett már zajlik a bizottsági munka, a tartalomgyártás, a hívószavak az előkészítése.

Az elnök egyben miniszterelnök-jelölt is?

Gattyán György: Ha szeretnénk nyerni, akkor valakit meg kell nevezni miniszterelnök-jelöltnek, igaz? Lehetek miniszterelnök-jelölt én is, de mint mondtam, nem ez a cél. És ha találnánk sokkal alkalmasabb jelöltet, akkor lehet, hogy ő lenne a jelölt, de erről még korai beszélni.

Mikor kell ezt eldönteni, mit gondolnak? Ugye először az egyéni jelölteknek kell összegyűjteni az aláírást, az országos lista állításának meg van egy feltétele. Mikor lesz meg az országos lista első néhány helye?

Gattyán György: Rengeteg választókörzetben már megvan a végleges jelöltünk, és elkezdődött a toborzás is, a jelölőcédulák gyűjtését pedig most tervezzük. Egész egyszerűen kivárunk ezzel az utolsó pillanatig, amikor egyben leadjuk a 106 egyéni jelölt nevét.

Akkor február 26-án, az a határidő, fogják bejelenteni az országos listát?

Gattyán György: Lehet, hogy valamennyivel előtte...

Szatmári Péter: Most az elsődleges szempont a 106 egyéni képviselőjelölt.

Az nem szokta segíteni a gyűjtést, ha pontosan tudják, hogy ki lesz majd a miniszterelnök-jelölt? Ezt minden más párt így szokta csinálni.

Gattyán György: A miniszterelnök-jelölt én vagyok jelen pillanatban. Amit ezzel jelezni szerettem volna, hogy nem hatalomvágy miatt kell, hogy én legyek a jelölt.

Ha nem a hatalomvágy vezérli, akkor mi jó a politikában?

Gattyán György: Azon kívül, hogy lehet tenni az országért, szerintem majdnemhogy semmi nem jó a politikában, hiszen nagyon nehéz terep. Amiért én ebbe mégis belevágtam, hogy ma Magyarországon majdnem én vagyok egyedül olyan pozícióban, aki teljesen függetlenként elindítson egy mozgalmat, amivel le lehet váltani a múltbeli erőket. Jelen pillanatban rajtam kívül senki más nem vállalkozik erre.

Mi különbözteti meg a többiektől, hiszen néhányan azért még önön kívül is vannak, akik rendkívül anyagi erővel bírnak?

Gattyán György: Mondjunk példát, mert így nehéz. Ki az, aki valóban le szeretné váltani a kormányt?

Azt nem tudom, mert a lelkébe nem látok, de azt, hogy önhöz hasonló anyagi erővel bír…

Gattyán György: Ja, itt vállalkozókra gondol.

Persze.

Gattyán György: Azért kényelmesebb a vállalkozói székben ülni és a regnáló vagy a következő politikai erőkkel a hátfalak mögött egyeztetni. Mivel nekünk nincs kifejezetten nagy bevételünk Magyarországról, majdnemhogy mindegy, hogy ki van kormányon. Nekünk attól nem lesz több vagy kevesebb, és pont ez ad lehetőséget arra, hogy elindítsuk a mozgalmunkat. Lehet, hogy a többi embernek, aki tehetős Magyarországon, valamilyen szinten együtt kell működnie valamelyik párttal, hogy meglegyen az üzlete.

Önről is leírják, hogy vannak üzletei a jelenlegi kormányoldalhoz közelinek minősített üzleti körökkel. Egyébként az baj egy üzletembernél, hogy sok irányba üzletel?

Gattyán György: Nem baj, nekünk is van némi kapcsolatunk, de pont azt mondom, hogy a magyar vállalatok, a vállalkozók függnek a kormánytól, mi pedig nem. Mondok egy példát: azért vagyunk itthon a teqball sportunkkal, mert Magyarországnak akarunk hírnevet szerezni. Ezt már rég kimozgathattuk volna bármilyen más országba, és lehet, hogy sokkal lendületesebben is haladnánk. De mi azt gondoljuk, hogy ez egy magyar találmány, ez egy magyar fejlesztés, ezért csináljuk Magyarországon. A teqball szempontjából mi együttműködünk a magyar állammal, nem a Fidesszel, a magyar állammal, amit jelen pillanatban ez a kormány irányít.

Szatmári Péter: Röviden visszatérnék a krédónkban is szereplő mérsékelt, szabadelvű és értékalapú demokrácia gondolkodásmódhoz. A politika és a politikus fogalma erodálódott Magyarországon, ezért szeretnénk azon a módosítani, ami általában a közélethez, a politikához és a politikushoz kapcsolódik, hogy ő azért nyúl a közpénzhez, hogy saját magát gazdagítsa.

Mihez képest mérsékelt?

Szatmári Péter: Mérsékelt ahhoz képest, hogy nem köti gúzsba az ideológia, nem sajátítja ki az igazságot, hanem megoldásban gondolkodik, és ez a megoldás a kulcsszó. Közösen, minden egyszerű kérdésben együttműködve a civilekkel, együttműködve az egyénekkel, a közösségekkel szeretnénk a legjobb lehetőséget, útvonalat, megoldást megtalálni.

Mi az, hogy szabadelvű? Ezt nagyon régóta nem hallani Magyarországon a politikában, hogy valaki azt mondaná, mi szabadelvűek vagyunk.

Szatmári Péter: A szabadelvűség a nyitottságot és a kooperatív szemléletet jelenti nekem. Nem zárjuk be magunkat a konzervativizmusba, a liberalizmusba vagy a szocializmusba, hanem abban gondolkodunk, hogy minden adott problémára van értelmes, racionális, ésszerű válasz.

Ideológiamentes politikai erő lesznek?

Gattyán György: Ez a célunk. Mi nagyon szeretnénk egész egyszerűen csak dolgozni az országért. Ha most meghallgatjuk, hogy a politikai erők miről kommunikálnak, nézhetjük akár az ellenzéki összefogást, arról nem sok szó van, hogy hogyan lesz pénzük az embereknek. Különféle elméletek vannak ahelyett, hogy konkrét megoldások lennének. Visszatérek a nyílt levélben megfogalmazott pontjainkhoz, ahol mi példaképpen leírtuk, hogyan lehetne pénzhez juttatni azokat a területeket, amelyeknek nincs igazi költségvetése.

Ha jól értelmezem a pontokat, ezek elvonások valamilyen önök által fölöslegesnek ítélten finanszírozott területről.

Gattyán György: Átcsoportosítás.

Ez megoldja a problémát?

Gattyán György: Ez már elkezdené megoldani a problémát, hiszen ha csak azt nézzük, hogy több mint nyolc százaléka a GDP-nek a magyar állam működtetése, míg az európai átlag 4‒4,5 százalék, itt már nagyon komoly pénzt találunk, de mi a digitalizációval szélesítenénk ki Magyarország az üzleti lehetőségeit.

Mit lehetne az egész világra szolgáltatni? Önnek van olyan üzleti tevékenysége, amely valóban az egész világra szolgáltat, de azért az egy elég speciális terület.

Gattyán György: Csak annyit mondanék, hogy Iwiw hamarabb volt, mint Facebook. Tehát ha az Iwiw elérte volna azt a sikert, amit a Facebook elért, akkor Magyarországnak nem lennének anyagi problémái.

Akarat dolga volt, hogy nem érte el et az Iwiw?

Gattyán György: Én, mondjuk, azt a kérdést tenném föl, hogy vajon hogy lehet az: az amerikai filmipar, az amerikai IT-ipar bejárja az egész világot? Lehet, hogy azért ott vannak olyan erők, olyan támogatások, amik ezt elősegítik? Magyarországon ez miért nem történik meg? Tehát miért nem segítjük azokat a vállalkozásokat, amelyeknek lenne lehetősége a nemzetközi piacon? Erre nincsen támogatás, nincsen rendszer, nem tanítjuk, tréningezzük, oktatjuk a diákokat arra, hogy hogyan legyél vállalkozó.

Hogyan lehet valakit megtanítani arra: hogyan lehet vállalkozó? Mert abban bizony benne van a bukás lehetősége, amikor mindent elveszít az ember. Ezt is meg lehet tanítani valahogy?

Gattyán György: Nyilván, akik jobban odateszik magukat, szorgalmasabbak, tehetségesek, nagyobb sikereket érnek el, akik kevésbé, ők pedig kevésbé érnek el sikereket. A bukás ott is benne van, ha én elmegyek alkalmazottnak valahova. Lehet, hogy nem felelek meg abban a munkakörben és mondhatom azt, hogy elbuktam. Én semmit nem nevezek bukásnak, én azt mindig egyfajta tanulási szakasznak minősítem, amire szükség van. Tehát senki nem úgy éri el a sikert sem sportban, sem művészetben, sem üzletben, hogy ő valamit nem csinált rosszul közben. Tehát nagyon sok bukás van, amíg az ember elér egy bizonyos küszöböt, amit hívhatunk sikernek. Ez része a tanulási folyamatnak.

Látják, hogy kik azok a magyar választópolgárok, akik ezt a gondolkodást hajlandóak volnának osztani?

Gattyán György: A 18 és 35-40 év között teljesen másként gondolkodnak. Ez a korosztály egyértelműen a múltat szeretné maga mögött hagyni. Ez az a kétmillió ember, akiről beszéltem.

De mit szeretnének a vállalkozók? Egyfelől szeretnének állami segítséget, másrészt szeretnének tiszta versenyt, ahol győzzön a jobbik?

Gattyán György: Annak a vállalkozónak, aki már most működik, nem szükséges az állami segítség. Itt arról van szó, hogy az egész szemléletmódot, az egész gondolkodást kell újraírni. Aki ma 14-16 éves, azt érdemes trenírozni arra, hogy ő egy nagyon jó vezető lesz egy nagy, már működő rendszerben, vagy akár beosztott munkatárs vagy alkalmazott. A mai vállalkozók, akik ma szavaznak, ők nem az állami támogatásra várnak, ők csak egy kis nyugalmat szeretnének, hogy ne kelljen attól függni, hogy úristen, meg kell néznem, hogy akivel én most szerződök, ő most melyik tömbhöz tartozik, hogy nehogy baj legyen belőle. Már ezzel sokat segítenénk a mai vállalkozóknak.

Szatmári Péter: Ha valaki három-négy-öt-hatéves korától folyamatosan tanul, az nem idegen itt sem a Kárpát-medencében. Szerintem ezt erősíteni lehet, és pont a digitális tartalomszolgáltatás nagyon sokat segíthet ebben. Olyan elektronikus tartalmakat tudunk előállítani, ami bárkihez eljuthat és segítünk abban, hogy ez korosztálytól függetlenül elérhető legyen. Nevezhetjük ezt elektronikus iskolatáskának vagy bármi másnak, ami mindenkinek rendelkezésére áll, tehát egyszerre van tartalom, egyszerre van eszköz és egyszerre van segítség is ehhez.

Hogyan képzelik például a digitális iskolatáskát két covidos év után, amikor mindenki home office-ba kényszerült? Van, aki nagyon szerette, van, aki nagyon gyűlölte.

Gattyán György: A Covidnak szerintem legalább volt pozitív hatása, hiszen ráirányította a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag számítógép vagy eszközök nélkül mennyire nehéz egymással kommunikálnunk, és mennyire nehéz eljutnunk a másikhoz, ha ezzel nem rendelkezünk.

A programpontjaiban a mesterséges intelligenciáról is beszéltek, például a pályázatok elbírálásánál. Elég vad gondolatnak tűnik, hogy ne egy ember döntsön a végén.

Gattyán György: Nem a döntési folyamat a lényeg, hanem az ellenőrzés. Egy nagyon egyszerű algoritmus ki tudja mutatni azt, hogy ki hányszor indult, hányszor nyert, valami túl van-e árazva, hiszen nagyon könnyen össze tudja hasonlítani más árazásokkal és ha ezt tovább mélyítjük, akkor egyszerűen ki tudja dobni, hogy itt valami gyanús.

És ezt bevezetné?

Gattyán György: Hát persze. De ez már nagyon sok helyen működik a világban.

Magyarországon sem kell mindenkinek átnyálaznia hatszáz pályázatot, ami bejön. Vagy ez a tapasztalatuk?

Gattyán György: Ha működik, akkor nem jól működik, mert hogy lehet az, hogy a közbeszerzésen kiemelt cégek nyernek csak.

Az nem lehet, hogy azért nyer ugyanaz, merthogy ő a legjobb?

Gattyán György: A Megoldás Mozgalomnak az lenne a célja, hogy végre-valahára rendet rakjunk. A digitalizáció egy eszköz. A digitalizáció minél mélyebb integrálásával el lehet jutni oda, hogy nem emberek kezei között siklik át esetleg egy-egy kirívó probléma, hanem kimutatja a rendszer. Ez egy eszköz, amit használni kell.

Szatmári Péter: Az idegenkedés magától a digitalizációtól nagyon meglepő. Mondok egy példát, az elektromos áramot, ami mondjuk, a XIX. század végéig elképzelhetetlen volt, aztán pedig alapvetően változtatott meg mindent, noha idegenkedtek tőle az emberek.

Január vége van, nemsokára megvan a listaállítás határideje. Milyen ütemben folytatják tovább a kampányt? Mik lesznek a fő gondolatok, a fő mondatok, amikkel belakják ezt?

Gattán György: A két múltat szeretnénk mi leváltani, megszüntetni, nem adni újabb esélyt ennek, ez az egyik legfőbb irány. A pontjainkban szerepel, hogy mivel lehet költséget csökkenteni és mivel lehet több bevételhez juttatni az országot. Ezek a fő irányok, amiben lehet pillér a digitalizáció, de talán a legerősebb az, hogy tudunk megszabadulni ettől a politikai béklyótól, ami most van.

Hogy akarják az embereknek elmagyarázni, hogy az a két múlt, amit önök múltnak neveznek, az nekik is múlt legyen?

Gattyán György: Hát boldogok vagyunk? Elégedettek vagyunk Magyarországgal? A szíve mélyén mindenki azt mondja, hogy ez most jó, ez a helyes, ami van? Azt gondolom, hogy a magyar lakosság, a magyar választópolgárok átlátnak a szitán. Látják azt, hogy mi történik a mai kormányban és az ellenzéki összefogásban. Ha ezt akarják tovább folytatni, akkor mondhatnám, hogy ám legyen. Mi azon dolgozunk, hogy az emberek egyre jobban átlássanak a szitán és tudják meg, hogy a két tömb csak kihasználja Magyarországot.

Szatmári Péter: Harminc évvel a rendszerváltás után Közép-Európában vagyunk Magyarországon, ahol a politika bent van az emberek magánéletében, a hálószobájában, a konyhájában a gasztronómiától egészen a napi munkáig. Mindent az határoz meg, hogy kire szavazunk, egész pontosan, hogy milyen veszélyek lehetnek attól, ha valakire nem szavazunk. Önmagában, ha a fortélyos félelem igazgatja a politikát és a hétköznapokat, ez mindenféleképpen elgondolkoztató, és a Megoldás Mozgalom ezen változtatni szeretne.

Hol látják azokat az embereket, akik önök szerint valóban így gondolkodnak? Vidéken, városokban, kisvárosban, nagyvárosban?

Szatmári Péter: Én azt gondolom, hogy településszerkezetben nincs különbség ebből a szempontból. De az tény, hogy van két oldal, amelyik az igazság kisajátításán dolgozik és ha valaki ezt az igazságot nem fogadja el, akkor gyakorlatilag kiszorul mindenből, ezt én mindenféleképpen veszélyesnek tartom. Ez független, hogy faluról beszélünk, kisvárosról, közepes méretű városról, Budapestről, ez jelen van.

Hogyan fognak kampányolni? Elektronikusan? Lábbal? Fizikailag?

Gattyán György: A social media felületeken, a weboldalainkon már jelen vagyunk. 2022 annyiban egyértelműen különbözik 2018-tól, hogy ma már az emberek nagyon sok információt a virtuális felületekről fogyasztanak, tehát a fő fókuszunk ez lesz. De természetes lesz országjáró körút is, amelyen én is részt veszek, a munkacsoportok tagjai is részt vesznek, tehát nyilván mindent megragadunk, amit lehet.

Mennyi embert kell megmozgatni, amikor majd beindul az aláírásgyűjtés?

Gattyán György: Ez több ezer ember értelemszerűen.

Honnan van több ezer ember?

Gattyán György: Nagyon friss a mozgalmunk, de jól haladunk, sok ember üzen, visszajelez, utcán integet, amikor az országjáró körúton vagyok, tehát én nem gondolom, hogy ez probléma lenne.

Szatmári Péter: Jelentős önkéntes hálózatunk van már, szervezeti problémát nem látok, mert abból indulunk ki, hogy a programtanács már felállt és a választási irodánk is aktívan működik a nap 24 órájában.

B terve van? Mi van, ha nem jön össze a megfelelő számú aláírás, nem sikerül elég jelöltet állítani, nem lesz országos lista?

Gattyán György: A kérdés az, hogy mi az A terv. Az A terv a szemléletmód megváltoztatása. Az A-terv, hogy létrehozzunk egy olyan felületet, platformot, mozgalmat, pártot, amit el kell indítani azért, hogy egy teljesen új gondolkodás létrejöjjön Magyarországon. Az A-terv akkor is teljesül, ha csak százan szavaznak ránk, maximum négy, nyolc, tizenkét év múlva éri el a megfelelő szintet a mozgalom. A célunk az, hogy ezt a kétmillió embert megmozgassuk, plusz még jöjjön hozzá az, aki menet közben ráeszmél erre az új irányvonalra.

Honnan tudja, hogy mekkora a támogatottsága? Csináltatnak-e mérést?

Gattyán György: Hál’ istennek nagyon sokan mérnek minket, úgyhogy nekünk ez nem kell. De az többször elhangzott, még amikor nem is voltunk hivatalosan párt, hogy több mint egy százalék biztos szavazónk van és van három-négy százalék bizonytalan, ami azért elég erős úgy, hogy egy hónapja vagyunk hivatalosan.

Három százalék a hibahatár…

Gattyán György: Tehát ez azt jelenti, hogy akkor, ha összeadom az egy meg a három-négyet, legyek optimista, akkor az öt százalék, tehát lehet kettő, de lehet nyolc is.

Vagy mínusz kettő, hogyha az egyről levisszük a hibahatár alá.

Gattyán György: Akkor is mutatunk egy alternatívát. Itt nem arról van szó, hogy mindenáron a hatalmat akarjuk megszerezni. Ettől sokkal fontosabb, hogy merjenek hinni az emberek, bízva egymásban, abban, hogy van egy új lehetőség.

Szerveznek-e nyilvános akciókat?

Gattyán György: Igen, van a táborunkban énekes, zenész, sportoló, nyilván ahogy a kampányidőszak elkezdődik, úgy fogunk szervezni velük ilyen eseményeket.

Mikor lesznek az arcok nyilvánosak? Az elnökség nyilvános, önök nyilvánosak, a többiek mikor?

Gattyán György: Február közepétől lesznek a nevek hivatalosak.

És a program is onnantól lesz részletes?

Gattyán György: A programot folyamatosan csöpögtetjük, hogy elinduljon egyfajta gondolkodás, egyfajta közbeszéd a pontjainkról, tehát minden nap teszünk ki egyet-egyet.

És interakció van? Tehát az emberek azt mondják, hogy jó, szép ez a program, de még azt is bele kéne venni?

Gattyán György: Igen.

Ha ilyen van, akkor mit csinálnak?

Szatmári Péter: Az a lényeg, hogy a program hogyan épül fel a közös tudásból. Van egy laza váz, ebbe különböző elemeket raknak be a munkabizottságok, ezek aztán megjelennek részben a médiafelületeken, részben a közösségi platformokon. Úgy gondolom, hogy április 3-ig meglesz a kormányprogram.