INFORÁDIÓ
2021. szeptember 18. szombat
Diána

káel csaba

müpa

filmio

koronavírus

Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója a Művészetek Palotájában (Müpa) 2020. szeptember 30-án.

Káel Csaba: mi folyamatosan úgy tervezünk, mintha nem lenne Covid

Nekünk nincs kőolajunk, tehát másból kell energiát előállítanunk, és ez az energia-alapanyag a kulturális örökségünk, illetve a kulturális jelenünk – mondta Káel Csaba. Az InfoRádió Aréna című műsorában. A Müpa vezérigazgatója úgy fogalmazott: nekünk nem közönségünk, hanem közösségünk van, csak a közösségi élmény átterelődött a virtuális térre is. A mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosként elmondta, a járványhelyzetben is fejlesztettek: bővül a fóti stúdió, elindult Netflixnek konkurenciát támasztó magyar filmportál, a Filmio.

Káel Csaba az Arénában
 

2020 drámai év volt minden kulturális intézmény, így a Müpa számára is. Koncertek, programok sokaságát kellett lemondani vagy átütemezni. Megvonható már egyfajta mérleg az előző esztendőről?

Az elmúlt évben volt 15 éves a Müpa, és egészen más szülinapra készültünk. De nem hagyjuk magunkat, bármennyire a nyakunkon van a Covid, ez nagyon lényeges szemlélet volt, amiben nagyot segített az, hogy a Müpa a közép-európai térségnek, nemcsak Magyarországnak a leginnovatívabb kulturális centruma. Egyből váltani tudtunk az online térre, mert már 2010 óta voltak kísérleti webcast közvetítéseink. Március 14-én volt pontosan 15 éves a Müpa, és 11-én be kellett zárnunk. Addigra már meghirdettük a bérleteinket, soha ennyi nem fogyott még, mint ebben a covidos időszakban, aztán szép lassan vissza kellett váltani ezeket, mert nem tudtak eljönni a külföldi fellépők.

16 évesen nem lehet a 15. születésnapot ünnepelni majd, mégis mi az, ami mindebből átszervezhető vagy áthozható a következő időszakra?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert mi folyamatosan úgy tervezünk, mintha nem lenne Covid, egyeztetünk a külföldi partnereinkkel, műsorterveket készítünk. Azért kell ezt tennünk, mert bizonyos műfajokban két-három évre előre kell terveznünk, és ezt a folyamatot állandóan melegen kell tartani, hiszen amikor fölszáll majd a füst, vége lesz a Covidnak, akkor azonnal el kell indítanunk a programjainkat. Ezt úgy kell elképzelni, mintha a Müpa egy hatalmas tengerjáró hajót vinne, és nem lehet a kormányt kapkodni, mert nem is tud fordulni a hajó, meg a nagy tömeg és a terhek miatt ez lehetetlen is. A GPS A-ból a B pontba van beprogramozva, de állandóan újratervezés van az útvonal kapcsán, ez egy nagyon nagy kihívás. Rengeteg munka van azzal is, hogy áttértünk az online közvetítésekre, heti két-három élő koncertet streamelünk, és emellett még az archívumból elővett koncertek is vannak. Tavasszal, amikor teljes zárlat volt, még csak ezt az archív részét tudtuk bemutatni a kedves nézőinknek. Ez egy 14 hetes időszak volt, ahol összesen 148 órányi programot, körülbelül 90 előadást mutattunk be. A 90 koncertből 39-et az Európai Hangversenytermek Szervezetétől átvett közvetítéssel teljesítettünk, és 51 volt ebből a Müpa sajátja, és az volt a nagyon érdekes, hogy a Müpát Európában is közvetítették ezen a streamingrendszeren keresztül a mi testvér hangversenytermeinkben Párizstól Bécsen át Londonig.

Laikusként hajlamosak vagyunk azt gondolni, ha egy-egy koncertnek a streamelése nem olyan bonyolult dolog és talán nem is egy olyan drága mulatság. Valóban így van?

Ha a rendszer áll, akkor maga a streamelés nem egy drága műfaj. Arról kevesen gondolkodnak viszont, hogy meg kell szerezni a streameléshez a jogot, és azért itt világsztárokkal és olyan zenekarokkal is dolgunk van, amelyeknek van anyakiadójuk, és a streamelés joga is náluk van Ezt pedig ki kell váltani, szerződéseket kell módosítani. Sokan ezért plusz pénzt kérnek, ezért bonyolultabb háttérmunkát jelent, csak a kedves nézők ezt hál’ isten nem látják, viszont a kollégáimtól nagyon komoly energiát kíván meg.

A Müpa mellé megtanultunk két új kifejezést is az elmúlt hónapokban, ez a Müpa Home, illetve a Müpa Home Live. Nyilván egy kényszerhelyzet szülte újdonság, de mégiscsak egy újszerű dolog. Mi az, mi kiemelhető, akár a nézői visszajelzések alapján?

Március közepén azonnal elindítottuk azt a programot, amelyben a száz ingyenesen megtekinthető HD-minőségű koncert- és előadás-felvételünk és hanganyaguk elérhetővé vált, és egy héttel később pedig elindítottuk a Müpa Home-ot, ami nem más, mint az addig nem publikált koncertfelvételek közzététele a Müpa közösségimédia-felületein, YouTube-csatornáján, weboldalán. Aztán volt egy érdekes időszak, június után kvázi élő koncerteket kezdtünk szervezni, ami azt jelentette, hogy nézők nem jöhettek még a Müpába, viszont előadásokat élőben streamelhettünk. Akkor volt egy ötletünk, hogy júliusban csinálunk egy autósmozi-formátumot: a Müpán belül zajlik a koncert, amit mi közvetítünk a Müpa melletti parkolóba, és a nézők a családtagjaikkal egy autóban, biztonságos körülmények között egy élő koncertet tekintenek meg. Nagy sikere volt, 18 élő koncert ment így le, és az előadóművészeknek is nagy segítséget jelentett, hogy ezért megkapták a fellépti díjukat. A Müpa Home-nak az is volt még egy erénye, hogy a friss koncertek aztán felkerültek a Müpa médiatárába, aki épp nem látta, az most onnan letöltheti. Rengeteg pozitív levelet kaptunk. Az a célunk, hogy ne hagyjuk magukra ebben a furcsa helyzetben a közönségünket, és ezt nagyon értékelték az emberek. És az is nagyon fontos, azt is megjegyezték, hogy köszönik, hogy figyelünk az ő biztonságukra. Azt szoktam mondani, hogy nekünk nem közönségünk, hanem közösségünk van. Ez a közösségi élmény átterelődött a virtuális térre is.

És azért megvan az a közösségi élmény? A virtuális közegben óhatatlanul elvész valami.

Ez nem kérdés. Online közvetítések soha nem fogják pótolni az előadóművészet igazi erejét, azt, hogy direktben kap energiát a művészek közvetítésével a művészeten át az ott ülő közönség. Viszont nagyon cuki levelek is jöttek, hogy volt, aki felöltözött abba az öltönyébe, szép ruhájába, amelyben a Müpába jár, és úgy ült le nézni a koncertet. Ez megható volt számomra, hogy így ünneplik ezt az eseményt.

Gyakran szokták emlegetni azt, hogy találkozási pont a Müpa, és ez a találkozási lehetőség is elveszett az elmúlt időszakban.

Ez így van, ugyanakkor mint téma az emberek közt maradt, ők egymással is leveleztek és írták, hogy milyen klassz volt, hogy ez a koncert lement, milyen jó, hogy újranézhették. Aztán a Müpa Home Live-val, ami ősszel kezdődött el, tulajdonképpen ezt az autósmozi-élményt vittük át úgy az online térbe, hogy megszerveztük a koncerteket a fellépőkkel. Rengeteg magyar művészt tudtunk azzal támogatni, hogy itt megkapta a fellépti díját, őket sem hagytuk magukra, hiszen ők is tagjai a mi közösségünknek. Ennek kétlépcsős hatása van, egyrészt mégiscsak van egy friss koncertélmény, és van téma, amivel föl lehet hívni egymást és beszélgetni. A plusz hatása pedig az, hogy szinte majdnem mindegyik streamünket sokkal többen nézik meg, mint amennyiben beférnének a hangversenyterembe.

Külföldről is többen nézték ezeket a streamelt előadásokat, koncerteket?

Igen, és az Európai Hangversenytermek Szervezetével közösen szervezett koncertek még plusz szurkolókat is hoztak nekünk, mert ők is olyanok, akik nem biztos, hogy valaha is a Müpa online felületeire keveredtek volna, még ettől is emelkedett a nézőszám. Volt olyan koncert, ami meg bámulatos, több tízezres nézettséget produkált, úgyhogy ezt a formátumot érdemes továbbgondolni. Például egy digitális hangversenytermet hozunk létre az élő produkciókból, hogy azok is elérhessék, akik éppen nem tudnak itt lenni. Ez már egy fizetős formátumú dolog lenne. Erre vannak a világban már beárazott kísérletek, például a Berlini Filharmonikusoknak van ilyen önálló rendszerük, eléggé sikeres, vagy a Müpában évek óta nagy sikernek örvend a MET-közvetítéssorozat, ami szintén ehhez hasonló.

A Müpa január-februári programjában majdnem minden napra jutnak online közvetítések, de terveznek azzal, hogy mikor jöhet közönség is a Müpa tereibe?

Ezzel nem tudunk számolni, mert ezt az aktuális kormányzati intézkedések befolyásolják. Mi folyamatosan úgy tervezünk, ha már a jövő héten elindulhat a normális élet, akkor mi is kerüljünk a programjainkkal vissza a normális kerékvágásba. Ezért A, B, C forgatókönyveink vannak. Az A az, amikor teljes pompájában újraindul a Müpa, a B, amikor csak bizonyos fellépők tudnak megjelenni a műsorokból, illetve a C olyan, hogy a magyar művészeket kérjük, segítsenek be és esetleg helyettesítsenek egy-egy koncertet. De ebből is elképesztő találkozások jönnek létre.

Óhatatlanul át kellett gondolni, hogy mi is a feladata, a lehetősége és a kulturális missziója egy olyan méretű és fontosság intézménynek, mint a Müpa egy rendkívül helyzetben, jelesül egy világjárvány kellős közepén?

A Müpa állandóan szinten tartja ezt a kérdést. Az elmúlt 15 év alatt létrejött egy olyan márka, amit most már világszerte ismernek. Nagyon izgalmas, hogy minek köszönheti ezt a sikert. Erre van egy elméletem, arról szól, hogy milyen erős a magyar kultúra, milyen erős az az örökség, amit a kultúrából kapunk és milyen erős az az élő, mostani kultúra, amit az előadóművészeink, a komponistáink, a rendezőink képviselnek. Nekünk nincs kőolajunk, tehát másból kell energiát előállítanunk, és ez az energia-alapanyag a kulturális örökségünk, illetve a kulturális jelenünk. Az a célunk, hogy ezt kibányásszuk, minél szebb formába hozzuk és továbbítsuk a kedves néző felé. Mi a minőségi kultúrát képviseljük, a számunkra értékes kultúrát, amiből táplálkozni tudunk, amiből energiát kapunk. Mi ezt a küldetést teljesítjük, mi ezeket az értékeket feltárjuk, bemutatjuk, eljuttatjuk az emberekhez, energiát adunk ezen keresztül nekik, és azt szeretnénk, ha ezt a folyamatot továbbvinnék a következő generációk.

Az újranyitáskor ugyanott folytatható minden, ahogy tavasszal abbamaradt?

Badarság lenne azt mondani, hogy semmilyen hatása nem lesz a járványnak a korábbi szokásokra, de épp az elmúlt napokban olvastam egy elemzést, hogy például az I. világháborús nagy veszteségek után a spanyolnátha még nagyobb veszteséget hozott, főleg az európai életformákra, mégis nagyon hamar visszataláltak a régi kerékvágásba az emberek. Az embereknek olyan fontos ez az energia, amit innen kapnak, hogy abban reménykedem, ha már biztonságos lesz, vissza fognak találni hozzánk, és ez az online kapcsolat is azt sugallja feléjük, hogy így is veletek vagyunk, így is együtt megy előre ez a közösség. Természetesen, amikor elindul a normális élet, kommunikálni fogjuk, hogy jöjjenek vissza, hiszen mi ugyanott szeretnénk folytatni, ahol abbahagytuk.

A Müpa zeneműpályázatát is a 15. jubileumi évadhoz kapcsolódóan hirdették meg, 14 kategóriában és egy nagyon széles műfaji spektrumot felölelve. Mi is volt ennek a zeneműpályázatnak a célja és mit várnak ettől?

Természetesen a régi kincseink megtalálása és megmutatása is célunk, de a Müpának kezdetek óta nagyon erős törekvése az, hogy a mai művészetet, a mi korunk lenyomatát is bemutassa, a saját érzéseinket, gondolatainkat. Ez eredetileg egy kisebb zeneműpályázat lett volna, de kibővítettük a pandémia miatt, és úgy döntöttünk, hogy ilyen széles spektrumban szólítjuk meg az előadóművészet kreatív társadalmát. Valószínű, jól jön nekik az a lehetőség is, hogy ez anyagi díjazással is járt, mert rengeteg, 1300 pályamű érkezett be, és a végén 54 művet díjazott a 14 kategóriában az 5-7 fős zsűri, a szakma legkiválóbb szakértői. Nem az volt a cél, hogy első, második, harmadik díjat adjunk ki, hanem a jó darabokat minősítsük. A nyertes műveket következő években bemutatjuk, illetve a zsűrit is úgy válogattuk össze, hogy nemcsak effektív kreatív szakemberekből állt, hanem intézményvezetőkből is, őket is próbáltuk inspirálni, ha tetszik nekik valamelyik darab, akkor azt ők is bemutathassák. Az első bemutatási jog a Müpánál van, de aztán ez továbbadható. Ez lesz az az anyag, ami fent marad a pandémia kapcsán arról, hogy mit gondoltunk, mit éreztünk. Ezek a művészek közvetítik az aktuális állapotunkat tulajdonképpen a jövő nemzedékek számára is.

A filmes területet is érzékenyen érintette a járványhelyzet, mégis 2020-ban tíz új film került mozikba, készültek televíziós és streaming tartalmak, és novemberben elindult a Nemzeti Filmintézet magyar alkotásokat bemutató online filmtára, a Filmio. A járvány ellenére is mozgásban volt a magyar filmipar?

Épp a Hollywood Reporterben jelent meg egy nagyon komoly cikk az elmúlt napokban arról, hogy Budapest milyen jól állja a sarat a Coviddal szemben, aminek nagyon örülünk, mert azt mi is úgy érezzük, hogy kivívtunk egy fantasztikus pozíciót, tulajdonképpen Budapest lett London után Európa második nemzetközi produkciókat létrehozó bázisa. Elérni azt egy dolog, de fenntartani és a Covid után még előrelépni benne, ez egy nagyon komoly feladat. Márciusban kivonultak ugyan a nagy nemzetközi produkciók, mert mindenki megijedt, de részben magyar produkciók előkészítése már zajlott, és ezt szinten is tartottuk. Az volt a cél, ahogy elindulhatnak az új forgatások, akkor már legyenek előkészítve, és így is történt, hiszen június-júliusban jó pár filmünk elkezdett forogni, visszajöttek a nagy nemzetközi produkciók is, például A dűne című, világhírű sztárokkal teletűzdelt hollywoodi produkció is befejezte a munkálatokat.

Ez a fóti filmstúdió területén zajlott, amely bővülni fog. Hol tart most ez a folyamat?

Budapest körül kialakult egy stúdiórendszer, amely még nem elég, és kihasználtuk az alkalmat, hogy Covid alatt, amit lehet, épülettervezést, közbeszerzési kiírását, elindítsunk, és ez sikerült is. Terveink szerint még ebben a hónapban lezárul a pályázat, és a kivitelezésre tudunk koncentrálni. Nagyon fontos úgy kijönni a Covidból, hogy azt tudjuk mondani akár már jövő évben is, hogy a budapesti stúdiókapacitások harmadával megnőttek. Ráadásul Londonban csökkent a stúdiókapacitás, mert egy cég viszi el a lehetőségeket, tehát még onnan is számíthatunk munkákra. A MAFILM-bázis nemcsak a stúdiótól volt erős, hanem ott van a szárazföldi Európának a legnagyobb vizes medencéje, ahol akár tengeri csatajelenetet is lehet forgatni, illetve ott van az a díszletfalu, amely folyamatosan gyarapodik, mert a produkciók mindig itt hagyják a díszleteiket. Ez most kibővül a négy stúdióval, amiből kettő-kettő összenyitható, és akár nagyszabású sorozatdíszleteket is el lehet benne majd helyezni. Ez nagyon komoly előrelépés, és hívó szó is lesz az új produkciók számára. Emellett a magyar produkciónak is szeretnénk biztosítani a terepet, hogy az új sorozatok is akár itt foroghassanak.

Közel húszezer szakembert foglalkoztat a filmes terület, sokan kerültek nehéz helyzetbe a járvány okozta válsághelyzetben. Tudtak nekik segíteni, hogy a szakmájukat nem feladva ne menjenek pizzafutárnak?

Volt direkt támogatás is még tavasszal, de sokkal fontosabbnak tartottuk azt, hogy minél több produkciót indítsunk be, hiszen azáltal kapnak ők munkát. A kieső külföldi produkciók helyére elindítottunk nyolc koprodukciós filmet, amelyek munkát adnak az ágazat számára, de a disztribúció szempontjából nagyon fontosak. Van egy nagyon fontos kérdés, amiről kevés szó esik, hogy nekünk a mozikkal is foglalkoznunk kellett, hiszen az éhhalál szélére kerültek. A nyáron is volt egy program, amivel segítettük őket, és most az év elején is tervezzük, mert ha vége van a pandémiának, akkor tovább kell üzemelniük a moziknak is. Fontos és nagyon lényeges eleme az elmúlt évnek, hogy létrehoztuk az állami streaming csatornánkat, november 20-án elindult a Filmio. Én ezt kultúrtörténeti jelentőségű dolognak tartom, hiszen a magyar mozgóképes kincs közkinccsé válik ezen keresztül. Egy fizetős csatornáról beszélünk, de nem olyan megterhelő a havi díja.

Nemcsak filmarchívumról van szó, hanem újonnan készült magyar filmek a bemutató után röviddel megtalálhatók lesznek. De ha jól tudom, akkor szándék van arra is, hogy erre a felületre készüljenek filmek, netán sorozatok is.

Ez egy valódi, komoly forgalmazási felületté nőhet ki. Kereskedelmi irányból már látunk ilyet, hiszen a Netflix vagy az HBO bebizonyította, hogy milyen erős és életképes. Nekünk itt most van egy olyan lehetőségünk, hogy első körben a magyar filmeket tudjuk bemutatni, az új sorozatokat is. Most először voltak párhuzamosan filmes és televíziós műfajú pályázatok, 2020-ban 300 mozifilmes pályázat jött be, ebből 185 kapott támogatást. A nem filmes, a kvázi televíziós műfajokból 1700 ötlettel pályáztak az alkotók, és itt is jó pár produkció már megkapta a támogatást, illetve elkezdett forgatni. A kormányzat segítségével pedig létrejött egy újraélesztési alap, és sikerült elnyernünk egy elég tekintélyes összeget: a színházakkal közösen létrehozunk produkciókat, és nemcsak a budapesti, hanem a vidéki színházak is bekapcsolódtak. 15 pályázat volt, 15 színház nyert a pályázaton, és vagy meglevő színházi produkcióikat, vagy teljesen új ötleteiket kell filmszerűen megvalósítaniuk, tehát nem felvett színházról van szó, hanem az adott színházhoz kapcsolódó színészi és szakembergárda létrehoz egy mozgóképes produkciót. Ezek közül is jó pár a Filmión fog megjelenni.

Nyitókép: MTI/Cseke Csilla
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018