Már az első hullámban kiderült, hogy a vérplazma-terápia biztató eredményeket mutat a koronavírus okozta betegség kezelésében. Most a második hullámban vagyunk, ami egyelőre súlyosabbnak látszik, mint az első. A legfontosabb kérdés, hogy van-e elég hatóanyag?

Egyelőre van, de nagyon ki van számítva. A plazmaterápiának az a lényege, hogy a gyógyultak vérét használjuk arra, hogy a betegeket gyógyítsuk, és minél jobban terjed a járvány, annál több a gyógyult is.

Honnan szereznek elegendő mennyiségű gyógyultat?

Maguknak kell jelentkezniük nálunk. Ez egy önkéntes fölajánlás, éppen ezért biztatunk mindenkit a médián keresztül is, hogy ha meggyógyult és egészséges 18 és 65 év közötti felnőtt, és szeretne plazmát adni, akkor jelentkezzen nálunk.

Honnan tudhatja valaki, hogy gyógyult, amikor nagyon sokan azt sem tudták, hogy betegek?

Kétségtelen. Ha elegendően magas Covid-ellenanyag szintje, ebből egyértelműen kiderül egyrészt, hogy gyógyult, másrészt pedig, hogy átesett a betegségen.

Hogy működik a vérplazma-terápia hatóanyagának előállítása? Mik ennek a lépései?

Először is jelentkezik nálunk, utána ellenőrizzük egy egyszerű vérvétellel, hogy van-e ellenanyaga. Ha van, akkor egy megbeszélt időpontban plazmát ad. Ez olyasmi, mint a véradás, de a vérnek csak a folyékony elemét vesszük le, a sejtek maradnak a szervezetben. Ez nem igazán megterhelő, egy nagy pohár vízzel meg egy rántottával lehet pótolni az elvett anyagokat. Utána ezt a plazmát mi tovább analizáljuk, kizárunk különböző betegségeket meg tényezőket, amelyek miatt esetleg mégsem lehetne beadni a plazmát. Utána fagyasztva tároljuk addig, ameddig egy kórház be nem kéri.

Tíz emberből a végén hány ember tud értékelhető minőségű, minden szempontból beadható típusú szérumot előállítani?

Tíz emberből egy. Az első hullámban 450 donorjelentkező volt, és 48 plazmát vettünk le.

Mi a baj a többivel?

Sokan nem alkalmasak plazmaadónak, így már rögtön elveszítjük a felét, illetve nagyon sok emberben nem alakul ki megfelelő ellenanyagszint.

Megértették már, hogy miért nem alakul ki az emberekben a megfelelő ellenanyagszint?

Nem egy válasz van a kérdésre, hanem több. Az egyik például, hogy vannak olyanok, akiknek a torkában már eliminálja a vírust a szervezet. Vagy például a sejtes immunválasz pusztítja el a vírust, és nem alakul ki magas ellenanyagszint.

Önök egyetlen típusú vérplazma-terápiával foglalkoznak?

Most adtunk be egy nagyobb konzorciumi pályázatot a vérellátó szolgálattal közösen arra, hogy kifejlesszünk egy koncentrált ellenanyagterméket. Ez már egy gyógyszer. A mi kutatócsoportunk vérszérum alapú gyógyszerek fejlesztésével foglalkozik, és már két terápiát el is juttattunk a klinikai bevezetésig. A jelenlegi plazmaterápia egy áthidaló megoldás, gyorsan létre lehetett hozni, az ötlettől a termékig három hét telt el, viszont van rengeteg hátulütője. Ez az új szer ezeknek a problémáknak egy jelentős részét kiküszöbölné.

A vérplazma-terápiát milyen állapotban lévő beteg kaphatja meg, és ezt ki dönti el?

A második kérdésre nagyon egyszerű a válasz, mindig a kezelőorvos dönt. Ez egy kísérleti készítmény, jelenleg csak tudományos kísérlet keretében lehet beadni. Azok a kórházak, amelyekkel együtt dolgozunk – Semmelweis Egyetem, Szegedi Egyetem, székesfehérvári kórház –, gyakorlatilag minden betegnél, akinek szükséges, alkalmazni tudják. A súlyos betegnek, aki kórházi kezelést igényel, a plazmaterápia megakasztja az állapotromlását. Átsegíti a beteget ezen a rossz szakaszon, hogy ne kerüljön lélegeztetőgépre, intenzív osztályra.

Mindenki kap plazmát az ismeretei szerint, aki beteg és súlyosbodik az állapota?

Nem mindenkinek kérnek. Nagyon gyakran a hozzátartozók keresnek meg bennünket, és sajnos elég furcsa történetek is el tudnak jutni hozzánk. Például a minap egy hozzátartozó megkeresett minket, de a kezelőorvos szerint a beteg olyan rossz állapotban van, hogy neki a plazma már inkább csak ártana. Ezt én nonszensznek gondolom, mert el sem tudok képzelni olyan betegséget, amelyben a plazma igazából ellenjavallt lenne. Még van restanciánk.

A plazmaterápia tízből hány embert hoz vissza?

Az Egyesült Államokban húszezer plazmabeadást elemeztek utólag, és azok között, akik a kórházba kerülés után három napon belül kaptak magas antitesttartalmú plazmát, körülbelül 35 százalékkal csökkent a halálozás. Ez nagyságrendileg ugyanaz, mint amit mi egy jóval kisebb esetszámon tapasztalunk.

Ez kiegészítő terápia?

Ez egy támogató terápia, a szervezet saját védelmi mechanizmusát tölti föl további antitestekkel. Ezért kompatibilis szinte minden más terápiával.

Az első hullámban sok sportoló megfertőződött, de általában könnyen átvészelték, és nem termelődött sok ellenanyag a szervezetükben. A második hullámban azonban már edzésben lévő, magasan kondicionált sportolók is súlyosan megbetegednek. Értik, hogy mi történik?

Ez is a következő vizsgálatunknak a tárgya lesz. Az első hullámban öt sportág válogatottjait vizsgáltuk meg, akik között magas, 11 százalék volt az átfertőződöttség, és a 29 pozitív esetből egyetlen sportoló szervezetében volt ellenanyag. Most viszonylag sok sportoló van ismét, de már nagyon sokukban van ellenanyag, és elég sok a panasz is. Például a minap a felcsúti futballklub nyolc játékosából, illetve edzőjéből végül is öten tudtak plazmát adni.

Ez azt jelenti, hogy az intenzív együttlét, a testi kontaktus, a sportolással járó összezártság kockázati tényező?

A sportolói életmód az, ami kockázatos, hiszen a sportoló folyamatosan utazik, olyan emberekkel találkozik, akik szintén utaznak, közeli kontaktusban vannak egymással. Egymás nyakába borulnak, közös öltözőt használnak, természetes, hogy átadják egymásnak a cseppfertőzést.

Milyen következményei lesznek ennek? Azért ők is tartják a szabályokat, amennyire csak lehet, nem?

Most már azt látjuk, hogy tartják a szabályokat. Ismerjük a vírust, ezért a sportnak nem kell leállnia, megfelelő óvintézkedések mentén lehet folytatni az életet.

Mi az, amit ön értékelhető többlettudásnak gondol a koronavírusról?

A legfontosabb az, hogy pontosan tudjuk már, hogy terjed, és ezért hatékony megoldásaink vannak a terjedés gátlására. Az első hullámban például mindenki folyton gumikesztyűt hordott. Most már tudjuk, hogy elsősorban a maszk kell, ez felelős a védelem 90 százalékáért, az összes többi meg a maradék 10 százalékért.

A maszk akkor ér valamit, ha mindenkin van?

Viszonylag egyszerű a dolog, ez egy cseppfertőzést. Én kilihegem, valaki más beszívja ezt a levegőt. Ha mind a két ponton gátolom ezt, akkor az hatékony. Vannak olyan számítások, amelyek szerint ha mindenki maszkot hordana, nem lenne járvány.

Hisz benne?

Én hiszek benne.

Tehát ezt tapasztalati tények már alátámasztják?

Igen, például ha valaki ténylegesen maszkot hord, akkor nem számít kontaktszemélynek, hiába dolgozik például egy irodában olyannal, aki koronavírus-fertőzött.

Tudnak-e arról többet, hogy egy lezajlott koronavírus-fertőzés milyen további kockázatokkal járhat?

Ez komoly probléma, a mértékét most mérjük föl. Az első adatokkal tudok szolgálni. Visszahívtunk a korábbi donoraink közül körülbelül 130-at, és megkérdeztük, hogy milyen panaszaik vannak, és az jött ki, hogy 42 százalékuknak maradandó panaszaik vannak. Ez rettenetesen magas arány.

Milyen típusú panaszokról számolnak be?

Nagyon sokan fáradékonyságról panaszkodnak, nehézlégzésről. Egészséges fiatalember hónapokkal később még mindig liheg, ha egy emeletet kell lépcsőznie. A másik, hogy bélrendszeri panaszok vannak, hasfájás, állandó hasmenés. A harmadik, ami viszonylag gyakori, az az állandó enyhe láz.

Meg lehet ezekből gyógyulni?

A vírusfertőzésből meg lehet gyógyulni, de a vírusfertőzés által okozott szöveti vagy szervi károsodás már egy egészen más dolog. Abból is meg kell gyógyulni, de sokkal nehezebb.

Számít-e, hogy milyen állapotban kap el bennünket a koronavírus? Korábban azt szerettük hinni, ha nagyon edzettek vagyunk, akkor rajtunk nem fog ki. De amikor az edzésben lévő sportolón is kifog, akkor ez a hit összedől.

Valóban. A sportolókat is ugyanúgy megüti, sőt vannak olyan problémák, amelyek a sportolókat jobban érintik. A hirtelen szívhalál a nagyon edzetteket szokta érinteni, és ennek a gyakoriságát a koronavírus-fertőzés növeli, és volt is eset, hogy a Testnevelési Egyetem egyik hallgatója, aki amúgy világbajnok birkózó volt, átesett a koronavírus-fertőzésen, semmilyen panaszt nem érzett magán, de összeesett, és hirtelen szívhalálban meghalt néhány héttel az után, hogy elvileg meggyógyult. Most azokat a sportolókat újravizsgáljuk speciális sportkardiológiai módszerekkel, akik átestek Covidon, hogy kiszűrjük közülük azokat, akik veszélyeztetettebbek.

Látják már, hogy Covid milyen hosszú kiesést jelent?

Az az ökölszabály, hogy amennyi idő alatt lecsökken az ember képessége, ugyanannyi idő alatt szedi vissza, de ez is nagyon alkati. Azok, akik nagyon megszenvedik a vírust és ráadásul maradványtüneteik is vannak, kifejezetten nehezen jönnek vissza. Hónapok után is még betegek, csak már nem a vírusban betegek. Mások meg lerázzák magukról, mint egy náthát, és amikor megszűnik a hőemelkedés, már mehetnek vissza. Ez is egy specialitása ennek a vírusnak.

Hogyan tudják megkönnyíteni vagy felgyorsítani a sportoló visszatérését, amikor vannak olyan kockázatok, amelyek a gyors visszatérés ellen szólnak?

Dolgozunk ezen. Itt is a tudás a legfontosabb. Legjobb lenne az, hogy már a vírus előtti felmérési adataival is rendelkeznénk a sportolónak, mert akkor tudjuk, hogy hova lehet visszatérni, és akkor tudjuk személyre szabottan megmondani, hogy kinek mivel és hogyan, mennyi idő alatt lehet visszatérni. Ez egy bonyolult és sokszereplős rendszer.

Hogy tudják azt megoldani, hogy a sportoló elhiggye, visszatérhet a következő versenyig?

Ez jellemzően fordítva van: a sportolónak a motivációja az, hogy azonnal vissza akar menni. Inkább vissza kell fogni, hogy tényleg lépcsőről lépcsőre, fokozatosan építse föl a kapacitásokat, mert ne veszélyeztesse saját magát.

Látják már, hogy milyen sportolótípusoknál, milyen sportágaknál pusztít leginkább?

Elsősorban a csapatsportágaknál látjuk, ha egy bekerül egy fertőző, akkor nagyon hamar végigszalad az egész csapaton. Az egyéni sportolók jellemzően versenyeken kapják el ezt a fertőzést, bekerül közéjük egszuperfertőzőző, aki aztán szétkeni a vírust mindenkin. Magyarországon elsősorban a csapatoknál látjuk.

Mitől szuperfertőző valaki?

Az szuperfertőző, akinek nagyon magas a víruskibocsátási száma egy rövid ideig, és róla ragad rá mindenki másra a környezetében. Attól lesz valaki szuperfertőző, hogy nagyon sok fertőző ágens van a nyálkahártyájában. Vannak olyan alanyok, akiknél a torokban elpusztulnak a vírusok, ők nem nagyon lesznek fertőzők, de akiknek sokáig van a torkában, az nyilván szuperfertőző, mert nagyon sokáig köpi a vírust.

Mi a kísérletezés terepe a plazmaterápiában?

A mi hagyományos munkánkban, a csont és ízületek esetén épp az a jó, hogy tudunk emberen kísérletezni. Ezek kijárt ösvények, a terápiák ma már elérhetők. Ami a vírus okozta kihívás, hogy itt sorban halnak meg az emberek. Ilyenkor arra várni egy-két évet, hogy egy terápiának az ultrabiztonságosságát teszteljük, nem etikus. Ezért történt meg, hogy egy vakcinafejlesztést 2-es fázis után elkezdtek tömegesen alkalmazni az oroszok, mert fölmérték a helyzetet, és azt mondták, ha most nem csinálunk 3-as fázist, akkor az a kisebb kár. Egy nagy ugrás a sötétbe, de a logika mögötte ez.

Minden korcsoportra ugyanakkora az új koronavírus által kifejtett veszély?

Mindenkit érint, korábban is mindenkit érintett, csak akik kórházba kerültek, azok idősek voltak. Most a bulikon terjedt, korábban az idősotthonokban, és a két populáció nem nagyon fed át. Van egy rettentő nagy kockázat, ami ez a vírus, és a felelős egészségügyi kormányzatnak mérlegelni kell, és gyorsítani azokat az eljárásokat, amelyek a hagyományos, nem életfontos betegségekben egyébként nagyon jól beváltak. Ez is történt. Például a plazmaterápia esetén az etikai engedélykérelmet négy nap alatt megkaptuk.

Mennyi a normális ideje?

Fél év biztos, de néha kettő.

Azzal érveltek, hogy muszáj csinálni, mert ha nem csinálják, akkor sokkal nagyobb lesz a baj?

Igen, és ezt megértette az összes szereplő. Ugyanaz volt aeljárásrs, tehát nem engedtek a szigorúságból, csak azt mondták, hogy most egy nap alatt kell dönteni, nem ér rá két hétig. A levelezés egy óra legyen, nem pedig újabb két hét. Ezért tudott Magyarország olyan gyorsan reagálni az elején, mert tényleg mindenki együttműködött. Ausztriában is dolgozunk, egy ottanCovid-centrum vezetője elpanaszolta nekem, hogy ott aztán nem állt össze a hivatal, hiába kellett volna nekik plazmaterápia, nem kaptak engedélyt, szépen kivárták a hivatali utat, sorban haltak meg persze az emberek, és amikorra engedélyezték, már nem volt beteg.

Mivel lehet megfogni leginkább Covid okozta betegségeket, ameddig nincs oltás?

Gyógyszerrel. Nagyon sok mindent lehet gyógyszerrel gyógyítani. Van Remdesivir, illetve néhány más antivirális készítmény nagyon ígéretes hatékonyságú.

És amikor azok nem hatnak, akkor jön a plazmaterápia? Vagy mi ennek a menete?

A plazmaterápia indikált lehet minden súlyos betegben. Plazmát szinte mindenkinek adnak, aki intenzív ápolásra szorul, ilyen szempontból a nagyon beteg Covid-betegnek is kell adni. Itt annyi plusz van, hogy ez olyan plazma, amely még a vírust is semlegesíti. A célzott gyógyszer teljesen más, azok azért vannak, hogy közvetlenül öljék meg a vírust.

A plazma azért van, hogy a vírus ne tudjon rombolni, mert semlegesíti, a gyógyszer meg, hogy a vírus halott is legyen, ne csak hatástalan?

Pontosan. A plazmában keringenek az ellenanyagok, de ezeknek a működéséhez az kell, hogy a szervezet saját immunrendszere hatékonyan működjön, inkább csak a saját immunrendszerbe tölt egy kis plusz üzemanyagot, hogy jobban tudjon működni. Ha viszont az már amúgy sem bír el a vírussal, akkor nem elég ez a segítség.

Annak, aki átesett Covidon, de nem lett benne jelentős mennyiségű ellenanyag, az immunrendszere jól működött vagy rosszul?

Egy egészséges ember sokkal könnyebben átvészeli ezt a vírust, mint az, aki nem. De a különlegességeket, hogy a gyerekeket miért érinti szinte semennyire, és a középkorú felnőtteket meg miért sokkal súlyosabban, nem tudjuk, nem is fogjuk tudni még sokáig.

De abban legalább biztosak lehetünk, hogy a gyerekeket nem érinti súlyosan? Ők akkor nem is terjesztik?

A gyerekek attól, hogy nem betegszenek meg, még fertőzöttek tudnak lenni és bizony vírusterjesztők. A gyerekek szorosan egymás mellett ülnek az iskolában, játszás közben egymás nyakába borulnak, innentől fogva terjesztik a vírust anélkül, hogy észrevennének bármit magukon.

Ők megbetegszenek?

Nem jellemző, vannak beteg gyermekek, de extrém kevés. Nem azért kell félnünk tőlük, mert megbetegszenek, hanem azért, mert anélkül, hogy tudnának róla, terjeszthetik a vírust.

Arról van-e már tudományos adat, hogy a járványhoz való hozzáállásunk segít-e bennünket a betegség ellen küzdelemben?

Igen, ez is nagyon fontos dolog. Például az önkéntességnél azt láttuk, hogy amikor nagyon erős volt a kampány, akkor is körülbelül a potenciális gyógyultaknak 10 százaléka jelentkezett nálunk plazmaadásra. Most, hogy egy kicsit mindenki visszavett, megjelentek a vírustagadók is, még kevesebb a jelentkező. A hozzáállásunk markánsan számít abban, hogy milyen például a plazmaterápiának a kimenete.

És a saját személyes megbetegedésünkben számít valamit?

Természetesen. Hogy az ember mennyire hagyja el magát, vagy mennyire erősen koncentrál arra, hogy ő kijön, annak markáns hatása van minden betegségre, ugyanúgy erre a vírusbetegségre is.

Annak is, ha éjjel-nappal pucoválok magam körül fertőtlenítővel mindent, vagy az már a ló másik oldala?

Az szerintem hibás cselekvés, mert azt a fajta ilyen képzetet kelti, ha ezt megteszem, akkor biztonságban vagyok. Aki már csinált orvosi bemosakodást, meg dolgozott műtőben, az pontosan tudja, hogy mit kell ahhoz csinálni, hogy az tényleg nagyjából steril legyen. Ezt egy háztartásban nem is lehet és nem is érdemes megcsinálni. Ha valaki ebbe öli az energiáját, az nem foglalkozik a lényeges dolgokkal, és ez nem jó.

Mi a plazmaterápia következő lépése? A minél több hatóanyag előállítása? Egészen addig, amíg elő nem állítják a vakcinát?

Pontosan. Fázisokban gondolkozunk, most az elsőnél tartunk, amikor gyorsan, hatékonyan plazmaterápiás láncot kell kiépíteni, a donortól egészen a betegig. Ez működik, de a létjogosultsága lejár egy fél év múlva, addigra szeretnénk fölállítani azt a láncot, amely már a begyűjtött plazmából gyógyszert csinál. Ez egy infúziós készítmény lesz, de sokkal jobban lehet dozírozni. Ezt majd bevisszük egy másik ugyanilyen klinikai vizsgálatba. Annak szélesebb lesz valószínűleg az indikációs köre, lehet esetleg használni arra is, hogy azok, akik nagy biztonsággal megfertőződtek, de még nem betegek, gyorsan kapjanak egy kisebb dózisú plazmát, és innentől fogva az megvédi őket attól, hogy ne is legyenek betegek. Nem az a célunk, hogy a betegeket gyógyítsuk, hanem valahogy elérjük, hogy ne legyenek betegek. Ez a készítmény már erre is alkalmas lenne, de nyilván ezt majd ki kell kutatni.

Azért kell belőle gyógyszert előállítani, hogy lehessen raktározni, és ne kelljen mindig újat előállítani, ha valami hullám van?

Pontosan. Sokkal jobban raktározható, jobban dozírozható, illetve a hatékonysága állandó. Ez egy természetes következő lépcső.

Ha megvan a védőoltás, akkor ön is azzal számol, hogy ilyen betegség a jövőben nagy számban már nem lesz?

Mindannyian azt várjuk, hogy valamelyik vakcina odaér, hogy hatékonyan a teljes populációt be lehet vele oltani.

És akkor a legyártott plazmát meg gyógyszert valami másra lehet elhasználni?

Nem, ezek speciális plazmák, de ez is egy tanulság, hogy minden országnak, így nekünk is kell hogy legyen olyan kapacitása, amelyet aktiválni tud. Mi most azért voltunk képesek néhány hét alatt egy teljesen új terméket előállítani, mert ott volt mögöttünk tízévnyi szérumterápiás fejlesztési tapasztalat, volt egy olyan labor, amely erre van kitalálva. Ha ez a kapacitás nem áll rendelkezésre, akkor meg vagyunk lőve. Várható, hogy lesz még vírus, lesz még új fertőzés, és legközelebb akár ne három hét, hanem csak egy hét legyen az az idő, amíg elő tudjuk ezt állítani.

Hogy néz ki egy ilyen tiszta tér, hol plazmát állítanak elő? Azt tudjuk, hogy a virológusok nagy acélajtók mögött, túlnyomásban dolgoznak. Az önöké is ilyen?

Pont úgy néz ki, csak fordítva működik. A vírusos laborban negatív nyomás van, minden levegő befelé megy, hogy nehogy kijöjjön onnan valami. A mi tiszta terünk meg pont fordítva, a legbelső rész annyira tiszta, mintha a Holdon lennénk, semmiféle kórokozó nem lehet bent. Túlnyomás van, és onnan különböző zsilipeken keresztül mindig egyre kisebb és kisebb nyomás, hogy kifelé jöjjön minden.

Mindenki ugyanezzel próbálkozik most?

Pontosan. Az a nehéz benne, hogy ez egy nagyon erősen szabályozott folyamat. Én például be sem mehetek a legbelső térbe, mert nincs meg rá a képzettségem. Ezek kritikus infrastruktúrák, aminek a kialakítása nemzeti érdek.

Az önöké egy piacon dolgozó szervezet. Kinek kell ezt csinálni?

A miénk egy kockázati tőke által finanszírozott, magánpénzből létrehozott intézmény, amit nem a vírusellenes terápiára alapítottunk, hanem a mozgásszervi betegségeknek a kezelésére. Ez egy szerencsés együttállás, hogy alkalmas másra is. De az az optimum, ha van ilyen állami szinten is, illetve vannak magánszervezetek is, mert ezek drágák és fenntartani is drága.

Ez mobilizálható?

Meg lehet úgy csinálni, hogy konténerben van az egész, és össze lehet rakni.

És akkor ha valahol baj van, akkor ugyanezzel a gyors módszerrel képesek szérumot előállítani plazmaterápiával?

Ez teljesen reális. Utoljára az ebolajárvány idején, Nyugat-Afrikában próbáltak használni plazmaterápiát, de ott annyira nem voltak meg a feltételek, hogy teljes vért használtak, nem is hatott valami fényesen. Ha viszont akkor már rendelkezésre állt volna valahol a világban ilyen készen várakozó plazmaterápiás egység, akkor ezt ott is meg lehetett volna csinálni.