INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 25. péntek
Eufrozina, Kende

vashegyi györgy

mma

tisztújítás

művészet

Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) megválasztott elnöke a Vigadóban 2017. október 12-én.

Vashegyi György az MMA feladatairól, a kultúra finanszírozásáról és a minőségi szemléletről

Infostart / InfoRádió - Kocsonya Zoltán

A művészettel nevelést tekinti egyik legfontosabb feladatának Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia újraválasztott elnöke, aki az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt előző hároméves ciklusa legfontosabb eredményeiről, arról, hogy a magyar művészet miért nem kellően eredményes, miként kell megragadni a fiatalokat, és milyen az, amikor a repülőből menet közben dobják ki a motort.

Vashegyi György az Arénában
 

Tisztújító közgyűlést tartott a héten a Magyar Művészet Akadémia, önt újabb három évre megerősítették elnöki posztján. Jankovics Marcell tiszteletbeli elnöke lett a testületnek, az egyik alelnök Marosi Miklós építész, a másik alelnöki posztra viszont a jelöltek közül senki sem érte el a megfelelő számú szavazatot. Hiányozni fog egy alelnök?

Természetesen fel kell töltenünk az elnökséget, amely egy elnökből, két alelnökből és négy elnökségi tagból áll. Újabb közgyűlést kell tartanunk, mert felügyelőbizottsági tagot is kell választanunk, és kiadó még egy alelnöki és egy elnökségi hely.

Tehát akkor zárul majd a tisztújítás.

Igen, ha több jelölt van, akkor szét tudnak szóródni a szavazatok, ez történt három évvel ezelőtt is. Még érdemes elmondani, hogy az elnökségnek szavazati joggal bíró tagja rajtunk kívül a főtitkár, Kucsera Tamás Gergely, akinek ötéves ciklusai vannak, és 2021-ig tart a mandátuma szemben velünk, akiknek 2020 novemberéig.

Az elnöki megbízatás pedig csak kétszer hároméves időtartamra szól.

Így van, minden ciklusunk hároméves, leszámítva a főtitkári posztot, de minden tisztségre érvényes az, hogy egyszer újraválasztható bárki. Fontos még beszélni a tiszteletbeli elnöki posztról, ezt a posztot Fekete György elnök úr töltötte be 2017 novemberétől sajnálatos elhunytáig. Fantasztikus ember volt, fantasztikus, amit tett az akadémiáért, én az ő munkáját folytatom minden értelemben.

Meg lehet fogalmazni azt, hogy mi is ez az örökség, ez a szellemiség, amit az elmúlt három évben is vállaltan továbbvitt?

Onnan kell kezdeni, hogy miért is van Magyar Művészeti Akadémia. Amikor a Magyar Tudományos Akadémiát megalapították, akkor a tudomány szót a mainál sokkal szélesebb értelemben használták a magyar nyelvben, a művészet akadémia rangú képviselete természetes volt. Ennek a II. világháború utáni szovjet megszállás vetett véget, a művészet akadémiai rangú képviselete kikerült a Magyar Tudományos Akadémiából. A sors iróniája, hogy Kodály Zoltán elnöksége alatt történt mindez, aki elnökként sem tudott annál többet tenni, mint hogy nem ment el az utolsó közgyűlésére. Amikor a rendszerváltozás elhozta annak a politikai lehetőségét, hogy ezt a döntést felül lehet vizsgálni, akkor a ’90-es évek elején megalakult civilszervezetként a Magyar Művészeti Akadémia, majd az MTA-hoz csatolt szervezetként a Széchenyi Akadémia. Ez a két szervezet párhuzamosan működött, és 2011-ben az új alkotmány megalkotásakor köztestületi rangot kapott mind a Magyar Tudományos Akadémia, mind a Magyar Művészeti Akadémia. Fekete György lett két cikluson keresztül ennek a köztestületi rangra emelt Magyar Művészeti Akadémiának az elnöke, és amikor három évvel ezelőtt a tisztújítás esedékessé vált, az elnök úr többször úgy fogalmazott beszélgetéseinkben, hogy ha az ember lépcsőt épít két emelet között, és a lépcső tíz lépcsőfokból áll, akkor a hatodik lépcsőfokon nem érdemes azon elkezdeni gondolkozni, hogy most jó-e ez a lépcső, hanem fel kell jutni a következő emeletre, és utána el kell gondolkodni azon, hogyan tovább. Ezt a hasonlatot nagyon találónak érzem, és ebben az értelemben is folytattam az építkezést. Az elmúlt három évben zömmel azokat a terveket vittem tovább, váltottam valóra, működtettem, amelyeket elődöm ért el.

Amikor a Magyar Művészeti Akadémia élére megválasztották, ön hangsúlyozta, hogy továbbra is karmester, csak történetesen a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is. Nem is került közelebb a politikához?

Úgy érkeztem az akadémia élére, hogy nem voltam politikai pártnak a tagja, emberi számítás szerint nem tervezek ilyesmit a jövőben sem. Politikai véleményem egyébként van, és ezt magánemberként gyakorolom is, elsősorban a választások alkalmával, nagy ritkán máshogy is, de nem kerültem lényegében közelebb a politikához. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Magyar Művészeti Akadémia épül és erősödik, és van mit épülnünk és erősödnünk.

Az előző elnöki ciklusából mik lennének a legfontosabb eredmények, amelyekre lehet most építkezni?

Az volt a mottóm 2017 októberében, hogy érték és minőség. Minőségpárti szemléletet szeretnék a magyar kultúrában meghonosítani, amire szükségünk is van, mert ugye ritkán hangzik el, de az Európai Unióban GDP-arányosan jelenleg Magyarország kulturális költségvetésben az első helyen áll. Ez egy nagyszerű dolog, de akkor ezzel miért nem vagyunk eredményesebbek? Hiányzik szerintem a minőségi szemlélet, a hatékonysági személet, amelyet igyekszem képviselni.

Úgy érzi, hogy nem vagyunk kellően eredményesek?

Ez biztosan így van. Elképesztő kulturális és művészeti intézményrendszert tartunk fönt, legyen szó a színházakról, legyen szó a szimfonikus zenekarokról.

Ott akad el a folyamat, hogy a társadalom szélesebb rétegeihez ezek a kulturális javak nem jutnak el kellő mértékben?

Nagyon sokfajta oka lehet annak, hogy nem vagyunk elég eredményesek. A kontraszelekció a posztkommunista társadalmak leírásának szerintem az egyik legfontosabb eleme, ötven éven keresztül a politikai megbízhatóság felülírt mindenfajta más szakmai szempontot, és ennek a kárát most a mi generációnk is learatja. Látszólag messze vagyunk a rendszerváltozástól, harminc év nem egy nagy idő. Visszatérve az eredeti kérdésre, nem vagyunk elég hatékonyak, nem általános eléggé a minőségi szemlélet, szervezésben sem állunk jól általában, nagyon sok elv nincsen tisztán kimondva, nincs eldöntve például a művészet területén, hogy mi a viszonyunk a piaccal. Ezek nagyon fontos kérdések.

A közgyűlésen utalt arra, hogy több művészetet és kulturális területet érintő döntés az MMA-val való konzultációk nélkül születik meg, jóllehet képesek és készek lennének több tanácsot és segítséget adni. Mire gondolt?

A piac és művészet viszonyában itt van például a tao-kérdés. Az előadó-művészeti tao megszűnéséről mi is lényegében az újságból értesültünk, és egy kicsit olyan volt ez, mint amikor az ember az út közepén dobja ki a működő motort a repülőgépből, hogy hátha feltalálunk valamit, amíg leér a repülőgép. Nekünk van előadó-művészeti bizottságunk, MMA-elnökként részt vettem ezeken az üléseken, szerintem lett volna más megoldás is. Nyilvánvalóan ennek a modellnek is vannak előnyei, rendkívül nagyvonalú a kormány, 37,4 milliárd forintot fordított a központi költségvetésből a 2019-es évben a kieső tao pótlására, de ezek a döntések készületlenül születtek, és az akadémiánkkal biztosan nem konzultáltak, tudtunk volna más, szerintem jobb javaslatot tenni.

Van egy másik testület, a Nemzeti Kulturális Tanács, ennek is ön az elnöke, és ez pontosan egy, a javaslatokat a kormányzat felé becsatornázni hivatott testület.

Természetesen, és el is indult ez a konzultációs munka. Annyit érdemes még talán mondani a Nemzeti Kulturális Tanácsról, hogy egy decemberben meghozott törvény hozta létre, és a tagjai a kultúrstratégiai intézmények vezetői.

Nincsenek párhuzamosságok a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács tevékenysége között?

Az MMA-elnök a törvény szerint hivatalból tagja a tanácsnak, ugyanakkor miniszterelnök úr döntése volt az, hogy kit nevez ki a tanács elnökének. Lehetett volna külső ember is. Természetesen a Magyar Művészeti Akadémiának is van egy összművészeti jellege, tehát a művészet kérdését nem egyes művészeti ágak felől közelíti meg. Vannak tagozataink és a tagozatoknak van belső életük, de az akadémiának vannak tagozatai, és nem a tagozatoknak akadémiája. Ilyen szempontból valóban van hasonlóság, tehát az egész művészeti életre való áttekintésre hivatott a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács is, de utóbbi egy fiatal testület, négy-öt ülésnél biztosan nem tartottunk több ülést.

Az első ülések után a koronavírus-járvány nyilván okozott fennakadást.

Így van, de dolgozunk, és az egyes művészeti területekre vonatkozó stratégiák kidolgozása szépen halad, nagy megtiszteltetés, hogy ezt a feladatot is koordinálhatom.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018