A UBS friss tanulmánya szerint Magyarország is jól áll a listán, itt az adatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb vagyoni osztályokba tartozó felnőttek vagyona gyorsabban nőtt, mint a magasabb vagyoni osztályokba tartozó társaiké - raj a Portfolio.

Tavaly a globális vagyon a 2022-es visszaesés után ismét emelkedett. A vagyon - eltérő ütemben, de - folyamatosan növekszik az egész világon, és jó hír, hogy a legalacsonyabb vagyoni szegmensben élők aránya 2008 óta csökkent, míg az összes többi vagyoni szegmensben élők aránya nőtt.

A UBS friss jelentéséből kiderül, hogy a legalacsonyabb, 10 000 dollár (mintegy 3,6 millió forint) alatti vagyoni sávba tartozó felnőttek aránya 2000 és 2023 között majdnem a felére csökkent.

Tavaly az infláció visszaesett a 2022-es csúcsról. Ennek következtében a reálvagyon-növekedés meghaladta a nominális növekedést. Más szóval, a globális vagyon nemcsak helyi valutában tudott nőni tavaly, hanem reálértéken még meg is duplázódott: az inflációval kiigazított globális reálvagyon-növekedés közel 8,4%-ot ért el.

Magyarországon körülbelül 8%-os lehetett az egy felnőttre jutó átlagos vagyon visszaesése tavaly forintban mérve.

Összesen hét országban haladta meg a 300%-os növekedést helyi valutában számolva ebben az időszakban az egy főre jutó átlagvagyon. A spektrum másik oldalán, két európai országban a növekedés az alsó két számjegyű értékekre korlátozódott, Görögországban pedig 11%-os vagyoncsökkenés következett be.

Magyarország sem áll rosszul a listán, a 200% feletti növekedés a 8. legnagyobb volt a vizsgált időszakban.

Hozzá kell tenni, hogy a legtöbb országban az átlagvagyon 2023-ban jelentősen magasabb volt, mint az egy felnőttre jutó medián vagyon. Az előbbi Svájcban négyszeresen, Franciaországban és Mexikóban több mint kétszeresen, Kínában, Hongkongban és Tajvanban majdnem háromszorosan, az Egyesült Államokban, Brazíliában és az Egyesült Arab Emírségekben pedig ötszörösen haladja meg az utóbbit.

Ez amiatt következhet be, hogy az átlagadatokat felfelé torzítja a szupergazdagok vagyona, míg a medián vagyoni adatokat kevésbé torzítják az ilyen szélsőséges adatok (a medián egy középérték, azt mutatja meg, hogy a lakosság egyik felének ennél magasabb, a másik felének ennél alacsonyabb vagyona van). Az átlagos és a medián vagyon közötti különbség a növekedési rátákban is megfigyelhető az alábbi ábrán.

Kínában például az egy felnőttre jutó átlagos vagyon 2008 óta tartó, korábban említett 365%-os növekedése a medián vagyon esetében 245%-ra esik vissza, persze ez még így is figyelemre méltó bővülés. Szingapúr 116%-os átlagos vagyonnövekedése ebben az időszakban azonban ellentétben áll a mediánérték 2%-os csökkenésével. Németországban viszont a medián növekedés több mint kétszerese volt az átlagos növekedésnek ebben az időszakban. Svájcban a medián vagyon szintén gyorsabban nőtt, mint az átlagos vagyon.

Ugyanez a trend figyelhető meg Magyarországon is.

Mindez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy azokban az országokban, ahol a medián és az átlagos vagyonnövekedés hasonló, mint például az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, a társadalom minden rétege nagyjából hasonló ütemben növelte vagyonát, anélkül, hogy a vagyon lakosságon belüli megoszlása jelentősen megváltozott volna. Más szóval, a korábbi egyenlőtlenségek nagyjából ugyanolyanok maradtak minden vagyoni rétegben.

Ezzel ellentétes a helyzet azokon a piacokon, ahol a medián növekedés meghaladja az átlagos növekedést, mint például Magyarországon:

itt az adatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb vagyoni osztályokba tartozó felnőttek vagyona gyorsabban nőtt, mint a magasabb vagyoni osztályokba tartozó társaiké.

A háztartások vagyonának az elmúlt 30 év során végzett elemzése azt mutatja, hogy minden vagyoni sávban és minden időhorizonton valószínűbb, hogy felfelé haladnak a vagyonlétrán az emberek, mintsem lefelé csúsznak. A UBS elemzése szerint ugyanis minden harmadik személy egy évtizeden belül magasabb vagyoni sávba kerül. Sőt, még a legalsó sávból a csúcsra való ugrás is valóság a lakosság egy része számára.

A gazdagabbá válás valószínűsége azonban idővel általában csökken. Az elemzés azt mutatja, hogy minél hosszabb időbe telik, amíg a felnőttek érzékelhetően gazdagodnak, annál lassabb a növekedés a következő években. Sok pár esetében az egyik partner fiatalabb, mint a másik, és általánosságban elmondható, hogy a nők átlagosan mintegy négy évvel élnek tovább a férfiaknál, függetlenül az adott régió várható átlagos élettartamától.

Ez azt jelenti, hogy a generáción belüli öröklés gyakran megelőzi a generációk közötti vagyonátadást:

az örökös házastárs várhatóan átlagosan négy évig tartja meg ezt a vagyont, mielőtt továbbadja azt a következő generációnak.

A vagyoni fellendülést a legerőteljesebben Európa, a Közel-Kelet és Afrika (EMEA) növekedése vezette tavaly. Figyelemre méltó, hogy míg a vagyon 2022-es globális visszaesését főként az amerikai dollár erőssége okozta, tavaly a vagyon a helyi valutában mérve is a 2021-es szint fölé pattant vissza.

Az ázsiai-csendes-óceáni térségben nőtt a legnagyobb mértékben - közel 177%-kal - a vagyon azóta, hogy tizenöt évvel ezelőtt megjelent az első UBS-jelentés. A második helyen Amerika áll, közel 146%-kal, míg az EMEA térség messze lemaradva, alig 44%-kal áll a harmadik helyen.

Ázsia és a csendes-óceáni térség kivételes növekedése mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi vagyon terén az adósságállomány jelentős növekedésével járt együtt. A régió teljes adósságállománya 2008 óta több mint 192%-kal nőtt, ami több mint hússzorosa az EMEA-országok és több mint négyszerese az amerikai kontinens adósságállományának.

Az USA egyike azon kevés piacnak, ahol a vagyon növekedése 2010 óta felgyorsult az előző évtizedhez képest. Az Egyesült Államokban, akárcsak az Egyesült Királyságban, a vagyon minden vagyoni kategóriában egyenletesen nőtt.

Sőt, a vagyoni egyenlőtlenségek 2008 óta némileg csökkentek az Egyesült Államokban; 2023-ban itt volt a legtöbb dollármilliomos.

Az EMEA térségben a legmagasabb az egy felnőttre jutó vagyon, valamivel több mint 166 000 dollár (közel 60 millió forint), ezt követi az APAC térség valamivel több mint 156 000 dollárral (mintegy 56 millió forint), majd az amerikai kontinens 146 000 dollárral (52,5 millió forint).

Az egy felnőttre jutó átlagos vagyon dollárban kifejezett növekedése 2008 óta viszont már merőben más képet mutat: Az EMEA térség 41%-kal a legrosszabb, szemben az amerikai kontinens 110%-os és az APAC 122%-os növekedésével.