Jelentősen, 14 százalékkal csökkent 2022-ben a nyugdíjprogramokban és nyugdíjalapokban kezelt pénz állománya az OECD-országokban, ennél nagyobb csökkenést utoljára a 2008-as válság idején lehetett látni - írja az OECD elemzése alapján a Portfolio. Hozzáteszik, ehhez hozzájárult a magas infláció, a megugró kamatlábak, a részvénypiacok esése. Mindez azt eredményezte, hogy a nyugdíjra spórolók jelentős veszteséget könyvelhettek el a reálhozamokon.

A felmérésből kiderül, hogy a 2022-es jelentős csökkenés ellentétben áll az elmúlt évtizedek hosszú távú emelkedő tendenciájával. A nyugdíjalapok vagyona 14 százalékkal csökkent a 2021 végi 59 ezer milliárd dollárról 2022 végére 51 ezer milliárdra, ami a legnagyobb esés a 2008-as globális pénzügyi válságkor tapasztalt 18 százalék óta.

Az állami nyugdíjalapok vagyona 10 százalékkal csökkent 2022-ben, nagyobb mértékben, mint a 2008-as globális pénzügyi válság idején, amikor is ez a csökkenés 4 százalékot tett ki - írja a lap. A teljes vagyoncsökkenést a legnagyobb nyugdíjpiacokon tapasztalt veszteségek okozták. Ilyen szempontból Magyarország is beolvadt a sorba, nálunk 2,6 százalékkal csökkent a nyugdíjvagyon.

Mint írják,

a hazai nyugdíjpénzek helyzetét jól mutatja, hogy az MNB adatai alapján 2022 első három negyedévében szignifikáns mínuszban voltak a nyugdíjpénztári és életbiztosítási díjtartalékok is.

A háború kezdete körül négy veszteséges negyedév volt, viszont négy nyereséges negyedév követte ezt. A veszteséges negyedévek vesztesége 578 milliárd forintot tett ki, a nyereségesek nyeresége ehhez képest viszont csak 331 milliárd forintot, vagyis még a tavalyi jó év se tudta visszatermelni a háború elején elszenvedett veszteséget.

A gazdasági lap azt írja, az OECD tanulmánya szerint a nyugdíjvagyon csökkenésének fő mozgatórugója, hogy a 2022-ben észlelt magasabb infláció és kamatlábak széles körű befektetési veszteségekhez vezettek a világ nyugdíjrendszereinél, a magas infláció figyelembevétele után a veszteségek reálértéken csak tovább nőttek.

A részvényekbe fektetett nyugdíjvagyon aránya 2022-ben csökkent a legtöbb országban, a kötvények bizonyos mértékig profitáltak a részvényektől való elfordulásból. Hozzáteszik, bár a kötvényárfolyamok 2022-ben is csökkentek, a kötvények aránya a portfóliókban alig több mint 1 százalékponttal nőtt a nyugdíjalapok esetében. A kötvényekbe való magasabb allokáció a készpénzállományok csökkentéséből is adódott. Megjegyzik,

amellett, hogy a piacok rosszul teljesítettek, a magas infláció az esetleges nominális befektetési nyereséget is reálveszteséggé változtatta.

A reálhozamok is negatívak voltak valamennyi OECD-országban, leginkább azokban az államokban voltak a legalacsonyabbak, ahol az infláció a leginkább megugrott, például Magyarországon, Litvániában és Lettországban.

Ugyanakkor pozitív hír a nyugdíjra spórolók számára, hogy az előző évek pozitív befektetési hozamai a legtöbb országban segítettek ellensúlyozni a 2022-es veszteségeket. A nyugdíjprogramok az elmúlt 5 évben az 55 jelentési joghatóságból 21-ben, az elmúlt 10 évben 44-ből 33-ban, az elmúlt 15 évben 34-ből 24-ben, az elmúlt 20 évben pedig 19-ből 15-ben értek el infláció feletti átlagos éves hozamot - írja a lap.

Hozzáteszik azonban, hogy hazánk sajnos kilóg ebből a sorból, nálunk az 5 éves átlagos reálhozamra több mint mínusz 6 százalékos, a 10 éves átlagra pedig -0,3 százalékos hozamot kalkulált az OECD. 2022-ben reál szinten mintegy 25 százalékos veszteséget könyvelhettek el a nyugdíjra gyűjtők.